Fotós meló {C.D.}

14.rész

Ma tiszta komásan keltem, mondjuk ezen nem csodálkozok hisz a tegnap vagy hajnali 4kor kerültem ágyba. Fantasztikus volt a felépés az egész helyiség tele volt jokedvel, a fiúk igazán kitettek magukért. Míg őket fotoztam megakat a szemem, hogy milyen közelálnak a rajongóikhoz. Egyszerüen lenyügözöt. Koncert után még mind rendeltünk kínait. Miután mindenki jollakot elindultunk vissza a hotelbe de persze, hogy még megáltunk a London Eyenél. Igy mikor visszaértünk kb arra maradt erőm, hogy bezárjam magam mögöt az ajtot és már be is döltem az ágyba. Szóval nem kell csodálkozni azon, hogy komás vagyok. Ugylátszik nekem megy a másnaposág pia nélkül is. Amúgyse vagyok valami nagy ívó, ha iszok akkor ott már nagy baj van.
Beáltam a zuhany allá megmostam a hajam majd kiválasztottam a mai szettem

A napszemüveg azért kellet, hogy az utcán elrejtse a kialvatlan szemem meg azért is mert ment a nadrágomhoz. Miután felöltöztem átkopogtam a szomszédszobába. Nem jött válasz igy betudtam annak, hogy alszanak még és lementem egy kávéért. A kávét elvitelre kértem és elmentem sétálni egyet míg mindenki felébred. Nem mentem mesze sőt egészen az útca végéig jutottam ugyanis a sarkon egy nagyon hangulatos pékséget találtam ahova be is ültem. Rendeltem egy kakaós csigát és egy vaniliás táskát. Míg elfogyaztottam addig küldten Cameronnak chaten egy képet ahol éppen egy csodálom a reggelimet. Igen Cameronnal már ilyen beszélgetös partnerek vagyunk. Egyáltalán nem zavar, hogy hülyébbnél hülyébb képeket küldök neki. És mielött bárki kombinálna csak barátok vagyunk nagyon jo barátok ennyi. Amúgy ő kezdte az egészet én csak viszonoztam . Reggelim után vettem Cameronak, Aaronnak, Christianak és Taylornak egy vaniliás táskát, mert egyszerüen nagyon finom volt, majd még egy kávéval elindultam visza a hotelbe.
Mikor beléptem a hotel ajtaján épp kiszúrtam, hogy Rock reggelizni megy igy követtem és csatlakoztam a kis nem éppen friss csoportunkhoz. Mindenki csendben fogyaztotta a reggelijét csak halkan beszélgettek, ami azért jegyezük meg új volt.
- Jó reggelt!- köszöntem és egy széket oda húzzva leültem Cameron és Aaron mellé.
- Szia! Te mikor is keltél?- kérdezi Taylor és furán méreget. Én ezen csak felnevetek és válaszolok a kérdésére:
- Hát most van kb 12 óra ugyhogy én már 9 óta fennvagyok és hidd el olyan másnaposnak érzem magam ugy, hogy egy kortyot sem ittam-válaszolok majd felrakom az asztalra a péksüteményes zacskót majd folytatom- és ez neked csak jó ugyanis hozztam 4 vaniliás táskát, ami valami isteni. Szóval egy Cameronnak, Aaronnak, Christianak és Taylornak- fejezem be és kiosztom a sütiket.
- Atyám te szuper vagy- ölel meg egyszerre Cameron és Aaron majd Cameron add egy puszit az arcomra és ugy szolal meg, hogy csak én haljam:- Imádlak!
- Ne szorakoz- fordulok felé.
- És mivan ha komolyan gondolom.- kis beszélgetésünket Rock törte meg:
- Cathlyn nekem miért nem hoztál?
- Bocs de egy nem volt pénzem kettő te is eltudsz menni még egy perc sétára sincs- válaszolok Rocknak.
- Cathlyn tudod mit álmodtam?- fordul felém Miles.
- Miles honnan kéne tudnom?- nézek rá furán.
- Vigyáz nekünk is elmondta- szól bele ebbe a fúra beszélgetésbe Taylor.
- Hey haver ne cikizd az álmomat jó- mondja neki Miles, majd felémfordul- Na szoval az egészbott kezdödöt, hogy bementem egy Starbucksba ahol a kávé mellé adtak egy pizzát. Hát nem oriási!- mondja nekem és elkezdet ragyogni a szeme mint a hülye kisgyerekeknek.
- Te most viccelsz ugye?- nézek rá- ez egy hú de oriási álom?
- Hát nekem az igen. Mert képzeld el milyen má kávé és hozzá egy pizza.
- Na jó te tiszta lököt vagy- mondom neki majd Brant felé fordulok- Mikor indulunk Liveerpoolba?
- Hát ma, a fiúk reggeliznek összepakolunk, felcucolunk a buszra és indulunk is.
- Akkor zsir én elindulok csomagolni majd a recepciónál várlak titeket- mondom ezzel otthagyom a kis csapatot.
Gyorsan összedobáltam a cuccaim majd leültem a recepcionál egy kanapéra és telefonoztam a fiúk kb fél ora múlva megérkeztek és be is pakoltunk a buszba majd elindultunk. Én a fiúktól egy kicsit hátrébb ültem mert nem voltam éppen nevetös hangulatba inkább hulla fáradtnak éreztem magam.
- Nem ülsz közénk?- ül mellém egyszer csak Dallas miután visszaveték a hangeröt.
- Nem köszi.- utasítom el ezt a remek ajánlatot majd ásítok egyet.
- Álmos vagy? Mondjuk ezzen nem is csodálkozok. Hány orát aludhatál öszesen 5öt vagy hatot?- gondolkodik el én meg egyszerre a válára csapok.
- Hallod- e énis itt vagyok!!- erre válaszra csak egy mosolyt kapok és lenéz a vállara ahol az elöbb megütöttem.
- Ez is biztos a fáradság teszi.
- Hey mostmár elég jol vagyok- mondom és kifordulok az ablak felé.
- Jól van na tudod nem ugy gondoltam- mondja majd melkasára húzz.
- Tudom de akkor is.-
- Imádom nézni ahogy felhúzod magad majd lenyúgszól.- néz rám mosolyogva.
- Pedig még nem is láttál igazán mérgesnek- mondom.
- Pedig érted azt is átvészelném- mondja és bennem még az ütő is megált.
- Hidd el nem hiszem, hogy tudnád kezelni-válaszolok csak, hogy ne hagyjam magam.
- Megprobálnám hidd el, nem adnám fel.
- Oo igazán és miért?
- Mert lehet, hogy fontos vagy nekem- mondja olyan higgattan, hogy biztos vagyok benne nem viccel, de vajon komolyan gondolja. Atyám megint kezdödik itt beszélek magamba. Felnézek Camre és csak annyit mondok:
- Mostmár alszok és szerintem rád is rád fér, hülyeségeket beszélsz-mondom majd viszafekszek melkasára.
- Ezt teljesen komolyan gondoltam- mondja én meg nem válaszolok erre semit csak belle fúrom fejem melkasába és beszívom illatát. Ő pedig átkarol és hátamat kezdi simogatni. Már csak arra emlékszek ahogy valaki költöget.

Hello :)
Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam ezt a részt, de azért remélem tetszik nektek.
Köszönöm a 455 megtekintest es a 38 voteot csak igy tovább ;) és most szeretném megköszöni az első comentet Holly_Sweet- nek 😘
                      Puszi I.