Fotós meló {C.D.}

47.resz

- Na mesélj!- mondta nekem Cameron, miközbe táncoltunk.
- Oo tényleg na nem nagy cucc.....
- Hercegnő!!!- néz rám szigorúan majd elmosolyodik mikor énis.
- Jól van na..... Csak azon gondolkodok, hogy hogy lehet valaki ilyen perverz, és hogy vajon az egész fajtája ilyen?.
- Heyy???!! Mi az hogy fajta??
- Jo na bocsi. De ugy furán jönne ki az egész férfi társadalom...
- Meg mi az hogy az egész??
- Igaz. Például én rajtad sose fedeztem fel ilyen ferde hajlamokat. Te tők rendes vagy, sose beszélsz délnek, meg sose stirőlöd a seggem állandoan. De ő... undorítoan a cickoimat fixirozta meg azokhoz beszélt, milyen beteg már??? PFF.
- Hercegnőm, ne edd magad ezen, mindig vannak olyanok akik csak az egy éjszakás kalandokra hajtanak, na ők az olyanok mint ő. És álltalába az ilyenek állandoan kanosak.- na erre felnevettem.
- És akkor te hogy nem vagy állandoan kanos?? És hogyhogy neked nincsenek ilyem ferde hajlamaid??
- Hát mert nem az ilyen élvezetekre hajtok, hát meg nem vagányságból de jól gyakorlom az önuralmat- kacsint rám, mire csak megforgatom a szemeim.
- Na persze már. Csak nehogy oda meg vissza légy az önúralmaddal.
- Há miért???
- Cameron kiváncsi lennék akkor is megtartod az önuralmad ha mondjuk ezt csinálom?- És ekkor fogalmam sincs mi ütött belém, de közelebb mentem Cameronhoz és a nyaka fölé hajoltam és a gallérja felett egy puszit adtam rá, majd fokozatosan halladtam felfele és a nyaka minden porcikájára adtam egy puszit mig el nem jutottam a füléhez. Éreztem, hogy megleptem és hogy elöször megfeszült majd elgyengült. Mosolyogva néztem rá.
- Na önuralom.- mondom gúnyossan és szarkasztikusan.
- Láttod én mondtam.
- Hát nekem nem ugy tünt- kacsintottam rá, majd hirtelen elengedtem és egy puszit adtam az ajkai mellé. Láttam, hogy Cameron becsúkja a szemét és nyelt egy nagyott, de nem nagyon törödtem vele és belesúgtam a fülébe:
- Ennyit erről.- majd el engedtem és a tömeg között elkezdtem menni valamerre. Egyszer hátranéztem és láttam hogy Cameron gyorsan követ én csak rámosolyodtam majd fogtam magam és gyorsabb temporra váltottam, míg egy nagy ajtón be nem nyitottam valahova. Bent egy nagy terem volt, ahol nem volt semi és egy halvány lilás fény égett. Röktön felismertem a díjáttadó termét. Majd mikor hallodtam a kilincs lenyomodott behátráltam egy sarogba. Belépet Cameron.
- Cathy!! Tudom hogy itt vagy hercegnő. Miért szaladtál el? Láttlak.- majd elindul felém. Nem tudtam merre menjek de mire leléptem volna beért és, hogy el ne meneküljek két kezét fejem mellet megtámasztotta.
- Megvagy hercegnő.
- Cameron mostmár lassan menünk kéne visza.- nyeltem egy nagyot. És észre vettem ahogy Camerom köztem és ajkaim között járatja tekintetét, pont mint múltkor nála fenn.
- De hisz csak most találtalak meg. - majd közzel hajól és sutogja- Nem tanultad meg othon, hogy nem szabad a fiúk önuralmával játszani?
- Oké Cameron. Bocsi. Menjünk vissza- probálom menteni a menthetőt de valahogy hiába. Hangom teljesen lehalkult majd minden szavam elhallt, és egy olyan érzés keritett hatalmába, hogy vágytam arra csókra. Éreznem kellet. Azonban egy reálisabb részem elutasította, a következmények miatt vagy akkár mi miatt. Cameron még közelebb hajolt, már annyira, hogy éreztem levegöjének vételét, és egyre fokozodott közöttünk valami, amit nem tudtam megnevezni de mindketten éreztük. Szívem annyira hevesen vert , hogy nem csodálkoznék, hogy ettől volt hangos a terem. Majd Cameron meghozzta a végső döntést és lépet. Olyan gyorsan történt minden időm se volt reagálni. Cameron ajkaim fölé hajol, már már hozzá ér az enyémhez és mielött megcsokolt volna oda mondta de szerintem csak magának
- Olyan rég vágyok erre- és ki se mondta rendesen már ajkai az enyémen voltak. Éreztem ahogy reális részem vetekedik a másikkal és hogy eleinte beszoríttom fogaimat, majd mikor Camerom nyelvét finoman és érzékien végighuzza fogsoromon bejutást remélve, szám egyböl szét nyilt és már semi következményre nem gondoltam. Mikor vissza csókoltam éreztem ahogy Cameron finoman elmosolyodik, majd kezét derekamra vezeti és megtart, én pedig mind két kezemmel beletúrok hajába. Vágyal teli csók volt, mindkettőnk részéről. Nem tudtuk és nem is akkartuk elengedni a másikat. Majd mikor már a fuladás határán voltunk szét váltak ajkaink  és mélyen kezdtünk el levegőt venni. Cameron homlokát enyémnek nyomta és szemebe nézet, én pedig csak bàmultam rá, és azon agyaltam ez mi volt az elöbb.
- Ezt lehet, hogy ne....- de nem engedte befejeznem.
- Ne folytasd, csak olyat mondanál ami nem igaz. Hiába áltatod magad és másokat ebbe a csókba minden benne volt.
- Honnan tudod? Lehet csak az este meg a körülmények miatt érezük igy?
- Cathy egyszer vègre ne keres kifogásokat! Ezt nekem ugyse magyarázod meg semivel. Én éreztem és kezemet rá, hogy te is.- lassan eltávolodott tölem- Figyelj én ezt halál komolyan gondoltam. És csak hogy tudd sose játszanék veled, én vigyázok rád és nem hagynálak el semilyen modon.- Megdöbbentem, ez ha nem vagyok teljesen hülye egy valomás volt.
- C..Cameron.... én..... o a francba!! Láttod mit hozzol ki belölem? Itt dadogok, mint egy hülye analfabéta. Teljesen össze zavartál, és el tudod érni azt, hogy ennyi idő után megnyiljak neked....Nem tudom hova tenni a mi kapcsolatunkat! Agh!!! És ez felboszant, mert folyamatosan azt érzem, hogy olyan kadegoriábba sorolnálak amit probálok elkerülni. - lépek énis távolabb, majd mikor a falhoz érek elfordulok, hogy könnyebben elhagyjam a termet ha ugy van.
- Cathlyn! Fogalmam sincs hogy mondjam, de kellesz, veled akkarok élni, meg érezni akkarlak minden nap. De azt mondom, hogy ez most nem rajtam áll hanem rajtad, én mindig itt leszek. Most te kell tisztázd mit akkarsz. Ha ugy gondolod, hogy lehetünk anélkül együtt, hogy a rosszra gondolj akkor gyere el hozzám, ha pedig szerinted ez nem jöhet össze akkor jobb ha nem keresük egymást, mert csak fájna. Vagyis nekem oltárian. - nézzet, rám. És aszem ha egy este lehet háromszor szivingbartust kapni akkor ez volt a harmadik. Nyeltem egy nagyot és idiótán annyit mondtam és megondolatlanúl.
- Aszem, hogy én most megyek- oda akkartam még tenni majd hivlak de hülyén jött volna ki- ÖÖÖ... izé... mindegy..... Jó éjt.- azzal vissza se néztem csak kiléptem az ajtón és lehorgasztott fejjel megindultam a kijáratfelé. A friss levegőn lehúztam cipőmet és a hosszabb irányba haza indultam gyalog.

Hello:)
Szerintetek mi lesz ? ;)
Remélem tetszet a rész
          I.