7

5.5K 299 28
                                    

h e t e d i k f e j e z e t

A sebek feltépése

KYRRE

A mai naphoz annyira volt kedvem, hogy Mylesnak vagy hússzor kellett bejönnie a hotelszobámba, mondván, hogy keljek, mert miattam fogjuk lekésni a becsekkolást meg a többi szarságot, ami a repülőre ülés előtt szükséges - szóval igen, az életkedvem egyenlő volt a nullával.

Akárhogy próbáltam elérni Marent minden esélytelennek bizonyult. A telefonja hangpostát jelzett, a létező összes közösségin küldött üzenetet pedig meg sem nézte.

Bevallom, fájt. Nagyon. Fogalmam sincs mit tettem, hogy csak ilyen egyszerűen hátrahagyta ezt a majdnem három együtt töltött évet.

Tisztán emlékszem a napra, mikor először találkoztam vele. Már akkor teljesen levett a lábamról és magába bolondított azzal a gyönyörű mosolyával és a nevetésével.

De most itt van ez a lány, Yasmin, aki az eddig szerzett információk szerint hamarosan a fotósom lesz. Annyira kedves, törődő és óvatos mindenkivel, emellett pedig eszméletlenül gyönyörű.

Bűnösnek érzem magam, hogy ennyiszer gondolok rá annak ellenére, hogy továbbra is Maren az, akit szeretek.

Talán két órája lehettünk úton Norvégiába. Rajtam kívül még Myles volt ébren, de aztán hamarosan ő is letette a laptopját és a fülese társaságában behelyezkedett az alváshoz.

A tekintetem akaratlanul is a velem egy vonalban, a gép másik felében levő lányra siklott.

Olyan volt, akár egy kisbaba. Halkan szuszogott, hosszú pillái pedig árnyékot vetettek a szeme alatti részre. A múltkori koncerttel ellentétben most semmi sminket nem viselt, ami tetszett. Apró termetének köszönhetően a lábait felhúzva tökéletesen elfért az ülésben, ami megmosolyogtatott. Mindig is aranyosnak találtam az alacsony lányokat. Kicsi kezei voltak, melyek a feje mellett pihentek, épphogy kilátszódva a levendulaszínű takarója alól.

Egyszerűen gyűlölöm magam, amiért ilyen gondolataim vannak.

Fáradtan a hajamba túrtam, majd előszedtem a fülhallgatómat. Pillanatokon belül megnyitottam a Spotify-t, ahol elindítottam a "mint" listát, és milyen ironikus, pont az egyik leghíresebb számom, a Kids In Love dallama ütötte meg a fülemet. Keserű mosoly ült ki az arcomra, ugyanis ez most tökéletesen illett a hangulatomhoz.

- We were kids in love, And then we grew up, But won't you hold me close tonight, Like we're kids in love? .. - A hatalmas, hófehér felhőket figyeltem, ahogy hol lassabban, hol gyorsabban haladnak, aztán hamarosan én is elaludtam.

YASMIN

Fogalmam sincs, mennyi idő telt el mióta bealudtam - azonban abban biztos voltam ahogy kinéztem az ablakon, már valószínűleg Európában vagyunk, ugyanis az égen milliónyi csillag és a Hold ragyogott.

Ásítva húztam le a derekamig a takarót, és megdörzsöltem a szemem, majd a mellettem levő ülésben pihenő telefonomért nyúltam. Az itteni idő már hajnali egy volt, miközben Amerikában még alig volt este hat óra. Volt pár üzenetem Madisontól meg anyutól, amiket gyorsan megnyitottam és válaszoltam rájuk. Csekkoltam azt is, hogy vajon hol is vagyunk - csupán fél óra választott el attól, hogy landoljunk Bergenbe.

BORN TO BE YOURS - kygo ✓Where stories live. Discover now