XIV

257 33 21
                                    

Vállaimat szorító kezei lassan gyengülni kezdtek, így már nem szorított olyan nagy erővel a kerítésnek. Szikrákat szóró szemeit lehunyta, majd egy mély levegő vétel után ellökte magát tőlem.

- Jennie... -szólított meg bátortalanul Rosé, majd lassan elkezdett felénk közeledni.

- Várj. -emeltem fel mutató ujjamat miközben egész végig az előttem lévő lányt néztem. -Lisa...? -ejtettem ki halkan nevét mire felnyitotta pilláit.

Szemei csillogtak, de közel sem a boldogságtól. Szomorúságot, s megbánást lehetett leolvasni íriszeiről, majd megadva magát utat engedett egy könnycseppnek, mi kínzó lassúsággal folyt végig hibátlan arcán.

- Mit mondtak neked? -érdeklődtem miközben egy lépéssel közelebb mentem a lányhoz.

- Hagyjuk. -lépett egyet hátrébb, hogy még véletlenül se tudjak a közelébe menni. -Én... most inkább megye. -mondta kissé remegő hangon, majd gyorsan megfordult, s már be is fordult a sarkon.

- Várj! -kiáltottam a lány után, de semmi értelme sem volt, hisz tudtam, hogy ha még meg is hallotta volna se fordulna vissza.

Lehunytam a szemeimet, majd vettem egy mély levegőt. Pár másodperc múlva egy kezet éreztem meg az egyik vállamon, így felnyitottam pilláim, s rápillantottam a vállamon pihenő kézre.

- Nem kéne utána menned? -szólalt meg halkan a vállamat szorongató Minho.

- Ez nem egy film Minho. -ráztam le kezét a vállamról. - Nem volt jó kezdése a kapcsolatunknak, se jó folytatása, s nem is lesz jó vége... Plusz még Te is ráraktál egy lapáttal, hogy azt mondtad neki: Tetszik nekem. Pedig... N-nem. -fontam össze magam előtt a kezeimet.

- Tipped sincs hol lehet? -fordult Jisoo, Minho felé.

- Nem ismerem, szóval nincs. -nevetett fel kínosan a fiú.

- Hahó. -intettem egyet. - Velem nem is törődtök?! Azt mondtam, hogy nem fogok utána menni, s tartom is magam ehhez. Elvégre szinte semmi közünk egymáshoz... Plusz csak védenem kell egész életében, mi van abban ha nem vagyunk közben jóba?! Semmi.

- Magyarázkodj csak. Úgy is utána fogsz menni. Vagy magadtól, vagy, majd mi rásegítünk. -mosolyodott el Rosé.

- De... De...

- Csak semmi "de" Jennie. -emelte fel mutatóujját Jisoo. -Ötlet, hogy hova mehetett? -érdeklődött.

- Hát... Talán van egy ötletem. -feleltem kissé bizonytalanul. -Induljunk. -intettem, majd gyors tempóban megindultam a lány háza felé.

Nagyon remélem, hogy ott leszel ahol Én azt gondolom....

Úgy érzem, hogy van egy pár dolog amit meg kell beszélnünk.

Plusz lehet itt lenne az ideje annak, hogy elmondjam ki is vagyok.

Túl sok dolog történt ebben a két napban... Fenekestül felforgattuk egymás életét, de most helyre akarok rakni mindent.

- Jennie! várj már egy kicsit! -hallottam meg Rosé kiáltását mire hátra kaptam a fejemet, s megálltam.

- Hogy lehet ilyen csiga tempóba haladni?! -morogtam, majd csípőre vágtam kezeimet, s úgy vártam rájuk tovább.

- É-értem Én, h-hogy sietni szeretnél... -támaszkodott meg térdein Minho miután odaért hozzám. -De a-azért ennyire nem kell. -kapkodta továbbra is a levegőt.

Mɪᴀᴛᴛᴀᴅ ʲᵉⁿˡⁱˢᵃ ✔︎Where stories live. Discover now