7.fejezet: "Vajon ő is megkedvelt?"

2.5K 142 27
                                    

Pár óráig még itt voltak, majd mindenki hazament. Olyan dél körül lehetett. Én felmentem a szobámba, majd leültem az ágyra, és elgondolkodtam hogy mennyi minden történ az elmúlt pár órában. Néhány perc múlva Jeff bejött a szobába, és leült mellém.

-Ugye nem "ajándékozol" el L.J-nek?

-Neked ahhoz túl drága az életed.-mondta majd felém fordította a fejét, és egyre közelebb hajolt. *Mi van velem...? Miért érzem ezt...?* Az ajkai már majdnem az enyémet érintették. Egyszercsak Hoodie lépett be az ajtón. Hirtelen mindketten vörös arccal néztünk Hoodiera, remélve hogy nem látott semmit.

-Jeff! Slenderman beszélni akar veled. Azt mondta fontos!

-Megyek!-mielőtt kiment, rám nézett, és egy 'mindjárt jövök' nézéssel kiment. Negyed órát ott feküdtem az ágyon, majd lementem a kanapéhoz, és lefeküdtem. Amikor felébredtem Jeff még mindig nem volt itthon. Ránéztem a telefonomra hogy megnézzem az időt. 13:59. Hamarosan Jeff lépett az ajtón. A ruhája tiszta vér volt, de nem az áldozat vére. Jeff vállán egy hatalmas vágás volt.

-Jeff jól vagy? Mi történt?

-Az a nyomorult pofátlan ki akar nyírni, mert nem akarok a csicskája lenni...

-Van a házban elsősegély doboz?

-Van a fürdőszobában. A második fiókban...-felrohantam a fürdőszobába, és elkezdtem keresni. Hamar meglett. Amikor leértem Jeff a konyhapultnak támaszkodva ivott. Amint meglátott visszatette a Jack Danielses üveget, és felém fordult. Az egész padló véres volt. Felmentünk a szobájába, és leültettem az ágyra.

-Vedd le a pulóvered. Nem tudom bevarrni a sebet ha pulcsiban vagy. Ahogy levette mindjárt a bőrébe szúrtam a tűt.

-Attól hogy megégett a testem még érzem a fájdalmat.

-Bocsánat...-óvatosan elkezdtem varrni Jeff vállát. Miután végezetem, Jeff odament a tükörhöz, és megcsodálta a munkámat.

-Kösz.

-Nincs mit.

-Megengedem hogy elmenj az esti sétáidra!

-Köszönöm.-odamentem, majd megöleltem, és felmentem a szobámba. Örültem hogy van egy új barátom. Az este hamar eljött. Mielőtt kimentem, magamhoz vettem egy kést, a biztonság kedvéért.

Emlékszem tavaly ugyanígy voltam, amikor elmentem sétálni, csak akkor nappal mentem ki. Majd pár nap múlva elvittem egy kést a suliba, persze amikor a szüleim megtudták ezt, nagyon kikaptam.

Sétálok az utcán és egyszercsak elfogott a düh. Megláttam egy embert közeledni, és egy hang a fejemben ezt mondta: öld meg! A férfi már előttem volt, majd leszúrtam. Hirtelen rájöttem hogy mit tettem, és elsápadtam. Ránéztem a késre, majd a férfira, aki holtan feküdt a földön. Majdnem elsírtam magam amikor Jeff szólalt meg mögülem.

-Szépen leszúrtad!-mondta őrült mosollyal az arcán. Az egyik felem sírt volna hogy ilyet tettem, a másik pedig őrülten nevetett volna.

-Kéne valami jelet hagynod hogy itt jártál. -Tudtam hogy Jeff mondata a "Go to Sleep" volt, így én is hasonlót próbáltam kitalálni, végül a "Sweet Nightmares"-re esett a választásom. Nagyon kevés kellett ahhoz hogy ne kezdjek el őrülten nevetni. (Mint Yan-chan a Yandere Simulator-ból) Lassan hazaindultunk. Miután beléptünk utam a fürdőszobába vezetett. Bementem, majd belenéztem a tükörbe. Nem kellett volna..

Szerelmes vagyok egy Gyilkosba (Jeff x Reader) Creepypasta Ff. (Befejezett)Where stories live. Discover now