Mikulásos Külön Kiadás :3

625 37 10
                                    

*Bakugou szemszöge* dec. 5.

Éppen Kerai-t hoztuk az oviból hazafele kocsival, nem szólt sokat de látszólag nagyon jó kedve volt így hát muszály votlam rálérdezni.

-Na és babám, mi volt ma az oviban? - pillantottam rá a visszapillantón keresztül.

-Ma nagyon jó volt, játszottunk egy csomót az ovónénikkel és az egyik játéknál kaptam almát mert ügyes voltam-kezdte el mesélni a napját-Meg volt egy fiú aki odajött hozzám alvás után hogy benne voltam az álmában és szerinte aranyos vagyok- ekkor egyik plüsséhez nyúlt amit szorosan magához ölelt miután ezt elmondta,kissé kipirult az arca.

-És szerinted aranyos az a fiú? - tette fel a következő kérdést Kiri majd egy pöppet aggódó tekintettel rám vezette tekintetét

-Nyugi, ha bármit is csinál a lányunkkal felrobbantom-súgtam oda neki egy kis vigaszként mire bólintott egyett.

-Hát.. Nemtudom.. Kedves.. - mosolygott válaszán majd még jobban a plüss mögé bújt.

-Jólvan kincsem, és mit szeretnél enni vacsira? - mosolygott a csöppségre Ei majd mikor észrevette az egyik élelmiszerboltot ami pár méterre van tőlünk-Most mond mert akkor bemegyünk érte!

A kislány elengedte a plüsst és úgy gondolkozott el a válaszán ami pár percen belül meg is született nagy mosollyal a csöppség száján.

-Legyen gofri!! - pattogott az ülésén csillogó szemekkel- csoki öntettel mitn amilyne az oviban volt!

-Gofri vacsira? - kérdztem halkan vissza majd párom felé aki csak elmosolyodott.

-Azthiszem lehet róla szó-vigyorgott cápafogaival a kislányra- majd apunak is veszünk valamit- fordult vissza felém mosolyogva majd egyik kezét a combomra vezette majd egy apró puszit nyomott az arcomra.

-Nyaa! - fújogott mögöttünk a kislány és eltakarta a szemét ahogy elfordult.
Ei erre a realcióra csak elkuncogta magát velem együtt.

-Egyszer te is fogsz ilyeneket csinálni majd a pároddal Kerai-mosolygott a lányra mikor az elengedte a szemét. - Egyszer te is találsz majd valalit akit mindennél jobban fogsz szeretni és akár az életedet is leélni vele!

-De csak 20 év múlva engedem meg! Addig tilos!- szegesztem a tekintetem az útra.

-Nyugi apu, én sose fogok iyleneket csinálni! - kezdtett el ismét fújolni a csöppség és cicafarkát átkarolva takarta el a szemét.

-Azthiszem ez egy jó ötlet-suttogtam magam elé mire Kiri kissé elnevette magát.
Pár perc elteltével el is 3rkeztünk a kiszelmelt bolthoz ahol le is parkoltam, Kiri szinte azonnal kikapta a kislányt a kocsiból majd már indult is meg a bejárat felé.

-Gyere cicám, elmegyünk gofriért, okés? - kérdezte az ölében helyetfoglaló lánykától aki azonnal bológatni kezdett válaszul- Jössz Katsu? - kiáltotta oda hozzám mire észbekaptam és követtem őket.

Kiri egyik karjában az apróság ült a másikkal pedig az enyémet fogta és úgy ballagtunk egyik helyről a másikra mire minden kellék meglett amit szerettünk volna.
Mire kiértünk a boltbólár sötétetedd így Kerai már békésen aludt párom karjaiban~istenem de aranyosak~pirultam bele a gondolatba.
Ei berakta a csöppséget a kocsiba majd odajött hozzám.

-Olyan aranyos, nemigaz Katsu?-dőlt oda mellém egyik kezét a derekamra áttéve.

-De, a legaranyosabb-mosolyogtam rá majd vele szembe álltam.
A hold fénye enyhén rávilágított meglepett arcára, egyik kezemmel ellökten a szemébe lógo tincset majd megfogtam állát és magam felé fordítottam és aszemeibe néztem-Eijirou, mindennél jobban szeretlek téged és a lányunkat is!

EgyüttWhere stories live. Discover now