BORN TO BE YOURS - kygo ✓

53

- Jól van na, ne haragudj - húzott magához újra elmosolyodva, és ahogy a mellkasába fúrtam az arcomat, ő belepuszilt a kócos tincseim közé. Nagy keze fel-alá simogatta a hátamat. - Csináljak neked palacsintát? - mormogta a hajamba, én meg úgy voltam vele, oké, ennél aranyosabb már nem lehet.

- Nem kell, de azért köszi - kuncogtam, majd annyira, hogy rá tudjak nézni, elhúzódtam tőle.

- Oké, én is így gondoltam, mert akkor lehet fél órán belül nem lenne konyhánk - vágta rá, mire ismét elnevettem magam, és Kyrre is elmosolyodott, majd közelebb hajolt hozzám, hogy végre ajkaimhoz érintse az ő száját. A vállát átölelve viszonoztam a csókot.

- Amúgy...kivel beszéltél az előbb? - kérdeztem meg, miután elváltunk egymástól. Kyrre csak a szemöldökét vonta össze, jelezve, hogy nem nagyon érti. - Láttam, hogy írogattál valakivel - ragoztam tovább a dolgot.

- Ja, csak Myles volt. Semmi különös, megkérdezte minden oké-e meg a szokásos - felelte egyszerűen.

- Aham, értem - mondtam végül, ugyanis egyáltalán nem láttam rajta a hazudás egy jelét sem.

Vagy csak túl jól csinálja.

Na jó, amúgy nem. Megbízom benne, teljes mértékben, és az esetek többségében még képes is vagyok elfogadni, ha valamiről nem számol be, ugyanis ezt én is ugyanígy megteszem; vegyük példának a Madisonnal folytatott beszélgetéseimet.

- Nem mész vissza amúgy pihenni? Lehet jót tenne - terelte vissza a témát Kyrre arra, hogy szarul érzem magam.

- Előbb elmegyek zuhanyozni, aztán talán utána - válaszoltam.

...

Csináltam még magamnak először egy melegszendvicset, és miközben a közösségiket pörgettem végig megettem. Ezt követően felmentem a gardróbszobába, ahol szedtem elő magamnak egy sima oversized, babakék pulcsit, cicanadrágot meg fehérneműt, és elfoglaltam a fürdőszobát.

...

Negyed órával később valamivel jobb állapotban szálltam ki a kabinból, majd a törülközőmet magamhoz fogva léptem a tükörhöz, hogy letöröljem róla a párát.

Fogat mostam, bekentem az arcomat a mindennap használatos hidratálókrémemmel, majd felöltöztem. Az eddig kócosan a fejem tetejére csapott tincseimet kibontottam, megfésülködtem, aztán igazából egy hasonlóan nem éppen vonzó kontyba fogtam össze barna hajamat, szóval sok értelme nem volt a dolognak.

Ó, egyébként. Kyrre az elmúlt napokban vagy hússzor elmondta, még mindig mennyire fura neki, hogy ilyen a hajam - tegnap reggel konkrétan azt hitte, hogy valami ismeretlen lány mellett ébredt, és kellett neki pár másodperc, hogy rájöjjön, mi a helyzet.

A fürdőt elhagyva tényleg jobban voltam már annyira, hogy meg tudjam inni a szokásos reggeli kávémat.

Kyrre nem volt sehol, azonban a telefonja még mindig a pulton pihent, amit akkor vettem észre, mikor az ott levő kávégéphez mentem a bögrémmel. A következő pillanatban rövid pittyenés törte meg a csendet. Azonnal a telefonra kaptam a fejem, aminek képernyőjén ott díszelgett egy új értesítésszalag.

Tudom, hogy nem kellett volna, de egyszerűen képtelen voltam kibírni.

Magamhoz vettem, de sajnos a kicseszett arcfelismerő miatt csak a zárolt képernyőn tudtam leolvasni az üzenetet - azonban ez is bőven elég volt ahhoz, hogy kiakadjak.