A sárkány csillaga

13. rész

Persze!- válaszoltam lassan. - Akkor menjünk is ki.
Aprót bólintott majd mosolyogva kisétált. Egy kicsit távolabb mentünk a cégről és az ő mosolyát egy szomorú arckifejezés váltotta fel.
- Tudod, Natsu egész nap téged figyelt. Le sem tudta venni rólad a szemét.
Talán valahol mélyen örültem ennek, de mégis a düh volt a dominánsabb abban a pillanatban. Az egész az ő döntése volt. Az egész! Ő választotta Lisannát helyettem. Pedig a közelében voltam, szinte mindig. Soha még csak a legapróbb jelét sem mutatta hogy érezné irántam bármit is barátságon kívül, összejön valakivel, azután pedig van képe engem bámulni. Idegesítő egy alak! Gondolom a mellettem álló lány észrevette hogy eléggé zavar a tény mert valószínűleg ennek hatására ült ki az az apró mosoly ajkaira.
- Akkor neked tényleg nem tetszik, ugye?
- Őszintén válaszoljak, vagy úgy hogy tettszen amit hallasz?
- Természetesen, őszintén. - komorodott el ismét.
- De, tetszik.
- Értem. - bólintott szomorúan, a földet pásztázva. - Akkor most nagyon utálhatsz.
- Nem. - néztem rá mosolyogva. Erre felkapta a fejét.
- Hogyhogy nem? Hiszen a fiú aki neked tetszik, velem jár.
- Tudom. - bólintottam lassan.
- Akkor? Miért nem vagy szomorú, vagy miért nem éppen engem okolsz ezért az egészért?
- Mert nem bánom. Tudod, nekem az a legfontosabb hogy ő vidám legyen. Ugyan kicsit fáj hogy nem én tehetem őt boldoggá, de nem fogom megfosztani őt ettől az érzéstől. Ha te tudod megadni neki a boldogságot, csak nyugodtan. Nekem csak az számít hogy valaki mosolyt csaljon az arcára. Ha én nem tehetem ezt meg, akkor nem is kényszerítem arra hogy velem legyen. A lényeg az, hogy ameddig úgy szeret téged, addig egyáltalán nem fáj hogy jártok. Na jó, talán egy kicsit. De áldásomat adom rátok. Viszont Lisanna, ígérd meg hogy boldoggá teszed! Mindig!
- Ígérem. Hát persze, hogy megígérem.
- Helyes. Akkor bármennyire nehéz is, de megpróbálom elfolytani magamban ezt az érzést. A szerelmet. És lemondok Natsuról.
- Lucy... nagyon kedves lány vagy.
- Nem hiszem. - néztem rá keserű mosollyal az arcomon. - Csak szeretem Natsut.
Ezzel a mondattal, úgy véltem befejeztem a beszélgetést és apró mosollyal sétáltam vissza a céhbe, otthagyva a ledöbbent lányt. Hiába fájt ezt bevallani magamnak és neki, de meg kellett tennem. Egy gondolat járt a fejemben.
Meg kell próbálnom elfelejteni Natsut.

Másnap:
Könnyes szemmel keltem fel. Rosszat álmodtam. Nem emlékszem pontosan az egészre, de néhány kép azért derengett. Egy férfit valamilyen sötét mágus támadott meg. Egy hosszú szőke hajú lány ugrott be elé. Kicsit hasonlított rám, de pár évvel idősebbnek tűnt. A teste erőtlenül csuklott össze. A rózsaszín hajú férfi (aki igencsak hasonlított Natsura de pár évvel ő is idősebbnek tűnt nála) felordított. A sötét mágus kacagott.
Ennyi maradt meg az egész álomból összesen. Nem is értem miért de úgy éreztem hogy ez egy valós dolog. Úgy véltem hogy ez valahol, valamikor tényleg megtörtént.
És nem, biztos hogy nem mi voltunk azok Natsuval. Ezt teljesen komolyan gondolom.
Miután túltettem magam azon hogy rosszat álmodom, elvégeztem a reggeli teendőimet. Végül boldogan léptem ki a lakásom ajtaján egy piros pulcsiban (amely alatt egy fekete póló rejlett) egy fekete szoknyában, és egy piros cipőben. A hajamat kiengedve hagytam. Mikor beléptem a céhbe egy kicsit ledöbbentem. Ugyanis amint megpillantottam Lisannát nem is ismertem rá. Lilás hajába kék tincseket pillanthatott meg az aki ránézett, továbbá kicsit kihívóbb lett az öltözködése is. Fekete valamint kék ruhadarabokat viselt. A pólóján viszonylag mély volt a dekoltázs, nadrágja is szakadt volt. Kicsit bad girl hatást ért el. Legalábbis szerintem. Mindenki elég furán pillantott rá, bár tulajdonképpen nem volt ronda. Csupán szokatlan. Láthatóan Natsu is meg volt döbbenve.
Lisanna odasétált hozzám és köszönt.
- Szia, Lucy. Gondoltam hogy, mivel Natsunak annyira tetszett az új stílusod én is kipróbálom ezt a színes haj dolgot.
- Ühüm, klassz. - mosolyogtam rá. Hát nem tudom... nekem nem igazán jön be, de ha ő úgy gondolja hogy így szép, akkor csak rajta. A lány vigyorogva sétált oda Natsuhoz. Én Erza mellé ültem le és beszédbe elegyedtem vele. Egyszer csak a rózsaszín hajú fiú hangját hallottam meg.
- Mi ez az új szett, Lis?
- Talán nem tetszik? - kérdezte Lisanna.
- Hát... nem igazán. - válaszolta. Auch. Ez szemétség volt.
- Nem. Hát persze hogy nem tetszik. Bezzeg Lucy-ról le sem tudtad venni a szemed.
- Mert Luce-nak jól áll! - fakadt ki. Woah, ez kemény volt. Ilyet soha nem szabad mondani a barátnődnek.
- Szóval Lucy szép, én meg nem! Akkor miért nem vele jársz? - kérdezte idegesen a lány.
- Nem... Nem úgy értettem. Csak a régi Lisanna szerintem sokkal cukibb. - mondta és elmosolyodott. Szép mentés!
- Igazad van, tényleg butaság volt ez az új stílus dolog. - mondta boldogabban a lány.
És ismét csókolóztak. Újra és újra. Engem pedig nagyon is zavart. Idegesen ráütöttem az előttem lévő padra. Arra viszont nem számítottam ami azután történt.

Sziasztok! Itt is van az új rész. Mit szóltok hozzá? A fenti kép pedig azért van ott, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre. Szerintetek ki a szebb? Félretéve azt hogy utáljátok Lisannát. Lis vagy Lucy?
Annie-chan