Particular Taste [S.M.] ✓

15. rész

-Megjöttem.-nyitott ajtót a kócos hajú barátom.
-Szia!-kiabáltam ki a konyhából.
-Helló.-mondta majd rövid csókot lehelt ajkaimra.-Mit csinálsz?
-Kaját.-nevettem el magam, mire sóhajtott egyet.
-Ez lesz az "istenfinom" rántotta?-kérdezte mikor felvertem a tojást.
-Ühümm.-mondtam majd a serpenyőbe öntöttem azt.-Amúgy semmi különleges nincs benne, de amíg elkészítem inkább menj öltözz át vagy valami mert érzem az erősen férfias szagodat.-nevettem el magam.
-Megyek is.-mondta mosolyogva majd felfutott a lépcsőn.

A tojást megpirítottam, tettem bele bacont és egy kis piros paprikát szórtam rá. Mivel én már reggeliztem Liyahval, aki most a barátnőjénél van, ezért magamnak nem csináltam kaját csak Shawnnak, amit le is raktam az étkezőasztalra. Magamnak öntöttem egy pohár őszibaracklevet Shawnnak pedig almalevet.

-Na itt is vagyok.-mondta miközben lekocogott a lépcsőn és felém indult.
-Tessék.-mutattam a kajára, mire elmormogott egy "köszönöm"-öt és egy rövid csókot adott. Lehellete friss mentolos volt, de nem tudom, hogy tud kaja előtt fogat mosni és aztán úgy enni? Blah.

-Hát ez isteni lett.-mondta teli szájjal.
-Örülök, hogy ízlik.-mosolyodtam el. Annyira imádnivaló volt, ahogy evett és annyira édes mert folyton tele volt a szája és úgy nézett ki, mint egy mókus.
-Amúgy neked nem rokonod Liam Payne?- de persze az ikrem.
-Ömm, nem tudok róla.- vontam össze a szemöldököm.
-Pedig tök menő lenne.- igen csak is.
-Nagyon.-nevettem el magam.

Délután
-Siess már Shawn! Roryék kinyírnak minket!!-mondtam miközben magamra kaptam a csizmám. Ki gondolta volna, hogy Shawn háromnegyed óráig a fürdőben lesz?
-Jövök már!-futott mellém majd Ő is felvette lábbelijét.
-Komolyan mondom, rosszabb vagy, mint Jasmine.-forgattam meg a szemem.
-Ez fájt az egómnak megint.- mondata hallatán csak sóhajtottam egyet és ajtót nyitottam. Azzal a lendülettel amivel kinyitottam, mentem is ki rajta.

-Hé, várj! Te most komoly Nash barátnőjéhez hasonlíttál engem?-kérdezte felháborodást tettetve, miközben bezárta a bejárati ajtót.
-Ismersz más Jasminet a suliban, akinek a feje vakolatból áll és puccos cuccokban járkál és apuci pénzét költi?-néztem rá kérdőn. Amúgy az a lány nagyon nagyra van magával mert "apuci a diri és mindent megtehetek."
-Igaz.-mondta majd édes mosoly költözött ajkaira.

Sietve mentünk végig az utcákon, amik a főtér felé vezettek, kikerülve egy-két embert akik lusták voltak arrébb menni. Bunkók. Tudom azt, hogy ha merünk késni akár egy pillanatot is a megbeszélt helyről a fejünk már nem lesz a helyén, mivel Cameron egy iszonyat türelmetlen ember ellentétben Roryval aki egy lusta, évekig készülödő lány és persze sosincs megelégedve magával, pedig gyönyörű. Ez az egy tulajdonság az amit legszívesebben eltávolítanék belőle, de segond így szeretjük.

-Esik a hó.-mondtam széles mosollyal a számon, és a kitartott kezemre pillantottam, amire a kis hópelyhek estek és olvadtak is el egyaránt.
-Ennek nagyon tudok örülni.-sóhajtott nagyot.
-Te nem szereted a havat?-húztam össze a szemöldököm.
-Szeretem ahogy kinéz és amikor friss, de amikor már lutykos, saras,csúszós akkor már a hátam közepére sem kívánom.-rázta meg a fejét. Hajában ott tündököltek a fehér kis hópelyhek, amik még édesebbé tették Őt.

A térre érve, ismét csak a tömeg volt és a sok karácsonyi dísz amit dec. 1 alkalmából raktak ki. Szerintem ilyenkor még felesleges és elveszik a hangulata az ünnepnek. A távolban megtaláltam Roryt es Cameront akik egymás karjaiban vártak minket.
-Hellóka.-mondtam majd megöleltem Roryt, Shawn Pedig Cameronnal pacsizott le.
-Késtetek.-mutatott ránk Cameron.
-Annyira tudtam, hogy ez lesz az első mondatod.-nevettem el magam.
-Ismertek.-nevetett ő is.
-Menjünk valami olyan helyre, ahol fűtenek.-mondta Rory, mire hevesen bólogatni kezdtem jelezvén, hogy teljesen egyet értek. Annyira hideg volt,hogy az már a csontomig hatolt és nem segített a kabát, sőt.
-Nekem jó, de hova?-kérdezte Shawn.
-Menjünk el olyan helyre kajálni, ahol lehet táncolni is.-hozta fel az ötletet Rory.
-Igeen!-értettem egyet, mire a fiúk is bólintottak és elindultunk a "Blue Sky" nevezetű helyre, ami igazából nem is volt olyan messze mert a város közepében helyezkedik el. Népszerű minden korosztály számára, hisz lehet kajálni, de akik szórakozni akarnak táncolni is tudnak.

10 perc hideg levegőben sétálás után jól esett belépni, egy meleg, jól fűtött helyiségbe, ahol még az ételek illata is megcsapta az orromat. Miután leültünk egy 4 személyes asztalhoz és mindenki levette a kabátját, odajött hozzánk egy pincérnő, felvenni a rendelésünket.
-Sziasztok! Mit hozhatok?-érintette tollját a jegyzetfüzetéhez.
-Én italnak egy kólát kérek.-mosolyogtam rá.
-Én is.-mondta Rory.
-Fiúk?-néztem rájuk.
-Nekünk is megfelel.- villantotta meg fogsorát Shawn.
-Akkor 4 kóla.-firkantotta fel.-Később visszajövök, étel ügyben.-mondta majd elment.

****

-Hűha én tele vagyok.-fogta meg a hasát Cam.
-Szerintem mindenki.-nevettem el magam. Én hamburgert ettem egy kis sültkrumplival, mint Shawn, Roryék pedig gyrost ettek.
-Na szerintem irány a parkett.-mosolygott Rory. Imád táncolni, hiszen az a hobbija és nagyon jól is csinálja. Minden elismerésem az övé, hiszen én nem táncolok különbül, mint egy bot. Többször is fel szokott lépni a csapatával, kisebb-nagyobb eseményeken, amik annyira jók, hogy még az is táncra perdül aki nem igazán szeret.
-Hölgyem egy táncra?-kért fel Shawn.
-Szívesen.-tettem apró kezemet az övébe.

Pár pillanat alatt már mindannyian a táncparketten voltunk és táncoltunk. Legalábbis rajtam kívűl mindenki mert én úgy nézhettem ki, mint akinek epilepsziás rohama van. Körülöttünk még csomó ember érezte jól magát és élte bele magát a táncolásba. Shawn és én egymással szemben táncoltunk, Ő fogta a derekam én pedig a nyakán pihentettem kezeimet és így forogtunk tovább mikor egyszer csak elhalkult a pörgős zene és lassúra váltott. Shawn derekamnál fogva még jobban magához húzott nagy kezeivel, én pedig még jobban kapaszkodtam nyakába és így jártunk lassú táncot egymás szemében elveszve.

Barna szemei csillogtak a boldogságtól, mint egy csiszolt gyémánt. Sugárzott belőle a szeretet, ahogy a nyugodtság is. Tekintete a szemeim és a szám között cikázott majd végül megcsókolt. Csókja szenvedélyes és érzelemmel teli volt. Cseresznye piros ajkai együtt jártak táncot az én ajkaimmal, egyre többször és egyre hevesebben. Egyik keze még mindig a derekamon pihent a másik viszont már az arcomat cirógatta. Kezeim nyakáról a hajába vándoroltak és beletúrtak abba. A haja irigylően selymes és sima, gubanctalan volt.
-Menjetek szobára.-szólt be nekünk Cameron mire szétrebbentünk és elküldtük magunkban Őt melegebb éghajlatokra és szúrós tekintettel ajándékoztuk meg őt. A mondattól nekem akaratlanul is összehúzodott a gyomrom és egy jó nagyot liftezett. Amikor valaki arra a bizonyos tabu témára utal, nekem mindig az első jut eszembe, ami tönkre tette az egész életem. Visszagondolni rá is borzasztó nem pedig átélni. Fúj. Undorodom attól a személytől aki azt tette amit.

Gondolataimból Shawn rángatott ki;
-Szerintem ideje lenne mennünk.-mosolygott rám amitől a szívem nagyot dobbant és a gyomromban lévő érzés egyre jobban felerősödött.
-Okés.-bólintottam, majd felkaptuk a kabátainkat és elköszöntünk Roryéktól, akik úgy döntöttek maradnak még egy kicsit.
-Jó szórakozást!-öleltem meg legjobb barátnőmet akire már ovi óta számíthatok.
-Köszike.-vált el tőlem mosolyogva, majd kézenfogva haza indultunk Shawnnal.