#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]

8.fejezet

A 6. óránk elmaradt, mivel Ms. Grozenberg a biológia tanárunk beteget jelentet. Kihasználva az időt megindultam Ms. Kurva irodája felé. Bekanyarodtam a folyosón, amely végén ott állt Ms. Kurva irodájára nyíló ajtó. Bekopogtam.
Igen? Szabad. -Kissé megtorpantam, amikor meghallottam az egyik leggyanúsabb személy hangját, aki lehet, hogy a gyilkosom lesz. Erőt kellet vennem magamon, hogy benyissak az irodájába.
-Nocsak, Heather te vagy az? Miben segíthetek? -Amint beléptem, a már ismert parfüm illat, már szinte természetesnek hatott az adott környezetben.
-Önnel szerettem volna beszélni! -Jelentettem ki a lehető legmagabiztosabb hangon.
-Nos, épp ráérek mit szeretnél tőlem? -Éreztem a lekezelő stílusát, amit a kedves hangjával próbált palástolni.
-Kíváncsi vagyok, mit szándékozik tenni Sarah eltűnése kapcsán.
-Ezt téged miért érdekel Haether? Csak egy lány volt a suliból. Nem igaz?
-Lehet, de a rendőrség tegnap engem is kapcsolatba akart hozni az eltűnésével.
-Érdekes. Nos én nem tudok sokat az ügyel kapcsolatban, de az iskola megtesz mindent, hogy ne történhessen meg hasonló incidens.
-Szóval azt állítja nem sokat tud az ügyről. Ha ez igaz, akkor mégis miért akart beszélni Sarahval az eltűnése napján?
-Ezt ki mondta neked? - Hirtelen a kedveskés hangnemből, egy sokkal zavartabbá váltott át Ms. Kurva.
-Megvannak a forrásaim, ahogy arról is tudok, hogy beszélt a nyomozóval és azt mondta veszélyes lehetek.
-Szóval most azt hiszed sokat tudsz mi?

-Pont, hogy keveset, de talán ön felvilágosíthatna.
-Figyelj Heather, engem nem érdekel, ha netalán történne veled valami, igazság szerint sok gondtól szabadítanál meg, de ez az iskola a mindenem, és nem fogom hagyni, hogy bezárják miattad!
-Hogy érti, hogy miattam.
-Ne játszd meg magad. Tudom, hogy tudod miről beszélek. És nem akarom, hogy mások is bele keveredjenek ebbe az esetbe. Tartsd magad távol a diákoktól. Most pedig fáradj ki, kérlek!
-Ahogy akarja. -Nem tudom miért, de megfordulva egy mosoly futott végig az arcomon, talán mivel éreztem az igazgatónő aggodalmát, amire eddig nem volt példa.

Délután, a megbeszélt helyen találkoztam Mattel. Ő már ott várt engem a múltkori helyünkön, előtte az asztalon két bögre kávéval.
A szokásos? -Mosolyogtam el magam.
-A szokásos.- kacsintott vissza rám. A kávé meleg és még mindig isteni volt.
-Szóval kezded te, vagy kezdjem én, Heather?
-Majd én. Ma a 6. órában elmentem Ms. Kurvához. A beszélgetés eleje teljesen nyugodtan haladt, amíg meg nem említettem a beszélgetését Sarahval. Ekkor teljesen kifordult magából. Olyanokat mondott, hogy „ez az iskola a mindene és nem akarja, hogy veszélybe keverjem a többi diákot", meg még azt is mondta, hogy őt nem zavarná, ha „történne velem valami". Eléggé ijesztő volt.
-Wow Heather ez elég erős alátámasztása annak, amit én találtam.
-Hallgatlak Matt.
-Tegnap este vissza mentem a suliba, és betörtem Ms.Elizabeth irodájába információt keresni, meg neveket, amiknek I.H. a monogramja.
-És találtál valakit?
-Igen de azok nem hiszem, hogy megakarnának ölni. Nagy részükhöz semmi közöd sem lehet, mivel ez az első évük, és a nagyja még a saját nevét is alig bírja helyesen leírni, nem, hogy egy levelet. De nem ez a lényeg. Hanem amit találtam, illetve pontosabb lenne azt mondanom, hogy nem találtam.
-Ez mégis mit jelent?
-Nem találtam meg sem Fount nővérek, sem a te aktádat. Semmi adat nem volt rólatok fenntartva.
-Az igazgatónő eltüntette? De mégis miért?
-Talán próbál megszabadulni a nyomoktól, amik a gyilkossághoz kapcsolódhatnak.
-Ez megmagyarázná, miért volt olyan megkönnyebbült, hogy nem lett meg a holttest. Várjunk, ha nincs meg az én aktám se, akkor vajon tényleg tudja, hogy közöm volt a gyilkossághoz? Talán azt is tudja, hogy én öltem meg Saraht, csak nem akarja, hogy pórt kavarjon a drágalátos iskolája körül.
-Brávó Heather. Én is pont erre gondoltam. Látod, volt értelme elmenni hozzá.
-Viszont, ha aggódik az iskola miatt lehet, hogy mégse ő I.H.
-Azért még ne zárjuk ki a lehetőséget, elég sokat tud a gyilkosságokról valami köze biztosan van hozzá.
-Valóban gyanús, de valami akkor nem stimmel.
-Egy pillanat és folytatjuk, mindjárt visszajövök, csak kiviszem a bögréket. - Ahogy távolodott Matt, egy pityegő hangra lettem figyelmes a telefonomból. I.H. küldte és ez állt benne.

"Látom, haladtok az üggyel kapcsolatban, de még messze vagytok a válaszoktól, élvezem, ahogy morzsákba próbáltok kapaszkodni. Amúgy remélem ízlett a kávé én feketén szeretem, de ízlések és pofonok nem igaz?
Üdv: I.H."

-Matt! -Ordítottam utána, és már fordult is vissza. -Ezt olvasd! - Ahogy meglátta az üzenetet, az arcán idegesség jelei mutatkoztak.
-Ez csak egyet jelenthet Heather.
-És mégis mit?
- Azt, hogy tényleg nem az igazgatónő, az akit keresünk, ő még nem hagyta el az épületet, vagyis valaki más követ minket, és nem kizárt, hogy valaki az osztályunkból, aki figyelt minket miközben beszélgettünk.-Matt szavai szögett ütött a fejemben. Ha tényleg az osztályból valaki, akkor kiszolgáltatottabb voltam, mint eddig gondoltam. Nem zárhattam ki senkit se a gyanúsítottak közül, különösképpen, Emmát és Lisát.