#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]

9.fejezet

Az nap este nem aludtam túl sokat. Folyamatosan azon rágódtam, vajon mi köze lehet Ms. Kurvának I.H. kilétéhez, talán mégis csak lenne az, és egy diákot használna csaliként. Ez a kérdés, szinte már az őrületbe kergetett. Kerestem valami gyógyszert, ami segíthet az alvásban, nem válogattam, ami a kezem közé akadt azt egyből bevettem. Majd felkentem egy vékony réteg arckrémet, hogy ne legyen szembeötlő a kialvatlanságom.
Másnap, ahogy nehéz léptekkel a fürdőszobai tükrömbe felmértem az állapotom, majdnem szívinfarktus kaptam.
-Szia anya. – Hívtam fel egyből a sokk után. – Nem fogod elhinni mi történt! Belenéztem a tükörbe és ami fogadott az maga a borzalom. Karikás szemek, sápadt arc, és töredezett hajvégek. és néhol hámló arcfelület. - Mond meg nekem, hogy ez mégis, hogy történhetett meg! Úgy tudom, hogy apával a legdrágább kozmetikai cikkeket szoktátok megvenni nekem.
-Hát persze kincsem. -Hallottam meg recsegve a telefon másik végéből a hangját.
-Akkor meg miért nézek ki úgy, mint egy mosogatórongy?
-Nem tudom Heather, de délután első dolgom az lesz, hogy elviszem az összes kozmetikumodat a gyártóhoz, és ha megtudok valamit hívlak.
-Oké szia. -Nem vártam meg míg ő is elköszön, mivel így is késésben voltam, és muszáj voltam valamit tennem az arcommal, hogy ne legyen ennyire szembeötlő. Nem tehettem mást, muszáj voltam kontyba fogott hajjal elmenni a suliba. A szemeim alatti karikát, egy rózsaszín keretű napszemüveggel fedtem el. Arcomra pedig dupla adag alapozót kentem fel. De ez még mindig kevésnek bizonyult. Ezért megpróbáltam egy új Chanel, fekete-rózsaszín, keresztbe csíkos, térdig érő, egybe ruhával elvonni a figyelmet. Amire egy fehér, vékony, derékig érő szőrmebundát vettem fel. Hisz szeptemberhez képest, meglepő, de eléggé hűvös idők jártak.

Vezetés közben megláttam, hogy hívnak a telefonomon. James volt az.
-Szia kicsim. Miért hívtál? -Vettem fel jó kedvűen a telefont.
-Engem te ne kicsimez! Láttalak tegnap azzal a Malvin, vagy Matt, vagy, hogy a faszba hívják gyerekkel az egyik kávézóban. Miért voltál ott?
-Honnan tudtad, hogy ott voltunk?
-Útban van a házam irányába. De nem az lényeg.
-Jaj édesem félre érted, Matt csak segít jegyzeteket gyűjteni a dolgozataimhoz. Semmi okod a féltékenységre.
-Persze jegyzetek mi, ezt ő is így gondolta? Ezt még megbánja az a kis Pöcs!!!-Majd Rám nyomta a telefont. Mintha meg sem hallaná, amit mondani próbáltam. Hallani lehetett a hangján, hogy nem ura önmagának. Mondjuk megértem, eléggé félreérthető szituáció volt köztem és Matt között. Valószínűleg, én is így reagáltam volna a helyében. De ettől még nyugtalanság fogott el és rátapostam a gázra.

A sulihoz érve egy hordányi diákot pillantottam meg, akik nagy kört alkottak az iskola előtt. Közelebb mentem. A diákok amint észre vették, hogy közeledek egy részük odébb állt, hogy közelebbről lássam, mi is történik a kör közepén. Ahogy oda sétáltam, két fiút vettem észre a kör közepén, akik épp ordítoztak egymással... James és Matt volt.
-Azt hiszed van esélyed Heathernél? Ő az enyém! -Őrjöngött fenn hangon James.
-Nem akarok semmit attól az arrogáns kis csajtól, ha nem lennétek együtt se kellene, egy felszínes gazdag lány.
-Mit mondtál Heatherre?! -Majd erősen Meglökte Mattet, aki a földre esett. James, felé hajolt és elkezdte ütlegelni. Matt a karjaival próbálta megvédeni magát, kisebb nagyobb sikerrel. A tömeg csak őrjöngött "üsd üsd". úgy kántálták, mint valami állatcsorda, néhányan a telefonjukat is elővették, hogy video formájában is megörökítsék. Egy hang volt csak, ami elütött a kántálástól, egy vékony törékeny lány hangja, aki kétségbe volt esve.
-Kérlek hagyd abba James, megölöd. -Amber volt az a kis szemüveges, félóldara fonott, sötétbarna hajú lány az osztályomból, lathatóan nagyon meg volt rémülve, a könnyei is folyni kezdtek, közelebb akart menni, de a tömeg nem hagyta, ezután térdre rogyott és folytatta a sírást.
-Hmm. Szerintem nekem nincs itt dolgom. -Mondtam, majd elindultam a bejárati ajtó felé. Már a kilincsen volt a kezem, amikor megütötte egy hang a fejem.
-Kérlek Heather! Nem hagyhatod ott Mattet, már lassan félholtra verte James. -Szólalt meg a jól ismert hang, Magen.
-Védje meg magát! Elvégre férfi, vagy valami olyasmi.
-Heather, James csak miattad csinálja ezt! Csak te tudod leállítani.
-Ahhj... Na jó elintézem.
-Hogy ízlik az öklöm, te nyomorék?!-Majd mikor James ismét a magasba emelte az öklét, hogy folytassa Matt szétverését, közbe léptem és megfogtam a csuklójánál fogva. Hirtelen hátra fordult és megdermedt.
-Elég lesz James. -Szóltam rá, határozott hangon.
-Ahogy akarod "édes". -James hangja dühös és lekezelően szarkasztikus volt. Miután felállt és lassú léptekkel elsétált mellettem, úgy, hogy egyszer sem néztem a szemébe, a tömeg is kezdett szét széledni. Amber eközben már hívta a nővért, aki elvitte a félájult, véresen szét vert képű Mattet a gyengélkedőre. Ő pedig követtő a Mattet. A szemem sarkából észrevettem, hogy erősen megszorította jobb kezét és nem engedte el egy percre sem.