#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]

7.fejezet

Másnap, úgy tűnt végre fellélegezhetek. Az egész Hétvégét Jamesel töltöttem. Este is nála "aludtam". Mindig is nagyon jó volt az ágyban, és ez most is beigazolódott. Habár, én nem igazán szoktam, megerőltetni magam, úgy tűnt az is boldoggá teszi, ha engem azzá tud tenni. Tökéletes pasi volt, mindig látszott rajta, hogy elsődlegesnek tartotta a boldogságomat a sajátjánál. Ha elkülönítem tőle a furcsa szüleit, egy tökéletes életet képzeltem volna el vele.

Az azt követő reggel, James vitt be a suliba. Végre teljesen nyugodt és kipihent voltam. James kocsijában a jól ismert kellemes parfüm illat keringett körbe, és lágy zenét játszott a rádióból. De nem tartott sokáig a jókedvem. Az iskolához kanyarodva, egy tucat rendőrautót pillantottam meg az iskola parkolójánál.
-Ezek meg, mégis mi a faszt keresnek itt?!- James hangjából ítélve, ő se igazán repesett a rendőrautók láttán.
-Ne húzd fel magad édesem, biztosan csak az a ribanc Sarah eltűnése után nyomoznak. -Habár James nem tudhatta, de pont ez volt amitől aggódtam. Próbáltam higgadt maradni de a lábaim folyamatosan remegtek.
-Itt el köszönök James -Nem akartam, hogy idegesnek lásson, gondoltam jobb, ha nélküle megyek tovább. - Majd később felhívlak.
-Rendben kicsim. Szeretlek. - Majd a szokásos módon magához szorított és megcsókolt.
A kocsiból kiszállva, rögtön felfigyeltek rám a rendőrök. Gondolom az egyedi stílusom volt az, ami felhívta a figyelmüket rám. Nem igazán voltam meglepve, hisz a kisujjamban több az egyéniség, mint az itt tanuló diákokban együttvéve.
-Elnézést kisasszony! -Szólított le az egyik, nyomozónak kinéző alak. Kék egyenruhája merőben elütött az iskolai tanulók ruhájától. Nem volt fiatalnak mondható 30-40 év körülinek saccoltam volna, a hangja és kinézete alapján is. Az ősz hajszálak már jól láthatóak voltak a halántékánál.
- Igen? Segíthetek?
- Dean nyomozó vagyok, Ön Ms. Heather West?
-Nahát, ilyen felismerhető vagyok?!-kérdeztem, közben bele túrva a hajamba.
-Hát, az itt tanuló diákok elég pontos leírást adtak magáról. Azt hittem, csak viccelnek de... látom mégis komolyan gondolták.- A nyomozó tágra nyílt szemekkel nézett végig a Dior által tervezett rózsaszín szőrme ruhámon, és a Prada, fekete magassarkúmon.
-Szóval, miért kerestek?
-Sarah Fount eltűnése kapcsán szerettem volna beszélni, magával. Arra lennék kíváncsi, hol volt szeptember 2.-án, délután 3 és este 9 óra között?
-Megkérdezhetem, hogy miért érdekli ez önt? - Tettem fel a kérdést, megvető tekintettel.
-Okunk van azt feltételezni, hogy köze lehet Sarah Fount eltűnésében. Örülnénk ha megkönnyítené a nyomozást számunkra is, hogy minél hamarabb pontot tegyünk az ügy végére.
-Ez nevetséges. Ha érdekli, otthon voltam és tanultam. Mégis miért gondolják, hogy közöm van hozzá? -Egyre jobban remegtek a lábaim, de továbbra is próbáltam leplezni.
-Egy névtelen bejelentő, bizonyos I.H., küldött egy üzenetet miszerint, önnek köze volt Sarah húgának, Laurennek az öngyilkosságához és lehet, hogy ez alkalommal is kapcsolatban állhat az üggyel.
-Lauren, mint mondta öngyilkos lett. Még ha közöm is lett volna a halálához, már pedig nem volt, akkor sincs bizonyíték, hogy bármi közöm lett volna a nővéréhez. Azt se tudtam eddig, hogy van neki testvére.
-Hmm... ezek szerint, csak egy rosszakarója lehet. Van, aki esetleg olyan személy, aki nem kedveli önt? -Kérdezte a férfi visszafogott hangon.
-Valószínűleg az egész suli. Na pá, ahogy látom lezárhatjuk a beszélgetést. Amúgy meg- Fordultam hátra egy pár szóra- Lecserélhetnék a kék egyenruhát, olyan 2014-es, haladjanak a korral. -Majd besétáltam az iskolába. Bár Dean Monológja kicsit frusztrálttá tett. I.H. élvezte a játékot velem és éreztem, ahogy figyel engem a távolból.

Amint, megláttam Mattet az osztályban, egyből felé vettem az irányt. Épp reggelizett, amikor hirtelen megzavartam, és egy falat majdnem félre is csúszott a torkán.
-Beszélnünk kell!
-Tudom, vártam, hogy be gyere. - Leültem szembe vele, majd elmeséltem a furcsa reggelem.
-A rendőrség levelet kapott I.H.-tól? De mégis Miféle levelet?
-Olyat, amiben azt írta, közöm van Sarah eltűnéséhez. Szerencsére van alibim. De érzem, hogy ennek még közel sincs vége.
-Nyugodj meg, Heather. Ha nincs bizonyíték ellened, akkor nem tehetnek semmit.
-Igaz, nincs miért aggódnom. De most óvatosnak kell lennünk, a legjobb az lesz, ha visszamegyek a helyemre, nehogy valaki gyanút fogjon, hogy egy selejttel beszélgetek. -Majd ismét beletúrtam a frissen mosott szőke fürtjeimbe, és leültem az asztalomhoz.
-Mégis miért beszéltél azzal a selejt Mattel? Ő nem a mi körünkbe tartozik. -Emma, láthatóan féltékeny volt Mattre. A halántékán szinte elpattanni készültek az erek.
-Senki nem kérdezett Emma. Mattet csak lefizettem, hogy jegyzeteket adjon a dolgozatok megoldásaihoz. Törődhetnél néha a saját kis hervadt életeddel.
-Te meg lehetnél néha kicsit kedvesebb! -Mormogta lehajtott fejjel.
-Hogy mondod Emma? Szeretnéd, hogy újra vissza kerülj a jelentéktelen senkik közé? Tudod, hogy csak egy szavamba kerülne és találok mást a helyedre.
-Nem akarok visszakerülni. -Suttogta, alig hallhatóan.
-Én is így gondoltam. Szóval fordulj előre! - Nem is kellet több, Emma abba hagyta a feleselést és visszafordult a tábla irányába.
Lisa aznap nem jött iskolába. Megfázott, vagy valami hasonló. Nem igazán érdekelt úgyse tudtam volna aznap hasznát venni.