49.rész

2.5K 147 4
                                    

Másnap korán keltem, söt szinte alig aludtam, teljesen izgultam és kivert a víz ha bele gondoltam, hogy találkoznom kell Cammel, hogy olyat kell neki mondjak, ami megváltoztatja mindkettőnk életét. Igazából, hiányzot minden másodperc amit vele töltöttem, de kellet a hajtó erő mert tisztábba voltam vele ha rajtam múlna a hülye túl agyalásommal elrontanék mindent.
Kikeltem az ágyból és elvonultam a fürdöbe, benyomtam a zene listát és egy forró fürdött vettem majd megmostam a hajam. Ahogy kész lettem felvettem egy fehérnemű szetett majd kiválasztottam a ruháim

Idegesen léptem ki a házból, majd írtam egy gyors SMSt Ashéknak és elindultam, gyalog

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Idegesen léptem ki a házból, majd írtam egy gyors SMSt Ashéknak és elindultam, gyalog. Ugyanis az autóm még mindig Cameron házánál parkolt. Mehetem volna busszal de gyalogolva gyakorolhatom a szövegem.
A központon mentem keresztül, és hihetetlen, hogy most is a legg iritálóbb emberekkel találkozok. Igen, ilyen fontos napon, beszarás ezis velem történik csak. Épp egy kávéház mellet sétáltam el, mikor valaki karon ragadott és maga felé fordított, a látó terembe egy tejfelszöke hajú fiú bukkant fel, és röktön tudtam társítani hogy ki az.
- Matt!! Mi a franc??
- Oo tigriske, csak nem itt is öszefutunk?- kacsint egyet.
- Mér büntet az Isten, hogy egy ekkora városba pont veled futok össze.
- Cicuka, ez nem büntetés hanem szerencse.
- Na jó, hagyjál békén. Pá- fordulok el és elindultam. Azonban nem lehet ilyen könnyen levakarni utánam szaladt.
- Mi járatba vagy?- változott meg a hangneme, mire furán néztem rá.
- Csak tán nem tudsz normálisan beszélni?
- Hát tudod, láttom nálad nem jön be ez a duma, muszály mással probálkoznom.- mosolyodik el kajánul, mire megforgattam a szemeim.
- Én nem tudom, hogy mondjam hogy megérsd végre Nem vagy az esetem és undorítonak találak!!
- Ooo de tudod minden kapcsolat változhat.
- Hát ez nem velem történhet meg, mert ismerem a fajtád.
- A fajtám?? Mint egy kutya... Mesélj akkor milyen a fajtám?
- Aljas, kétszinü és imád a lányok bugyijába turkálni. Ja és ha kihagytam volna, imádja az egoját.
- Azta! Komolyan mondom le a kalappal, habár bántó, de eddig még senki nem volt ilyen tartoszkodó és öszinte. Ezzel csak jobban kiprobálnálak.
- Na jó, most jobb ha mész, ugy érzem hányingerem van töled.
- Oke, megprobálom befejezni. Hadd tegyem jová és vigyelek el a kocsimmal.
- Felejsd el!! Én biztos nem ülök be melléd. Megyek gyalog köszi.
- Na addj még egy esélyt, lehet tévedsz?- kacsint.
- Hát azt kétlem, mivel te is rábolintottál
- Oké, de hadd vigyelek el és megigérem ha beprobálkozok, nyugodtan kiszálhatsz vagy amikor te ki akkarsz szálni.- nézet rám kis kutya szemekkel. Mire csak nézek rá, majd elfordulok.
- Felejsd el, most megyek  és ne gyere utánam. Szia.
- Kérlek.
- Figyelj Matt, menj keres magadnak egy ágyast mára és hagyj békén.- indulok el és örömmel konstatálom nem követ, azonban utánam ordít
- Még találkozunk cicuka.-mire meg se fordulok csak intek egyet.
Ezután a kis kaland után fogalmam sincs, hogy álitsak Cam elé, igy el sétáltam hozzá és a portástól megkérdeztem.
- Elnézést esetleg megtudná mondani, hogy a második emeleti 24es számú lakó ithon van?
- Az a hangos fiatalember, aki olyan vidám mindig?
- Igen szerintem egyről beszélünk.
- Hát sajnálom de ő reggel távozott, esetleg üzenetet szeretnél hagyni?
- Igen,- azzal egy lapra leirtam a következőket ,, Cameron!!! Sajnálom, ami a múlt este végén történt. Pedig nagyon jól indult :/.... Igazából szeretnék veled beszélni, csak nem voltál ithol igy hagyom ezt az üzenetet. Fogalmam sincs mit mondjak (nagyon jó)..... Csak, hogy tudd én már nem keverlek a ,,csalódás" kategoriába és öszintén fogalmam sincs miért irom le de hiányzik a veled töltött hülyeségek.... Egyelöre nem tudok többet irni, mert betelik a lap, de ha szükséged van egy barátra, nyugodtan keres fel bármikor és bármilyen témába. x C." Azzal átnyújtottam a levelet- Ezt esetleg oda tudná adni neki ha jön?
- Persze kisasszony, rám bizhatja.
- Nagyon köszönöm. Viszlát.- és már ott se voltam, beültem az autómba és haza hajtottam, de utközbe meggondoltam magam és lehajtottam a partra. Jó volt újra lejöni ide, hisz itt mindig olyan felemelöen el tudok lazulni, olyan mintha távol lennék az egész világtól.

Fotós meló {C.D.}Where stories live. Discover now