Az enyém ~ ERERI ~ Fanfiction

~ 15 ~

- Gyenge vagy törpe - suttogtam a fülébe.
- Heh, ezt pont te mondod? Drágám, fogsz te még vonaglani alattam, csak akkor nem a csiklandozás lesz az oka - vigyorgott kajánul.

- Persze, persze - másztam le róla bólogatva.
Felálltam és felrántottam őt is a földről.
- Mi a terv? - vonta fel a szemöldökét.
-Terv?
- Igen. Takaríthatunk is ha gondolod...
- Még azt kéne - vágtam rá - Menjünk sétálni.
- Néha tényleg azt érzem, hogy egy csajjal járok - dünnyögte az orra alatt.
Elnevettem magam.
Elkezdtünk készülődni, mert téli idő járt kint. A fák gyönyörűen tündököltek a frissen esett hó miatt.
Mikor már minden ruhát felrángattunk magunkra és a bakancs is rajtunk volt, kopogtattak.
- Ki az? - kérdeztem.
- Fogalmam sincs - nyitott ajtót - Akármennyire aranyos pofát vágtok, nem szeretem a sütit.
- Pont azért vagyok itt, hogy kiscserkész módjára, rád tukmáljam a kibaszott sütimet - emelte a magasba óriás szemöldökét.
- Mit akarsz Erwin? - dőlt a karfának Levi.
- Beszélnünk kell- simított végig az arcán.
- KHM - rántottam magam mellé - Megértem, hogy a tanár úr érdeklődik a BARÁTOM iránt, de örülnék ha ez nem romantikus értelemben történne meg - háborodtam fel.
- Oh Jeager - lepődött meg.
- Kölyök - fordult felém a törpe vigyorogva, majd nekem dőlt.
- Levi. Fontos - váltott erőteljesebb hangnemre.
- Kuss - dünnyögte - Mint láthatod, el vagyok foglalva, majd később beszélünk.
Megfogta a kezem és kiléptünk az ajtón.
- ARRÓL van szó - tette kárba a kezét Erwin.
Levinek megakadt a kulcs a kezében, mikor zárta volna be az ajtót.
- Megtudtál valamit? - meresztette rá a szemeit a szőkére, az válaszul csak biccentett egyet.
A feketének megrándult az arca, és felém fordult.
-Kölyök, el kell intéznem valamit. Mindjárt jövök - adott egy puszit az arcomra, majd Erwinnel együtt nagyon gyorsan el is tűntek.

- Ezért még kapsz - haraptam az alsó ajkamba.
-Heeeey, Ereeeen! - ordította valaki a folyosó másik végéről.

- Szia Hanji - mosolyogtam - Mi járatban?
- Üzent Chibi, hogy nézzék rád - nevetett.
-De hisz nincs másfél perce, hogy elment. És egyébként is. Nem vagyok kisgyerek, akit most húztak ki anyám méhéből - ráncoltam össze a homlokom.
- Nyugi van kistigris - nevetett még jobban.
- Tigris? - meredtem rá.
- Gyere - intett a kijárat felé.
- Hova megyünk?
- Tudok egy jó helyet - kacsintott.
- Meg fogsz erőszakolni? - pillantottam félve rá.
- Bezonyám. Utána meg rabszolgának eladlak jó sok pénzért - mondta hidegen, de a szeme nevetett.
Mindkettőnkből egyszerre tört ki az a jól eső nevetés.

~ Másfél óra múlva ~

- Hova megyünk? - kérdeztem meg vagy úgy századszor.
- Nem mondom még mindig meg.
- Ah, fárasztó vagy - fogtam a fejem.
- Te mondod? - lökte meg a karomat sétálás közben.
- Dilis vagy - röhögtem.
- Nem tudom, hogy hogy tudtad elcsavarni Chibi fejét, de minden elismerésem.
- Nem tudom, hogy ennyire jófej csaj, hogy lehet a barátja annak a törpének.
- De cuki vagy - ölelt át.
- Hanji...
- Hmm?
- Hova megyünk? - hajoltam hozzá olyan közel hogy csak pár centi választott el tőle.
- A különleges helyemre - adott egy puszit az arcomra.
Gyorsan odakaptam a kezem és rá meredtem idegesen.
- Nyugi, nem akarom tönkre tenni a kapcsolatotokat - tolta fel a szemüvegét - Csak végre lett egy barátnőm és elragadott a hév.
- Barátnő egy fenéket - tettem keresztbe a karjaim.
- Megérkeztünk - rohant előre.
A kép, ami elém tárult, valami elképesztően gyönyörű volt. Egy parkban voltunk, ahol minden hó lepett.
- Ez valami eszméletlen. - ámultam - De ezért a barátnős dologért még számolunk.
- Tudom - nevetett.
- Köszönöm, hogy megmutattad - pillantottam rá.
- Szóvaaaal Eren. Mesélj magadról - ültünk le egy padra.