Miért hoztál ide? #2

4.3K 162 12
                                    

-Mondd csak...szerettél  te már valakit  annyira, mint ahogy a mesékben  a főhősök szeretik  egymást? Annyira,hogy tudd a másikért  bármit  megadnál, és ő mindennél  fontosabb?
Nem szólt  semmit, csak lehajtotta  a fejét. Nekem ekkor furcsa gondolatom  támadt. Mi van ha vele is....Nem. Biztos,hogy  nem csak félreértek  valamit.Cameron  továbbra  sem szólalt  meg ,így én folytattam  a mesélést.
-Én  igen.Emlékszem  gyerekkoromban  mindig  a nagy Ő-ről  álmodoztam, és volt idő  amikor azthittem  megtaláltam. 9-edikbe ismertük  meg egymást  a gólyatáborban. Mindenkit  elcsábított  első  látásra  amolyan  én  bárkit  megkaphatok , csak akarnom  kell csávó  volt. Az,hogy végül, hogy kerültünk  közel  egymáshoz  és jöttünk  össze az most nem számít. Nem is szívesen  emlékeznék vissza rá. Szerelmes lettem , és naiv  fejjel azt hittem  ez viszonzott  is. 2 évet  voltunk  együtt, de mondjon  bárki bármit  elején  nem volt olyan. Akkor még kedves  volt, és....nem volt durva. (Lool  nem rosszra gondolni:)  Egy idő  után azt vettem  észre, hogy elkezdett  ùgymondd  uralkodni  rajtam. Döntéseket  hozott  helyettem,  a hozzám  intézett  kérdésekre is rávágta  a választ, és így tovább. Akkor  mèg nem adtam neki nagy figyelmet  mert szerettem, és azt hittem csak ez számít. 1 éve  és 2 hónapja  voltunk  együtt  mikor először  kezet  emelt  rám. Na nem úgy kell elképzelni, hogy megvert  inkább  csak  mondjuk  úgy nem véletlenül  volt rajtam  hosszújjú 30 fokos  melegben, és arcomon  se egy kiló  smink  mert ahhoz volt kedvem. Mondhatsz hülyének, de akkor úgy éreztem segítségre  van szüksége, és ahelyett , hogy ott akkor szakítottam  volna vele megpróbáltam  segíteni  rajta.  Végül  ha hiszed  ha nem, nem ezért  szakítottunk. Tavaly nyár  közepén a barátaival  bulit  tartottak. Nekem legalább  is ezt mondta. Aggódtam, de mivel  nem vette  fel a telefont, úgy döntöttem  átmegyek  hozzájuk. Nem volt gond sokszor  aludtam már ott meg  se gondoltam, hogy esetleg  baj lehet  belőle. Mikor felmentem  az emeletre...maradjunk  annyiban, hogy borzalmas  emlékeim  lettek. Megcsalt, de mint kiderült  nem ez volt az 1. alkalom. Végig  a 2 év alatt  a hátam  mögött  megcsalt, és mèg képes  volt a szemembe  hazudni. A történetet  ismerik  a barátaim  is kivéve  azt a részt. Nem mertem  elmondani, mert például  Nataliat  ismerve  simán  feljelenti, és most ,hogy 18  meg is tenné  gondolkodás  nélkül. Így....megkérlek , hogy te se mondd el senkinek. Elmondtam  de kérlek.....ne èlj  vissza a bizalmammal-suttogtam az utolsó  mondatot. Cameronnak  10 perc kellett  mire megemésztette  a hallottakat. Azután  szó nélkül megölelt. Nem szivesen mondom de nagyon jól esett. Úgy éreztem vège  a titoknak  elmondtam, és mostmár  biztonságban  vagyok. Már egy jó ideje  ott ültünk  amikor megszólalt
-Hercegnő piros  az orrod-nézett  rám mosolyogva  majd felállt  és a kezét  nyújtotta.-Gyere  a végén  mèg meghülsz  és nem fogsz  tudni uralkodni.
Nevetve  fogtam meg a kezét  ès indultunk  el a...hova is?
-Cameron most pontosan hova is megyünk??
-Hozzám.-mondta  mire én megtorpantam  és ilyedt  tekintettel  néztem  rá. Erre ő elröhögte  magát amit még furcsább  tekintettel  díjaztam.
-Csakh...viccelteeemmmhhhhh mondta  ki röhögve  mire ismét  elvörösödtem és inkább  előre mentem
-Naaa  Hercegnő most megsértődtél??? Nem teheted  ezt velem!! A végèn  elterjesztem  a parasztoknak , hogy itt hagytál  és lázadást  indítanak.-mondta  halál  komoly fejjel  belőlem  meg kitört  a röhögés. Miután  jól kiröhögtük  magunkat  megkérdeztem a 10 pontos  kérdést
-És mégis  miből  gondolod, hogy csak miattad  lázadást  indítanának?-néztem rá kihívóan  mire ő egyből  vette a lapot
-Természetesen  a sármom  miatt mi másért?- vetette  be rajtam  a "szexy" nézését  mire én csak megforgattam  a szemem  mosolyogva.
-Naaa  akkor hova megyünk??
-Kajálni.-jelentette  ki, majd meg is magyarázta-Gondolom  megéheztél  reggel  óta  de persze nem vendéglő, vagy ilyen. Én szemèly  szerint  a  KFC-re  gondoltam.
-Rendbeeen! Siessünk  mert èhen  halok-mondtam  nevetve  mire ő mosolyogva  méregetett.
-Miaz?? -nèztem  végig  magamon
-Semmi  csak a lányok  nem nagyon szoktak  rajongani  a gyorskajáért.
-Ez hülyesèg.Én  mèg nem találkoztam  olyannal  aki ne szerette  volna-gondolkoztam  el.
-Hidd el én igen.
Egy örökkévalóságnak tűnt mire  odaértünk, de vègül  csak sikerült. Őszintén hálás voltam neki amiért nem hozta fel többet a történteket.Vacogva  léptem  be a meleg  helyisègbe, és léptem  oda a pulthoz  a nyomomban  Cammel ès hát  hűűű....a pult mögül  egy ííírtó  szexy  srác  nézett  vissza rám. Ès mosolygott! Egyenesen  rám! Wooooow  na jóóó. Leadtuk  a rendelést  és a srác  vègig  flörtölt  velem,és a vègén  el is kérte  a számom. Erre nagy meglepetésemre  Cameron  válaszolt 
-Nem. -közölte  a sràccal  halál  nyugodtan
-Tessék??!
-Talán  baj van a füleddel?? Nem adja oda a számát. Ismételjem  el mègegyszer  vagy felfogod  végre  azzal  a csökött  agyaddal?- kérdezte  már már ilyesztően halkan.A srác büszkesège  pedig nem engedte  meg ,hogy valaki így beszéljen  ùgyhogy  kihívóan  nézett  farkasszemet  Cammel  ès kihajolt  a pulton  megragadta a polóját  ès vèszesen  közelről ezt mondta
-Mondd mègegyszer  ha mered - Cam erre lerakta  a tálcát  és lazán  a srác  szemèbe  mondta
-Azt mondtam nem adja  oda a számát. Talán  félrehallottad?-suttogta  vissza
Úristen! Ha most összeverekednek... a legrosszabb  pedig,hogy fogalmam  sincs kit vernének  össze jobban hiszen láthatóan  egy súlycsoportban  vannak  és ebből  könnyen  lehet ,hogy még Cameron  sem távozik  sértetlenül...

Egy ágyban a padtársammal! Cameron Dallas ff.Where stories live. Discover now