*Reggel szól az ébresztő órám.
Felkelek, majd leállítom. Remélem itt nem leszek a rút kiskacsa az osztályban.*Felöltözés után, egyböl lemegyek a lépcsőn, és nekilátok a reggelimnek, amit apa készített nekem, még mielőtt el nem ment. Amikor már ezzel is végeztem, bezárok mindent, és máris indulok a deszkámmal.
Eléggé izgatottan indultam el otthonról... nem úgy mint régen.
-Sziaaaaa! -köszön nekem egy göndör hajú srác-
- Öhhm szia!- és aztán beugrott-
-jajj sziaa!-kínos mosoly az arcomon-
- Nah csak felismertél. -mondta-
-Gyere... körbevezetlek.
-köszi! -mondom még mindig kínos vigyorral-
Eléggé fura ez a srác.... olyan kelekótya. Sosem volt még velem senki ilyen...milyen is...-kedves?-És ez itt a mi termünk.... -mutat rá egy méretes fehér ajtóra-
-Oké... és be is megyünk?
-Jajj igen!!! -kinyitja az ajtót, kínosan elvigyorodik, majd kezét tarkójára teszi-
2 nagy ablak van az ajtóval szemben lévő falon. A baloldalin díszítés, a jobboldalin pedig egy fekete tábla, telefirkálva mindenféle hülyeséggel.
-És hol fogok ülni? -kérdezem zavarodottan-
-Én abban a padban ülök. -célozgat-
-Mellém ülhetsz ha akarsz. -jesszus nekem még nem momdtak ilyet.. zavarban vagyok..
-Van üres pad? -kérdezem zavartan-
-Van, persze. -vágja rá elszomorodottan-
Már majdnem megsajnáltam, és mondtam neki, hogy mellé ülök, amikor becsengetnek. Vagy 5 tucat gyerek rohant be a terembe sikoltozva. Leülök az üres padba, majd bejön a tanárnő, és megkezdi az órát. -Nem mutatott be az osztálynak- (mármint engem)
Nem mintha ilyen egoista lennék, de azért rosszul esett.
Szünetben, kimegyek és leülök egyedül egy kis házszerű dologba. Elmélkedtem egy darabig, mikor a fiú megszólít:
-Kimberly!
- FinnWolfhard15 -nemtudom, hogy mi a neve... lehet, hogy ez egy ál név-
- Finn Wolfhard! -mondja félmosollyal az arcán-
-Kimberly Dowson -mondom póker arccal-
-örülök, hogy megismerhetlek. -kezet ráztunk-
-Én is. -mondom neki fél vállról (jó így utólag elég bunkó volt)
-Szeretnélek megismerni!- mondja mosollyal az arcán-
Nemtudom az ilyenre mit kell válaszolni..... soha sem mondtak még ilyet nekem...
-Mit szeretnél tudni? -kínooos-
-Honnan jöttél pl.-Magyarországról jöttem.
*értetlen fejet vág*
-Egy ország Közép-Európában
-Óhh igen hallottam már róla!- *még mindig nem tudja*
-Miért költöztetek ide? -megint ő kérdez-
-Mert az ottani osztálytársaim utolsó kis *****píp***** voltak. -mondom ingerülten, majd bal csuklómra pillantok.. ő is ránéz..-
-Mi van a kezeddel? -kíváncsi a tekintete-
-Semmi!- mondom ingerülten-
-Megnézhetem? -még mindíg kíváncsi-
-Nem!- kezdenek megindulni a könnyeim-
-Miért?
-Hagyj! -útjáraengedek egy könnycseppet-
-Miért sírsz?
-Nem szeretnék róla beszélni! -nyugodt a hangom-
-Szeretnék segíteni!
-Nem tudsz! -még mindigy nyugodt vagyok-
-Bocsi! -mondja lehangoltan-
Bólintok, majd becsöngetnek.-Hello! -kiáltom - Nincs itthon senki. Megint.
Elvégzem tennivalóimat: ebédelek, megcsinálom a beadandóim, majd nekiállok telefonozni.FinnWolfhard15 üzenetet küldött neked:
-Szia! Bocsi a suliban történtekért... Valamelyik délután találkozhatnánk, és elmesélhetnéd.
-Bocsi, de nem szeretném fel tépni a régi sebeket (szószerint)
-Akkor nem muszáj elmondanod... Holnap ráérsz?
-Most költöztünk ide... szerinted milyen programom lenne? -próbálom viccesre fogni a szót-
-Klassz! Van az utcátok végén egy játszótért... ott tali?-ki használja ezt a szót, hogy klassz?-
-Honnan tudod hol lakom? -ez követett vagy mi?-
-Követtelek! -úristen.. ez nem komplett-
-öhhm bocsi, házit kell csinálnom... holnap meg pakolnom kell a cuccaim! Szia
-Jó házi csinálást!Nem gondoltam volna, hogy követni fog....
Eléggé rámenős... nem szimpi!
![](https://img.wattpad.com/cover/136811463-288-k645190.jpg)
YOU ARE READING
WISH YOU BETTER LIFE // Hungarian Fanfiction
FanfictionEl sem hiszem.... Végre hallgattak rám a szüleim. 2 évembe telt. De végre sikerült! Sziasztok Kimberly Dowson vagyok 14 éves optimista, szuicid hajlamokkal. Szüleimmel élek egyke ként Steve és Camila Dowsonnal. Végre... költözünk.. de vajon jobb les...