Első

1.1K 102 35
                                    

Minghao szemszöge

Mei és én egy hónapja vagyunk jegyesek. Elég rég óta alkotunk egy párt, akkor volt a három éves évfordulónk, amikor megkértem a kezét.

Már meg van az esküvőnk időpontja, ami augusztus végén lesz. Most júnis hatodika van, tehát még elég sok időnk meg megszervezni a mennyegzőt.

Éppen a reggelimet ettem, amikor valaki kopogott. Felpattantam az étkező asztaltól, és már nyitottam is az ajtót.

A ház előtt a kedvesem állt, aki most is nagyon szép volt.

Sosem gondoltam volna, hogy lányhoz fogok hozzámenni. Több kapcsolatom volt fiúkkal, de senki nem szeretett közülük engem úgy igazán.

És aztán találkoztam vele.

Bearanyozza minden napomat a mosolyával, a lágy, szeretetteljes tekintetével.

Én tényleg szeretem őt, és úgy érzem, meg találtam az igazit. Azért házasodunk össze, mert ez az érzés kölcsönös.

Mosolyogva néztem végig rajta.

Ez a ruha is nagyon jól állt neki.

Egy fehér sortot viselt egy ujjantlan felsővel. Barna haja a vállára omlott, s szemei csak úgy csillogtak.

-Szia kicsim!-köszöntem megvillantva százvattos mosolyom

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

-Szia kicsim!-köszöntem megvillantva százvattos mosolyom.

Széttártam a kezeim, majd vártam, hogy megöleljen.

-Szia szivem!-bújt a karjaim közé, s buksiját a mellkasomba fúrta. A haját és a hátát simogattam.

Ilyenkor mindig melegség árad szét a testemben, ahogyan most is történt.

-Szabad vagy ma este?-kérdezte, miközben elengedtem.

-Igen, ráérek. Miért?-tűrtem el a füle mögé egy hajtincset.

Az arca kicsit pirosabb színt vett föl tettem miatt.

Olyan jó, hogy még mindig ilyen kis dolgokkal is zavarba tudom hozni.

Olyan édes így, ahogyan kicsit lesüti a szemét, és nem mer rám nézni.

-Szeretném ha velünk vacsoráznál. Jön haza a bátyám, és bemutatnálak neki.-motyogta halkan, s még mindig a földet bámulta.

-Szívesen vacsizok a családoddal.-fogadtam el a meghívását, s a tenyereim közé vettem a pofiját.

-Aranyos vagy, amikor elpirulsz.-suttogtam, majd egy puszit nyomtam az orra hegyére, mire elmosolyodott.

Az egész napot együtt töltöttük, és nagyon jól érztem magam, mint mindig amikor vele vagyok.

Ahogyan közeledett a vacsora idő, kezdtem kicsit izgulni.

A tökéletes sógor [befejezett] Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin