Igazi szépség (Hoseok FF) (BEFEJEZETT)

8. Rész

Másnap elég sok dolgom volt, de szerencsére sikerült úgy egyeztetni a dolgokat, hogy még el tudjak köszönni bátyámtól, aki a déli géppel ment haza, majd még volt egy fotózás és végre szabad voltam. Hamarosan jön a divatbemutatók időszaka, előtte pedig lesz egy pár hetem, amikor nem lesz sok dolgom és ha jól tudom, akkor HoSeoknak is valahogy így fog alakulni a menetrendje.

Mielőtt elmentem volna hozzá felhívtam Jimint mikor végeznek. Egész estig nem voltak várhatóak így bevállaltam, hogy mivel úgyis megyek HoSeokot meglátogatni, akkor már főzök is nekik valamit. Előbb azonban megkértem adja nekem Jint. Nem kicsit volt ledöbbenve, azonban én engedélyt akartam kérni tőle, hogy használhassam a konyháját. Tudtam, hogy náluk ő a konyhatündér.

Miután megengedte megálltam egy boltnál, hogy megvegyem a hozzávalókat a vacsorához.

A Sinsello mellett döntöttem jó sok hússal meg zöldséggel. Tudtam, hogy ezt mindenki nagyon szereti, mert nagyon gazdag az ízvilága és igazából nem csak egy fajta étel, hanem többől van összerakva, így nem olyan egyhangú.

Vásárlás után beírtam a Jimin által kapott címet, ami elkalauzolt hozzájuk.

Mikor megérkeztem pislogva néztem a házat.

Ezek itt laknak?

Egy nem túl nagy családi háznak nézett ki, az udvaron hintával...

-Okééé – csatoltam ki az övem, majd a csomagtartóból kezdtem el kipakolni. Vajon jó helyre jöttem? Hinta az udvaron...

Épp csengetni akartam, amikor nyílt a bejárati ajtó és HoSeok jelent meg mögötte mosolyogva.

-Lana! – kiáltotta vidáman, majd már el is indult felém. Orrából már kivették a vattát, de sajnos belilult.

-Juj ez nem néz ki túl kecsegtetően – húztam el a számat, de ő csak legyintett és kinyitva a kaput segített bevinni a cuccokat.

-Sminkkel el lehet takarni. A lényeg, hogy szombaton fel tudjak lépni – csukta be utánunk az ajtót – De mondd – nézett bele a szatyorba, majd homlokát ráncolva nézett rám – Te komolyan főzni akarsz?

-Igen – akasztottam fel a kabátom és vettem le csizmámat – Jimin mondta, hogy sokára jönnek, így gondoltam besegítek, ha már úgyis itt vagyok – mosolyogtam rá.

HoSeok csak nevetett egyet, majd elindult előre.

Az előtérből nyílt a nappali, ami egybe volt nyitva a konyhával, csak egy bárpult választotta el őket egymástól. A két helyiségből nyúlt fel a lépcső az emeletre.

-Szép helyen laktok – néztem körbe – De gyanúsan nagy a rend – néztem rá mosolyogva.

-Ajj már – nevetett miközben elkezdett kipakolni – Muszáj volt egy kis rendet tennem, mert tudtam, hogy jössz.

-De inkább pihenned kéne – segítettem neki előszedni a dolgokat.

-Szeretnél már most nekilátni? – kérdezte.

-Igen – néztem az órára, ami már négy órát mutatott – Két óra míg megsül a hús, közben elkészítjük a zöldségeket. Ugye van tálatok a Sinsello-hoz?

-Persze – vágta rá, majd elkerekedett szemekkel meredt rám – Azt akarsz csinálni?

-Igen.

-Te egy angyal vagy – lépett hozzám és nyomott puszit az arcomra, majd nevetve vette elő azt a bizonyos tálat.

-Ennyire szereted? – kérdeztem nevetve.

-Tudod Jinnek csak ilyen gyorsan elkészíthető kajákra van ideje – sóhajtott miközben segített elmosni a zöldségeket, így kezünk állandóan össze-összeért.