A gyógymód (BTS V FF)

A csók

Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést. 

- Regina Brett

Sóhajtások közepette lapozgattam az immár rongyosra olvasott könyvemet, melyben Regina Brett idézetei és bölcsességei voltak összegyűjtve. Ha tanácstalan voltam, mindig az ő életbölcsességeihez fordultam. A könyv állapota pedig elárulta hányszor voltam már ilyen állapotban. 

Gondolataimból egy halk kopogás ébresztett fel, majd MinHa lépett be közös szobánkba. Pár nappal ezelőtt visszatért, immár teljesen rendbe hozva kapcsolatukat férjével, aki végül úgy döntött hazatér saját otthonába, mert valljuk be, elég kicsi volt ez a ház ennyi embernek.

-Minden rendben? - kérdezte leülve ágyam végébe és kedvesen nézett rám - Olyan szótlan vagy mostanában.

-Igen, minden rendben - erőltettem magamra egy mosolyt, majd kicsit feljebb ülve ágyamban mondtam ki ami foglalkoztatott - A napokban nagyon sokat törtem a fejem hogyan tovább és több variáció is eszembe jutott, de nem tudom eldönteni melyik lenne a legjobb Tae számára. És igazából nem is csak róla van szó, hanem Jinről és egy kicsit Namjoonról is.

-Akkor halljuk - ült fel teljesen ágyamra, hogy pont szemben legyen velem.

-Hívjuk be So-Youngot is.

-Szólok neki - vette elő telefonját és hívta be a lányt, aki nem sokára csatlakozott is hozzánk.

-Szóval - szedtem össze gondolataim és kezdtem végül bele - Az egyik ami eszembe jutott, hogy nem mondjuk el neki mire jöttünk rá, hanem tudva az igazságot, ahhoz igazodva alkalmazunk terápiás módszereket, amik arra késztethetik, hogy bevallja. Ez csak azért nem lenne jó, mert ha megtudja, hogy mi már régóta tudjuk az valószínűleg rontana a helyzeten - a lányok arckifejezéséből rájöttem, hogy ez a módszer nekik sem teljesen tetszik, ezért rátértem a következőre - A másik az, hogy Taet hazavisszük a családjához, mert itt állandóan csak a tettei következményét látja, amitől folyton bűntudata van és ez nem a javulására szolgál. A harmadik pedig - haraptam ajkamra, mert ez az ötlet tetszett a legkevésbé - A harmadiknak az jutott eszembe, hogy.. Tudjátok amikor az embernek van egy nagy titka, akkor ha egy másik személy elárul neki egy hasonló méretű és súlyú titkot, akkor azzal bizalmat gerjesztünk az illetőben és ez ráveheti arra, hogy ő is bevallja.

-Ez tetszik - bólintott So-Young - Az utolsó kettő tűnik a legjobbnak, de - ekkor aggódva nézett szemeimbe - Arra gondolsz, hogy a saját titkodat árulnád el neki?

Nem bírtam megszólalni, ezért csak egy aprót biccentve adtam tudtára, hogy eltalálta.

-Elin ez.. - rázta a fejét tanácstalanul - Nem tudom, hogy jó ötlet-e..

-Miről beszéltek? - kérdezte MinHa csodálkozva.

-Semmi - legyintett So-Young - Magunkra hagynál egy kicsit kérlek? 

-Persze - felelte értetlenül, majd felállva elhagyta a szobát.

-Elin - fordult felém aggódva - Tudod, hogy helyeslem, azt hogy színt vallj nekik, hisz már az életük részévé váltál, ezért pedig felelősséget kell vállalnod, de szerinted Tae erre a hírre elmondaná a titkát? - rázta a fejét hitetlenkedve - Inkább csak megijesztenéd.

-Akkor inkább küldjük haza? - húztam el a számat - Őszintén ennek a lehetőségnek két nagyon szélsőséges eredménye lehet. Az egyik az, hogy utána lehet soha többet nem merne a fiúk elé állni és az a banda feloszlásához vezetne, a másik pedig az, hogy meggyógyul, de őszintén fogalmam sincs melyik következne be.