Egy ágyban a padtársammal! Cameron Dallas ff.

Kínos beszélgetések...

Én pedig így találtam magam a paplan alá bújtatva , egy álló farokkal az arcomnak nyomva miközben apám sokkolt fejjel meredt az ismeretlen fiúra az ágyamban...

-Jó estét kívánok Isten áldásával uram! Történt valami? Igencsak furcsa arcot vág.- "sajnálkozott" Cameron apám döbbent fejét bámulva. Mit ne mondjak, van vér a pucájában az is biztos. Tanusítom.

-Öhm... Szerbusz fiam. Megkérdezhetem mit is keresel itt pontosan?- lépdelt be a szobába a váratlan vendégünk, helyet foglalva a kicsi kanapén ami a szobámban van. Kezd olyan enyhe gyanúm lenni, hogy ezt direkt csinálja az öreg...

-Hát tudja az évnek ebben a szakaszában nagyon erősen fúj a Nyugati szél Északról- mutatott ki a az ablakon Cameron a napsütéses utcára- és mivel merő véletlenségből összetalálkoztam Chelsievel eme cudar időben, behívott magához kicsit... felmelegedni.

-Hmm.... -nézett végig apám gyanúsan Cameron izzadó felsőtestén, majd a hőmérőre pillantva, mély röpke 32 fokot mutatott, felpattant- Mindig is tudtam, hogy a lányom jószívű és segít a nincsteleneken!- jelentette ki büszkén.

-Valóban.- bólogatott Cam- mindig... visszafizeti a szívességeket.-Ebben a percben olyat haraptam a combjába, hogy a farka egyből lekókadt mint az öregeknek Viagra nélkül.

- Nos akkor, ha már itt vagy gyere le velem enni! Biztos sokat éheztél az utóbbi hetekben.

-Oh rengeteget! Nem is tudom, hogy bírok még állni!- kiálltott fel fájdalmában.

Lapulva  hallgattam  ahogy apám  kilépdel  a szobámból, és eltotyog  a konyhába, remélhetőleg  pedig  még messzebb.

-Megőrütél??!!- néztem  hitetlenűl  Camre  az ágyéka  fölül- Tényleg  azt hiszed elhitte, hogy csóró  vagy?!

-Nyugi már, szerintem  tökre  bír  engem- húzta  ki magát büszkén- Viszont  Hercegnő, mondd csak... miért  is váltak  el pontosan  a szüleid??

-Hogyan?

-Hát tudod, csak azért  kérdezem, mert apád  eléggé  megbámulta  a felsőtestem  és ugye  ő nem...- nézett  rám ez a banális  idióta, olyan  kétségbeesett  tekintettel, mintha  legalább  az előbb  molesztálták  volna  meg.

-Cameron... mondd csak ilyenkor  szándékosan  vagy hülye, vagy tényleg  magától  jön?-kérdeztem  vissza, leginkább  magamtól, semmint  tőle.

____________________________________________________________________

Azt hiszem, azokat  a kellemetlen  perceket  mikor  a konyha  asztalnál  ülsz  apáddal  miközben  szemben  pedig az a srác  foglal  helyet, akire nemrég  pucéran  talált  rá az ágyadban senki nem irigyli  meg.

Csendben  hallgattuk  az óra  ketyegését, várva, hogy valami történjen  már, mondjon  valamit  az öreg, vagy egyszerűen mi tudjunk  már felállni  innen, és elmenni  lehetőleg  minél  messzebbre.

-Szóval -fordított  egyet  apám  az újságban- te dugod  a lányomat.

Mondanom  sem kell Cameron  kávéja  az asztal  másik  felén  kötött  ki annak a milliót  érő  köpésnek  köszönhetően  amely nem rég  hagyta  el a tulajdonosa  száját.

-Khmm... Hát... Szóval  én... vagyis  mi még nem... na, érti...- Hát ezt nem hiszem  el! Tényleg teregesd  ki apámnak  a szekszuális  életemet  Cameron, mindig  is erre vágytam, köszi köszi.

-Értem. De te akarod, nem?- nézett  vissza rá halál  komoly tekintettel  az öreg.

-Hát uram, minden tisztelettel  mondom, lehet ha igen. Na de ki tudna  hibáztatni, Chelsie  is olyan szép  mint az apja! Volt kitől örökölnie!- vigyorgott rá "csábosan" apámra Cameron. Én... azt hittem, ezt már megbeszéltük  az előbb...

-Aha. Chelsie  beszélhetnék  veled egy percet?- állt fel apa  az asztaltól, várakozva  nézve  rám.

-Hogyne.

Kissé  nehezen  támolyogtam  ki az asztaltól, még mindig emésztve  Cameron  nem rég kiejtett  szavait. Tényleg... egyedi  bemutatkozása  volt mondhatom.

Apával  visszamentünk  a szobámba, s  míg én az ágyon foglaltam  helyet, ő velem szemben  sétált  fel-alá, elég gondterhelt  pofával.

-Chelsie... -szólalt meg végül- tudod, hogy számomra  mindig  te leszel  a legszebb, igaz?

-Ahha- néztem  rá furán. Miről  beszél?!

-Úgyhogy remélem, nem fog ez az önbecsülésedre menni de... nézd, ez nekem is nehéz, viszont...

-Apa. Mondjad mit szeretnél.

-Szóval... biztos  vagy benne, hogy ez a Cameron  gyerek hogy is mondjam... teljes mértékben  a lányokat  szereti??

-Mivan??!!

Na csókolom! Bizony  bizony, volt pofám részt  írni😅 Szóval úgy döntöttem  ezt kirakom, még akkor is ha csak ilyen  kis rövid  lett, remélem  nem baj💙

Semmi bajom nincs a homoszexuális  emberekkel, sőt  hatalmas  yaoista  vagyok, ez a rész  nem ennek  kicsúfolására  vagy bármily  nemü  megsértésére  írodott!! Szavaimat kizárólag  a humor  fűzi  át, itt mindenki  szeret  mindenkit, okki??😁💙

Köszönöm a sok commentet, hogy folytassam!! Naaagyon  aranyak  vagytok😉💓