Szeress, hogy veszíts |Bakugo × Reader - Befejezett|

38. - Vizsga

Reggel a nap éles sugarai ébresztettek fel. Nem voltam fáradt, és nem is éreztem úgy, hogy nem szeretnék felkelni. Pont jól voltam ahhoz, hogy azt mondhassam, jól aludtam. Látókáimat lassan nyitottam ki, majd magam előtt egyből felfedeztem alvó barátomat. Katsuki szőke tincsei a szemébe hullottak, ajkain pedig lassan vette a levegőt. Olyan édes volt, ahogy aludt, hogy a szívem teljesen meglágyult. Közelebb vontam magam hozzá, majd ezt követően egy puszit adtam a homlokára. Erre egyből reakciót is adott és arcát grimaszra húzta, majd ismét édes arca jelent meg előttem.  Tekintetem ezután az órára tévedt. Még van 2 órám a vizsgáig. Katsukit addig hagyom, had aludjon. Mielőtt elmennék a vizsgára, el kell menni hozzám, hogy eltudjak készülni.
  Halkan keltem ki az ágyból, hogy még véletlenül se keltsem fel, a szőke hajú fiút, legmélyebb álmából. Nem tudtam volna már aludni, így eldöntöttem, hogy csinálok reggelit. Katsuki anyukája még nem volt itthon, de a fiú állítása szerint, mire mi elmegyünk, addigra ér majd haza. A konyhában gofrit sütögettem, amikor lépteket véltem hallani magam mögül. Percek elteltével, két erős kéz karolta át hátulról a derekamat. Egyből tudtam, hogy ki az. Ki más lehetne?

  - Jó illatod van - motyogta a fülembe, álomittas hangon.

  - Neked is jó reggelt - bontakoztam ki az öleléséből, majd felé fordultam. 

Haja kócokban állt a fején, melytől eszméletlenül édes volt.

  - Gofri? - ásított, egy motyogás között.

  - Gofri - hajoltam közelebb, majd ajkaira adtam egy aprót puszit.

Katsuki nem reagált rá, amivel letudtam következtetni, hogy még nagyon is álmos.

  - Csak nem álmos vagy a tegnap esti után? - kezdtem el incselkedni vele.

  - Fogd be - morogta ki magából a szavakat - Nem baj, hogyha nem kísérlek el? Nagyon fáradt vagyok - ásított újra - Viszont érted megyek - nézett rám vöröslő íriszével.

  - Nem, aludj csak - cirógattam meg a karját.

Katsuki bólintott, majd levágta magát az asztalhoz. Jómagam, a már kész gofrikat letettem elé.

  - Etess meg - szólt hirtelen.

  - Tessék? - fordultam felé egyből.

  - Ettess meg - nézett rám, ártatlan tekintettel - Tudom, hogy ellenállhatatlan vagyok reggel, így, kócos hajjal, szóval ha csak mosolygok, mondjuk így, - ekkor megvillantotta édes mosolyát - akkor máris leszedtelek a lábadról.

  - Most az egyszer. Először, és utoljára - sóhajtottam, majd leültem vele szembe és a villára szúrtam némi gofrit.

Kezemet megemeltem a fiú felé, majd ajkához tartottam a finomságot. Azonban, amikor beakarta kapni, én elhúztam az evőeszközt.

  - [Név] - szólt rám - Ez mégis mi volt? - morgott maga elé.

  - Nem kaptam puszit. Se csókot. Se semmit - vontam meg a vállam gondterhelten.

Katsuki ekkor adott egy puszit mutató, és középső ujjára, majd az ajkamra nyomta azokat az ujjait.

  - Most örülsz? - nézett rám unottan.

  - Nem - néztem rá sértődötten - Amúgy is tökre izgulok és még én etesselek téged.

  - Chh - vonta össze a szemöldökét Katsuki, majd rátámaszkodott az asztalra és szinte már feküdt rajta, miközben felém hajolt. Arca miniméterekre volt az enyémtől, amikor egy óvatos csókot hintett ajkaimra. Ezt követően lekapta a villáról a falatot - Most örülsz? - kezdte el falatozni a finomságot, majd visszaült a helyére.

Aprót bólintottam, majd én is ettem egy falatot a gofriból.

  - Egyébként nem tudom, hogy miért fosol ennyire. Tanultál, okos is vagy. Nem kell félni. Ha pedig nem engednek át, akkor megverem őket - közölte laza hangsúllyal.

  - Még csak az kéne! - szóltam rá indulatosan - Mindegy. Nekem az is elég, ha magadban szurkolsz nekem.

   - Hajtson az a tudat, hogyha jól megírod a tesztet, akkor megjutalmazlak - ajándékozott meg, egy elég érdekes mosollyal.

  - Jutalommal? - vontam fel a szemöldökömet.

Katsuki ekkor felemelte a jobb kezét, amin a hüvelykujját, valamint a mutatóujját összeérintette, így kör alakot képeztek. Bal kezén, a mutatóujjával pedig közelített a kis kör felé, míg bele nem illesztett azt. Ezt követően párszor ki, valamint be húzta azt, így egyből leesett, hogy mire gondol.

  - Katsuki reggel 8 óra van. Még most is a szexen jár az agyad?

  - Inkább az a baj, hogy neked nem - nevetett el magát - Egyébként csak vicceltem. Mást fogsz kapni tőlem - vont vállat, miközben enni kezdett.

Katsukinak ez a nevetése az, mely segít túlélni a nehéz időket és a rossz pillanatokban is ott van velem.
  Ahogy befejeztük a reggelit, Katsuki megölelgetett, majd szabadon engedett, hogy hazamehessek. Nagyon gyorsan hazaértem, ahol felöltöztem oda illő ruhába és már szaladtam is vizsgázni. Amint odaértem, a gyomromban nagy pillangókkal léptem az épületbe, rettegve attól, hogy minden rosszra fordul, és nem fogom tudni a kérdésekre a választ.

A vizsga pontosan tizenegykor órakor ért véget. Mindent megtettem, amit tudtam. Minden helyre írtam választ, hátha esetleg elfogadják. Sok kérdésre tudtam válaszolni, így remélem, hogy jó eredményeket érek el.
  Ahogy kiléptem az épületből, Katsuki már ott állt és várt. 

  - Halihó - köszöntem neki egyből, ahogy elértem őt.

Ő felemelte rám a tekintetét, de nem köszönt. Helyette egy csókkal köszöntött, amint elértem őt.

  - Na, hogy ment? - érdeklődött.

  - Sok kérdésre tudtam a választ, és amire nem tudtam, még oda is írtam valamit. Nagyon remélem, hogy értékelni is fogják - sóhajtottam feszülten.

  - Na, jól van - pislogott le rám, vörös szemeivel.

  - Mi az? - kérdeztem rá, a nagy bámulásra.

  - Semmi se - pislogott továbbra is - Csak most veszem észre, hogy kurva jól nézel ki.

  - Köszönöm? - néztem rá teljesen zavartan.

  - El ne ájulj - sóhajtott, majd összekulcsolta kezét, az enyémmel.

Ezt követően egy hosszabb csókot, majd azt követően egy puszilt lehelt az ajkaimra. Viszonoztam a pusziját, majd én is adtam egyet a szájára.

  - Menjünk haza, és nézzünk valami filmet - ajánlottam fel neki, miközben ajkai közé beszéltem.

  - Jó, mit szeretnél nézni? - kérdezte érdeklődve.

  - Nézzünk mesét - mosolyogtam.

  - Jó, értem, értem - sóhajtott egy nagyot.

Ahogy elindultunk Katsukival, megrezzent a telefonom. Egyből kivettem a zsebemből, majd megnéztem a tartalmát. Kirishima írt.

Legjobbbari❤❤: [Név]...beszélnünk kell..