Próbálom értelmezni az életet.
A macskám, mikor hazaérek, várva vár,
Addig nyalogat, ameddig hagyom,
S azon gondolkozom,
Vajon hiányoztam-e neki.
Az ablakon túli tájat kémlelem,
És azon elmélkedem,
Hány méter kell,
Hogy hiányozzon valaki.
YOU ARE READING
Sorok a jövőnek
PoetryVálogatott verseim az elmúlt évekből. "Néha azon gondolkozom, hogy cigiznem kéne, hogy megfulladjak a szürke füstben, de nem nekem való, meg amúgy is asztmás vagyok, és fiatal ahhoz, hogy tüdőrákom legyen, és okot adnék, hogy elítéljenek, ordítsanak...
