Fogadásból

4.

Nóri

Fáradtan dörzsöltem meg a szemeim a monitor előtt és nyomtam össze az orrnyergem. De rohadt messze van a műszak vége! Hazaérve tuti, hogy rögtön az ágyamba dőlök és ki nem kelek holnap délig.

- Szia! – köszön rám egy ismerős hang, mire felkapom a fejem. Anna az.

- Szia! Segíthetek valamiben?

- Igen! A nagynéném állítása szerint a szobájában elhagyta az egyik fülbevalóját. Nem találtátok meg véletlen?

- Megkérdezem a takarítókat, de szerintem még nem is jutottak addig a szobáig – mondom és tárcsázom a szobaasszonyt - Igazam volt, még nem takarították azt a szobát! Odaadom a kulcsot és nézd át nyugodtan!

- Kísérd fel Nóri és segíts neki megkeresni! – utasít a hátam mögül Laura, a főnököm. Összeszorítom a szám és bólintok. Magamhoz veszem a kulcsot és Annával a nyomomban felindulunk az emeletre.

- Haragszol rám? – kérdezi Anna az üres folyosón sétálva.

- Nem – állok meg a szoba előtt és kinyitom neki az ajtót.

- Köszi – mondja és a háló rész felé indul. Végignézzük az éjjeli szekrényeket, fürdőszobát és még minibárba is benézünk, de fülbevaló sehol.

- Biztos, hogy itthagyta el? – kérdezem.

- Ő azt mondta! – áll meg az ágy mellett.

- Nézd meg az ágyneműk között én meg az ágy alatt – mondom és letérdelek a földre, benézek az ágy alá, de teljesen tiszta. Hangosan fújtatva támaszkodom az ágyra és leülök a sarkamra. Felemelem az egyik párnát, amit Anna még nem nézett át és ott lapul az ékszer – Megvan!

- Komolyan? – kérdezi. Felmászik az ágyra és hasra fekszik rajta, így az arcunk egy vonalban helyezkedik el.

- Tessék – ejtem a kezébe.

- Köszönöm! – néz a szemembe és kicsit közelebb mászik hozzám. Megnyalja az ajkait, mire nyelek egy nagyot. Finoman végigsimít az arcomon – Fáradtak a szemeid!

- Mert fáradt vagyok – mondom, de nem mozdulok. Tudom, hogy az lenne a helyes lépés, hogy felállok. De ehelyett megfogtam a kezét és kicsit megszorítottam. Ő ezt kezdeményezésnek vehette, mert még közelebb jött hozzám és lágyan megcsókolt. Nem hagyta, hogy félbeszakítsam a csókot és én sem voltam kellően határozott. Elfogott a vágy mindkettőnket és sokkal szenvedélyesebben csókoltuk egymást. Beleharapott az alsó ajkamba, mire felnyögtem. Az ingem gallérjánál húzott fel térdre és ölelt magához. Hátradöntöttem az ágyon és félig rámásztam, nem félbehagyva a csókunkat. Benyúltam a felsője alá és végigsimítottam a lapos hasán, amibe ő beleborzongott és még jobban magára húzott. Csípőjét az enyémnek nyomta, és az ingen keresztül megéreztem a körmét ahátamban. 

- Ezt lehet nem itt kéne! Ez a munkahelyem! – húzódok hirtelen hátrébb, ahogy kicsit kitisztult a fejem.

- Igazad van! Sajnálom, csak hát... - hebegi zavartan és felül.

- Menjünk! – állok fel az ágyról és gyorsan megigazítom magamon az egyenruhámat. Mikor ő is rendbe szedte magát bezárom magunk utána a szobát és visszaindulunk a recepcióra. Nem tudom miért hagytam az előbbit, még sosem voltam ennyire gyenge. Ha valaki ezt meglátta volna, akkor kirúgtak volna. Én meg nem veszíthetem el az állásomat! Oh de hülye voltam!

- Várj! – állít meg a lépcső alján – Én szeretném folytatni veled az előbbit, sőt annál többet is. Komolyan mondtam azt, hogy szeretnélek jobban megismerni.

- Anna! Én nem vagyok valami jó kapcsolatok terén- magyarázom zavartan. Nem ismerem annyira, hogy kiteregessem előtte a szennyesemet

- Ezt hogy érted? – néz rám összehúzott szemmel.

- Sokat dolgozom, nincs időm semmire. Alig van szabadnapom, ha mégis akkor általában átalszom. Nehezen bízom meg az emberekbe – mondom végül.

- De bennem megbízhatsz! – fogja meg a kezem, majd szinte rögtön el is engedi, mikor egy szobalány halad el mellettünk.

- Mert pont úgy indítottuk ezt az egészet kettőnk között! – mosolygok rá.

- Jogos – nevet fel – De szerintem adni kéne egy esélyt ennek az egésznek. Találkozgassunk párszor, ha szabadnapos vagy és ha nem érzed jól magad mellettem, akkor nem nyaggatlak tovább. Békén hagylak!

- Nem értem mit látsz bennem – jegyzem meg a fejemet csóválva, mert tényleg fogalmam sincs.

- Valamit! – kacsint rám a huncut barna szemeivel, már ekkor tudtam, hogy végem van. Ő fog nyerni. Ezzel a tekintettel bármit el fog érni nálam.

- Rendben – bólintok.

- Jó döntés! – örül meg a válaszomnak.

- Vissza kell mennem dolgozni – mondom, mert kezd kényelmetlen lenni nekem a helyzet.

- Persze! Akkor majd egyeztetünk később! Ha esetleg vennéd a fáradságot, hogy visszaigazolsz, akkor utána ott megbeszélhetnénk egy találkozót.

- Rendben – nevetem el magam.

- Most! – parancsol rám.

- Pff micsoda diktátor vagy – jegyzem meg, majd előveszem a mobilom a zsebemből, majd pár kattintás után visszaigazoltam.

- Köszönöm! Most már mehetsz – bólint mosolyogva.

- Nagylelkű is! Szia – intek búcsút.

- Szia! – köszön mosolyogva, majd a kijárat felé indul.

Anna

Tudtam, hogy határozottnak és kissé rámenősnek kellett lennem Nórival. Bevált! Így történt meg a csók is a hotelszobában, ami majdnem szexbe torkollott. Nem is értem, hogy ragadhatott el ennyire a hév, ő váltotta ki belőlem. A következő napokban többször neten keresztül beszélgettünk Nórival, ott sem volt sokkal beszédesebb, mint élőben. Mentségére legyen mondva, ő szólt nekem. Annyira más időbeosztással voltunk, hogy nehéz volt egyeztetni. Ő vagy dolgozott, vagy aludt, mert sokáig dolgozott. Nagy ritkán sikerült 2 órát folyamatosan beszélgetnünk. Viszonylag sok mindent megtudtam róla, bár ezek inkább felszínes információk. Egy nagyon felkapott négy csillagos szállodában dolgozik recepciósként, szabadnapjain egy rendezvényszervező cégnél pincérkedik, dekorál. A mi sportcsarnokunkhoz közeli edzőterembe jár TRX órákra, szeret kirándulni, bár már 2 éve nem volt sehol. Szeret olvasni, zenét hallgatni és a Pókemberes képregényt. A közösségi oldali profiljából nem tudtam meg szinte semmit, nem teregeti ki az életét mindenki előtt. Ami alapból egy remek dolog, de most az én szemszögemből hátrány. Mindent tudni akartam róla, de kb csak annyit szűrtem le, hogy számtalan rendezvényen dolgozott, mert megjelölték jópár képen, valamint hogy szereti a Second Hand's nevű helyi bandát. Én is voltam már pár koncertjükön, elég jók. Feldolgozásokat adnak elő és van pár saját daluk is.