The Orphanage/befejezett/javítás alatt/

Prológus

Park Jimin, aki imádja a telet, de a hideget nem és imádja az embereket ,de az érintkezést nem.
Van ennek értelme?
Egy hétköznapi ember, csak letudja annyival, hogy biztos valamilyen trauma érte azért ilyen.
De Jeon Jungkook miért gondolja akkor túl?
Több mint öt éve látja minden nap őt.
Felkel,Eszik, olvas, alszik.
Nem barátkozik senkivel,mégis minden nap látja mosolyogni egy kicsit.
Amit magában eljegyzett "angyali mosolynak".
Ugyanis a szőke fiú ,rendes nevén Park Jimin gyönyörű volt.
És ezt mindenki tudta, de csak a bolondos kis Jungkook kezdtett el vonzódni hozzá.
Mégha tudta is, hogy ez törvény ellenes.
Meg akarta ismerni Park Jimint és megtudni, hogy min mosolyog minden egyes nap.

Park Jimin

Jeon Jeong Guk.
Az egyetlen ember itt, akivel képes lennék beszélni, érintkezni.
Megölelni.
Megcsókolni.
Megszeretni.

Az egyetlen ami segít nekem, hogy minden nap látom az aranyos arcát , hallom az édes hangját ,nevetését.

Mosolygásra kényszerülök, hiába vagyok szomorú.

Bolondos egy fiú.
Mindig bajt csinál.
És aztán mélyen elmerül magában, mikor büntetésben van.

De másnapra megint kitervel valamit.
Mintha direkt akarná, hogy megbüntessék.
Mintha megérdemelné.

Egyedül a fekete haja, ami fura benne.

Ami egyedivé teszi.

Ami felkelti Park Jimin
érdeklődését.

2018.11.25.