~4.Szerencsétlen~Yungi~

992 60 4
                                    

Először is, a zenét akkor kapcsoljátok be, ha írom(meg fogjátok találni) mivel ahhoz a jelenethez illik(szerintem). Plusz ezt hallgattam miközben írtam,
jó olvasást!

-Hongjoong.-kopogtam be bizonytalanul hyung szobájába. Résnyire nyitottam az ajtót és belestem.
-Gyere.-nézett fel a telefonjából és amint meglátta aggódó tekintetem felült és megpaskolta az ágyat magaelőtt.-Mi a baj Yunho maci?
-Szörnyű ember vagyok. És egy szerencsétlen idióta.-vágtam a történet lényeges részébe.
-Naa ilyet ne mondj, biztos nincs akkora baj.- nézett bátorítóan.
-De...tetszik valaki.-mondtam ki gyorsan.
-Azta~ A mi Yunhónk szerelmes?- hallottam Mingi röhögését a másik ágyról, észre sem vettem, hogy itt van. A szívem is elfelejtett dobbanni a váratlan hangtól.
-Mingi...ne haragudj, de kimennél?-rivalltam rá. A fejem nagyjából a rák színével vetekedett most, ha kikotyogtam volna, hogy Ő az aki ellopta a szívem. Unottan a leaderre nézett, aki bólintott és az óriás már ki is ballagott.
-Te Yunho..semmi baj nincs azzal, ha tetszik valaki, azzal van a baj ha nem viszonozzák, amit titkolózással nem tudsz meg.-nézett vissza és már el is tűnt.
-Igaza van. Ha elmondod neki, mi történhet? Visszautasít, ami az ő baja, lehet neked is fáj, de ő veszített el valakit, aki a szívét adná neki.-leesett állal hallgattam a szavait.
-De nem mondhatom el, mert tuti nem a fiúkat szereti. És így semmi esélyem. - ráztam a fejem nemlegesen.
-Hát az...szívás, tudom néha a leszbikusok jobban néznek ki, mint a heterók.-nevetett fel.-de sok lány van még és fiatal vagy.
-Nem érted...nem lányba szerettem bele.
-Óh.-bólintott és hallottam az agykerekeinek a forgását.-Csak úgy tudhatod meg, ha próbára teszed.
-Pró..próbára teszem? Mégis hogy?
-Próbálj meg valami meleg témát. Kezdd azzal, hogy mit gondol a melegekről.
-Ez jó ötlet.
-Tudhatom hol ismertél meg ilyen tökéletes férfit?
-Végtelenül megbízok benned, ezért mondom el.-Bólintva jelezte, hogy figyel.-Az egyik tag az...
-Én??-hőkölt hátra...navárjunk. Ezt honnan szűrte le?
-Mi? Dehogyis. Nem. Nem. Nem. Nem.-ellenkeztem hevesen, szegényem.
-Most ezzel azt akarod mondani, hogy ennyire nem nézek ki jól? Nem járnál velem?- nézett csalódottan, de a mosoly ott bújkált a szeme sarkában megbújó gödröcskében.
-Jaj dehogyis. Nagyon jól nézel ki, de nem tudnék úgy nézni rád. Kicsit más az ideálom.-feleltem szégyenlősen.
-Akkor barkóbázzunk? Mesélj róla. Nem erőltetem rád.-rántott vállat és az ágy melletti fiókjában kotorászott, majd elő halászott egy zacskó chipset és felém nyújtotta. Vettem belőle és letettük középre.
-Szóval nagyon...helyes. De nem olyan kisfiús hanem olyan férfias. És néha nagyon félreérthetően viselkedik velem. Például múltkor hátulról átkarolt reggel miközben a hűtőből szedtem ki a reggelim, aztán egyszer kézenfogva sétáltunk a backstageben... És és ő Mingi.
-Mingivel tényleg nagyon közel vagytok, ezt mindenki látja.
-De mindenkivel viselkedik félreérthetően néha. Szóval nem jelentek neki semmi többet.
-Nem tudhatod.
-Láttad a reakcióját az előbb?-mutattam a hátam mögé, mintha még mindig ott lenne.
-Mert te aztán jobb vagy azzal, hogy titkolod az érzéseid.-mondta ki a fájdalmas igazságot.
-Igazad van, de mit tehetnék? Ez nem olyan természetes eset. Eddig álmomban sem gondoltam, hogy képes vagyok beleszeretni a saját nemembe. Ráadásul pont egy olyanba aki egy barátom és fájdalmasan heteró.
-Eddig rólad sem tudtam hogy meleg vagy vagy biszex vagy mittudomén' mi. Szóval ő is rejtegetheti vagy még nem is sejti. Próbáld ki.-noszogatott.- Van egy ötletem! Gyere!- pattant fel és kihúzott a nappaliba és összehívta a többieket.
-Vacsora mindenki!

Nemsokára lent ültünk mind a 8an egy körben. Csináltunk forrócsokit és hoztunk salátát meg chipset. Mondanom se kell melyik fogyott gyorsabban.
-Yunho mikor akarsz beszélni a szerencsétlenről?-Fordult felém Mingi.
-Nem akartok unózni?- hozta Hongjoong a kártyákat. Ateez féle uno, az a játék, amit mindenkinek játszania kell minimum egyszer.
-Milyen szerencsétlenről van szó? - érdeklődött Wooyoung.
-Biztos rólad.- szólt be kedvesen a maknaenk
-Neem. Akibe szerelmes. Tudtátok? Yunho szerelmes.- mosolygott sejtelmesen. Na ebből hogy mászok ki...
-Szerelmes vagy belém?- döbbent meg a szőke.
-Nem beléd, jézusom.- fogtam a fejem.- Senkibe nem vagyok szerelmes.
-Wooyoungie amúgyis foglalt, szóval ne is legyél. - csúszott közelebb hozzá San és átölelte a derekát. Ők sincsenek együtt, csak játszanak. Ugyanez van velem és Mingivel is, akit most legszívesebben elásnék. Vajon a Woosan párosnál is valamelyik többet érez? Tuti csak én vagyok ilyen szerencsétlen.
-Naa akkor kibe? Biztos egy fanba.-szólalt meg Yeosang is, persze még ő is szívja a vérem.
-Mondom senkibe.- ráztam a fejem.
-Akkor nem küldtél volna ki, amikor Hongjoongal beszéltél. Ő már tudja igaz?
-Akkor egy háttértáncosba?- találgatott tovább Yeo.
-Azok fiúk.-röhögött fel Jongho.
-És ha fiú? Neked bajod lenne tán, ha fiúval járna?-rivallt rá Seonghwa. Ő legalább véd.- Mi teljesen elfogadunk akárkit, ugye?- nézett körbe jelentőségteljesen. Mindenki bólogatott.
-Legalább a nevét áruld el. Nem mondjuk el neki.-tette a kezét a térdemre Mingi.
-Te vagy az, oké? A neve Song Mingi és igen belédszerettem úgy, hogy a barátom vagy és a csapattársam is. Tessék. Lehet utálni.- csaptam a földre a poharam majd dühösen kiszaladtam a házból lekapva egy kabátot és egy sálat a fogasról. Amennyit hallottam a fülben dobogó szívemtől, a házban csend volt, amíg ki nem mentem. Most biztos mindenkit letaglóztam.

Könnyeimet kieresztve halkan szipogtam. Nem bőgtem, csak csendben nyugtáztam, hogy valószínűleg mindent elrontottam és a szívem ettől Még több darabra tört. A Holdat és a csillagokat pásztáztam, amik kicsit nyugtatóan hatottak rám. Az idő csipős volt, éreztem, hogy a könnyekkel áztatott arcom lefagy. És hiába a meleg ruhák, így is vacogok. Vagy csak a sírástól remegek? Apropó ruha, a sálat szorongatva vettem észre, hogy ez nem az enyém. Hanem Mingié. Az arcom elé téve az anyagot szagolgattam, beleborzongtam az ismerős illatba. Teljesen Ő. Mintha itt lenne velem. Újra könnyek csordultak ki a szemeimből, a gondolatra, hogy valószínűleg hozzám se fog szólni többet. Mit értem el ezzel? Miért nem tudtam csendben szenvedni, miközben mellette lehetettem?

Hátulról két tenyér érintette a vállam, hirtelen érzéstől összerezzentem és félve hátrafordultam.
(~ha valaki szeretné, most kapcsolja be a zenét▶️~)
-Mingi? Te hogyhogy---? - kérdeztem megilletődve, rá számítottam a legkevésbé és a levegő is megfagyott bennem, hogy mit fog mondani.
-Shh. Most én beszélek.- simogatta meg az arcom, miközben letörölte a könnyeim, szomorúságot láttam az arcán. Két kezével megkereste az enyéimet és szorosan rákulcsolta.-Nyugodj meg rendben? Utálom látni ha valaki sír, különösen te, aki nagyon sokat jelent számomra. Olyan kis hülye vagy, amiért ilyen felelőtlenül elrohantál, ki az éjszakába, ilyen hidegben.-simogatta körkörös mozdulatokkal a kézfejem. Nem értem. Mit csinál? Miért ilyen kedves, hogy nézhet rám, érhet hozzám, mondhat ilyeneket, azokután, amik talán fél órája történtek?
-Miért---?-próbáltam kérdezni, de megint leintett.
-Még nem fejeztem be. Szóval mindenkit sokkban hagytál, aztán Hongjoong mondta hogy induljak már utánad, ha nem akarlak tönkre tenni és akkor éreztem igazán, hogy tényleg szerelmes vagyok beléd! Eddig csak azt hittem, szeretek közel lenni hozzád, mert jó barátom vagy és rajtad vezetem le a szeretethiányomat. De nem, többet érzek.
-Én is szerelmes vagyok beléd. Már régóta, csak nem akartam bevallani még magamnak sem.-rágtam a szám. Édes mosolyával nézett rám a szemüvege mögül-imádom amikor hordja-, majd tekintete lejjebb tévedt.
-Tetszik a sálad.- simogatja meg majd hirtelen megragadja és magához húz egy csókra.- És te is benne.- mosolyog. Ezzel totálisan belém folytva a szót. Bátorságot szedve magamon én hajoltam az ajkaira és próbáltam beleadni minden érzelmem. Hogy milyen régóta várok rá, hogy mennyire megkönnyebbültem, mert viszonozza az érzéseim és, hogy mérhetetlenül boldog vagyok. Mézízű párnái lágy táncba hívták az enyémet, hiába én kezdeményeztem, átvette a domináns szerepet. Derekamat szorosan átkarolva húzott mégközelebb. Annyira élveztem a közelségét, szinte szédültem a mámortól. Milyen ironikus lenne, ha felébrednék az ágyban csorgó nyállal.
-Ugye nem álmodom? - szuszogtam a szájától pár centire. Azon kaptam magam, hogy már nem is fázom.
-Megcsípjelek, hogy felébredj? Nézzük egymást éjszaka a csillagos ég alatt.-kezdte halkan énekelni a light szövegét.
-Abban a pillanatban, amikor egymásra néztünk a sötét éj szertefoszlott. És mi ott ragyogtunk együtt.
-Te vagy az én ragyogó fényem.-énekeltük suttogva egymás szemébe nézve.
-Menjünk haza.-kulcsolta össze a kezeinket és puszit nyomott az arcomra.-Macim.- csak vörösen mosolyogva bólintottam és lassan hazaballagtunk.

-Megjött a két szerencsétlen.- ordított Jongho, nem telt bele 5 másodpercbe, máris mindenki feszülten várta mit mondunk.
-Akkor...akkor most jártok?- vigyorgott Wooyoung.
-Igen.- válaszoltam és kaptam mégegy puszit.
-Az én fiaim.-ugrott oda Hongjoong és mindkettőnket megszorongtatott.-Megmondtam, hogy derítsd ki. Elég érdekes módot választottál, de büszke vagyok rád.
-Köszi. Nem volt más választásom. - nevettem zavartan.
-Mindig a spontán dolgokból sül ki a legjobb.-borzolta össze a hajam.- De mi azt hiszem most el is vonulunk, majd egyszer lesz mese délután. Sokmindent kell bepótolnunk.- kezdett el tolni az emelet felé.- És kő, papír, ollózzátok ki, hogy ki cserél szobát. Addig az enyémben leszünk.

-Jóéjt, Macim.- karolt át hátulról és fejét a nyakhajlatomba fúrta. Óvatosan felé fordultam és mellkasára hajtottam a fejem, úgy próbáltam magam mégközelebb paszírozni. Minden porcikámmal érinteni akartam. Hajamba puszilt és a buksija immár a homlokomnál találta meg a nyugvópontját.
-Szeretlek.-suttogtam halkan.
-Én is szeretlek. Nagyon nagyon. És végre kimondhatom.-motyogta a hajamba. Gyorsan adtam egy puszit a nyakára és lassan a legédesebb álomba zuhantam és alig vártam, hogy felébredjek és vele legyek.

Wow. Végre egy épkézláb oneshot. Nagyon büszke vagyok magamra, hogy 2 délután alatt hoztam létre és még nekem is tetszik.
Tetszik, hogy ilyen soft lett, remélem nektek is.
Ps:úristen 2k😍😭 köszönöm szépen❤️
Jóéjt💗

제니✌️

Ateez Oneshots and FactsWhere stories live. Discover now