Reggel arra keltem, hogy Brandon a nyakamat puszilgatta. - Jó reggelt - fordultam felé - Neked is - borzolta össze a hajam - Nemár, ezt most mért kellett? - ültem fel az ágyon - Tudod, hogy szeretlek - ült mellém - Tudom - mosolyogtam rá - Ma elviszlek valahova - pattant ki az ágyból - Öhm, hova? - néztem rá kérdő szemekkel - Az titok - válaszolt mosolyogva - Imádom mikor titkolsz előttem dolgokat - néztem rá - Naa, ne legyél már ilyen - térdelt le az ágyam előtt - Bocsánat - fordítottam el a másik irányba fejem - Van valami baj? - ült fel mellém és nézett a szemembe - Nem tudom, csak rossz a kedvem. - Szeretlek - mosolygott - Én is szeretlek - mosolyogtam - De én most megyek elintézem a dolgokat - kacsintott - Mikor megyünk? - néztem rá - Délután, olyan öt óra felé - mutatott az órára - Jólvan, addig megtanulok - mosolyogtam - Szia - állt fel ágyamról - És nem is adsz puszit - vágtam szomorú fejet - Gyere - vigyorgott Felálltam és elindultam felé, amikor oda értem megfogta kezem és úgy húzott magához, majd hosszasan megcsókolt. - Megfelel hercegnő? - mosolygott kisfiúsan - Meg - mosolyogtam rá - Mostmár mehetek? - kérdezte - Megfájdult a szám - mutattam az alsó ajkamra - És én mit csináljak vele? - jött közelebb - Tudod anya mindig megpuszilt ha valamim fájt - vigyorogtam - Szeretnéd, hogy én is megpusziljam? - kérdezte szájába harapva - Ühüm - bólogattam Ekkor megfogta az arcom és nyomott egy puszit az ajkamra. - Már nem fáj? - fogta meg kezem - Már nem - mosolyogtam - Akkor én megyek, fél ötre itt vagyok érted hercegnőm - engedte el kezem és elindult a lépcsőn. Mikor hallotam, hogy becsapódott az ajtó, gyorsan felöltöztem és elkezdtem tanulni a lehető leggyorsabban. 13:30 ra végeztem. Elmentem zuhanyozni és mikor végeztem vissza mentem a szekrényemhez kiválasztani, hogy mit vegyek fel. Mivel nem tudtam, hogy hova megyünk, nem akartam túl öltözni ezér ezt vettem fel.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mivel mégcsak 15:45 van, megnéztem írtak-e.
Daniel : Szia, át jösz ma?
Bébi kukorica🌽: Sziaa, tudod, hogy szeretlek ❤, deee nem tudok 😓
Daniel : Okés, akkor majd ha ráérsz írj. Sziaa ❤
Bébi kukorica🌽: Ne hari, sziaa 😘
Eltettem a telefonom lementem a konyhába és leültem a székre. Tesómmal beszélgettem mikor kopogtak. Felkaptam a cipőm és kinyitottam az ajtót. Ekkor megláttam Brandont nagy mosollyal száján. Elköszöntem a húgomtól és elindultunk Brandonnal. - Hova megyünk? - néztem rá izgatottan - Majd meg tudod - mosolygott - Jó - néztem az útra - Megfoghatom? - nézett rám - A kezem? - kérdeztem hirtelen - Öm, igen - válaszolt zavartan - Persze - mosolyogtam Ekkor megfogta a kezem és közelebb húzott magához. Éreztem rajta, hogy valamit szeretne mondani de fél valamitől. Felé fordultam és ránéztem. - Bran, van valami baj? - Öhm nincs, csak szeretnék majd kérdezni valamit. - Jólvan - mosolyogtam Amikor már fél órája sétáltunk, Bran megállt, felé fordultam és ránéztem. - Mi a baj? - néztem furán - Csak, nem bírom magamban tartani. - Hát akkor mond el - léptem közel hozzá - Csak nem itt szeretném - nézett szét - Mire készülsz? - mosolyogtam - Shh, semmire - tette ujját számra - Okés - nevettem Ekkor nagy levegőt vett és elindult, én csak őt nézve mentem mellette. Megszorította a kezem és be kanyarodtunk egy kis utcába. A zsebébe motoszkált majd elővett egy kulcsot. Az egyik házhoz mentünk és kinyitotta az ajtót. Brandon végig fogta a kezem, mikor be nyitottunk eltakarta szemem és úgy ölelt magához. - Brandon, mit csinálsz? - nevettem - Mindjárt kinyithatod, gyere menjünk fel. - Nem fog menni, ha nem látok semmit. Ekkor felkapott az ölébe és felvitt a lépcsőn. - Te teljesen bolond vagy - mosolyogtam - Tudod mért vagyok bolond? - Nem - ráztam a fejem - Azért mert beléd bolondultam. - De cuki vagy - bújtam hozzá - mikor szeretnél letenni? - Majd ha felértünk. - Mi ez? Egy kastély ahová be fogsz zárni - mosolyogtam - Mért zárnám be a hercegnőmet, hamár kiszabadítottam? - Nem tudom - válaszoltam Amikor felértünk letett, majd ismét befogta szemem és befelé tölt. Lassan elengedte a szemem és át karolta hasam. - Ki nyithatod - tette fejét nyakamhoz Mikor kinyitottam a szemem gyertyával volt kirakva az, hogy SZERETLEK ❤ Megfordultam és szorosan megöleltem. - Ezt te csináltad? - kérdeztem mosolyogva - Igen, és szeretnék kérdezni valamit. - távolodott el és nézett szemembe - Tessék? - fogtam meg kezét - Én, azt szeretném kérdezni, hogy szeretnél-e a barátnőm lenni? Ránéztem és megcsókoltam, kezemet a nyaka köré tekerve húztam magamhoz, erre ő derakamat ötlete át. Mikor elváltak ajkaink, kezét az arcomra téve adott egy puszit. - Ez ugye azt jelenti? - kérdezte félénken - Azt jelenti, hogy a barátnőd vagyok - mosolyogtam - Szeretlek - ölelt meg ismét - Én is szeretlek - súgtam fülébe.
Amikor haza felé tartottunk nem beszélgettünk, csak azon gondolkodtam, mennyire boldog vagyok, hogy ő a barátom. Félek megint az lesz mint volt, de bízok benne.
Mikor haza értünk, az ajtóba elköszönt tőlem és haza ment.
Felmentem a szobámba átöltöztem és lefeküdtem aludni.
Sziasztok ^^
Itt van a következő rész, nem lett a legjobb sem a leghosszabb, de remélem tetszik. Jó éjt Puszi 💕
