Tudom, meghalok | Éhezők Viadala Fanficton

Cato

-Egy kabát lesz rajtad ami éjszaka nem biztos hogy olyan jól véd.-mondja Crussidia majd rám ad egy esőkabátot.

-Köszönök mindent.-mondom neki majd rámosolygok.

-Remélem még látlak Peeta. Meg fogod nyerni.

-Esélyem sincs-hajtom le a fejem és eszembe jut Katniss.

-Nézz rám, Peeta. Tudom mi a terved. És nagyon becsüllek ezért. De meg kell ígérned hogy magadra is gondolsz.-mondja majd átölel.

-Rendben, ígérem.-mondta majd belenéztem barna szemébe. 15 másodpercig csak néztünk egymás szemébe majd fejét közelítette felém. Meg akar csókolni. De nekem csak Katniss a fontos. De most ezt megteszem érte. Kedves volt velem. Most már az orruk összeér amikor egy robothang bemondja:

-10 másodperc múlva indul a cső.- erre a mondatra visszarántja a fejét és elfordul előlem. Odakísér a csőhöz és amikor be akarnék lépni a csőbe megfogja a vállamat és visszahúz és megcsókol. Nem tudom becsukni a szemem mert arra gondolok hogy megcsalom Katnisst. De őt ez nem is érdekli.

-5 másodperc- mondja a robot mire én elválok a szájától belépek a kabinba amibe egyből becsukódik az ajtó. Ránézek és ő meg rám. Az utolsó Kapitóliumi ember akit ebben az életben láthattam. Egyszer csak alattam a padló elkezd felfelé mozogni mint egy lift. Felnézek de a nagy világosságtól nem látok semmit, majd amikor megálla padló elkezdem látni az engem körülvevő terepet.

A tekintetemmel Katnisst keresem, miközben Crussidia csókja jár a fejemben. Majd meglátom. Ijedten néz. A Bőségszarut fürkészi majd megpillant egy íjat. Ne, ne menjen oda. A Bőségszarunál mindig vérfürdő van. Rám néz majd a Bőségszarura. Én megrázom a fejem, azt üzenve hogy ne menjen oda.

-10..9...8.....7..6...-számolnak vissza. Én közben eldöntöm hogy az erdő felé futok és a Bőségszarut megkerülöm és egy bokor mögül fogom figyelni Katnisst.

-3..2..1.....Kezdődjék hát a 74. Éhezők Viadala!-mondja Caesar majd megszólal a harang. A szívem gyorsan ver és hirtelen leugrok az alattam elhelyezkedő dobogóról leugrok és az erdő irányába vettem az irányt. Miután "biztonságos" területre értem elkezdtem nézni a Bőségszarut. Cato éppen egy 12 éves fiút gyilkol le. A szívem szorul össze a véres összeesett fiú látványától. Tekintetemmel Katnisst keresem. Felkap egy táskát a földről egy ideig még bámulja a véres jelenetet majd elindul a tőlem másik irányba eső erdő felé. El kell indulnom megfordulok de beleütközök valamibe. Vagyis inkább valakibe. Cato az és a hivatásosak.

-Helloka Hősszerelmes! Ajjaj a kis barátnőd nem lehet itt amikor meghalsz...jajj mindjárt elsírom magam.. úgy sajnállak haha!!-nevet Cato és emeli a kést a feje fölé. Hirtelen megáll bennem az ütő. Ha most meghalok nem tudok segíteni Katnissnek.

-Várj! Kössünk szövetséget! Had álljak közétek! Mindent elmondok Katnissről csak hagyjatok életben oké?-mondom és összeszorul a szívem hogy ezt mondtam Catoéknak.

-Na mi legyen? Marvel?-kérdezi a mögötte álló magas de vékonyka fiútól.

-Maradhat...-forgatja a szemét mire Cato leereszti a kezét.

-Na hát akkor....Hősszerelmes üdv a Hivatásosoknál! Most pedig nesze itt egy kézitusa...ezzel talán elboldogulsz..-mondja majd azzal nekem dobja az említett fegyvert. Erről Katniss jut eszembe és az a vacsora amikor kiabáltam....

-Akkor Hősszerelmes kezdhetnéd azzal hogy merre ment a Tüzes lány?-kérdezi Cato és összefonja a kezeit. Nem fogok igazat mondani. Ennyire azért én sem vagyok hülye.

-Hát, öhm izé arra- mutatok az ellenkező irányba.(amerre Katniss ment)

-Rendben Hősszerelmes! Akkor indulás! Ja és te mész hátul!-mondja majd elkezde az általam mutatott irányba futni. Lehet mégsem volt ez olyan jó ötlet?