I Can't Believe It /BEFEJEZETT/

21. fejezet

Lia

Kávét kortyolgatva ültem a kanapén és néztem a gyagya sorozatok egyikét, a Topmodell leszek-et. Érzetem, ahogy mellém zuttyan valaki. Felé fordultam mosolyogva:

– Mizu?

Megrázta a fejét.

– Kávét? – emeltem föl a bögrém.

– Aha, jöhet. – érte nyúlt, nagyot kortyolt, majd boldog görbe vonalba húzta a száját, miközben kiélvezte a koffein hatását.

– Megyek, összeszedem magam. – álltam föl.

– Rendben. Amúgy lehet, hogy Gregék átugranak, mert most egy darabig nem találkozom Theo-val.

– Miattunk?

– Nem. Lesz hamarosan a turnénk, és amiatt. – magyarázta.

– Ők Írországban laknak, nem?

– De, viszont ha én nem tudok menni, ők jönnek.

– Értem. Király, akkor találkozhatok velük. A piciről amúgy is láttam egy csomó képet, jó lenne már játszani vele. – tettem hozzá még, ahogy a szobám felé igyekeztem. – Egy pillanat!

Besiettem, magamra kaptam az egyik kedvenc melegítőnacim és legszeretettebb pólóm. Hamar megmostam a fogam, összefogtam szőke labancom és konty-féleként a tarkómra erősítettem. Sminket most tettem magamra, de nem sokat, némi szempillaspirállal beértem.

Niall még mindig ott volt, ahol hagytam. Visszazuhantam mellé és kivettem a kezéből a kávém, amit már félig megivott.

– Olyan finom – jegyezte meg az ital felé intve a kezemben.

– Tudom. – vigyorodtam el.

– Miért fogtad össze a hajad? Kiengedve sokkal jobb.

Megvontam a vállam: – Így kényelmesebb.

Néztük a még mindig tartó sorozatot és hallgattunk. Mikor biztos volt benne, hogy nem figyelek, ügyesen kiszedte a hajamból a gumit, az meg a vállamra omlott. Fölpillantottam rá a bögrémből.

– Gondoltam, hogy nem bírod ki... – erre csak vigyorgott.

– Szóval... kit szeretsz? – kérdezte halál nyugodt, tárgyilagos hangon.

– Mi van? – vert le a víz.

– A műsorban. Kinek szurkolunk vagy kinek nem? Ki legyen – macskakörmözött – topmodell?

– Ó! Jaaa! A műsor... hát, Sara Blackamore szimpatikus, de Chelsey Hersley is.

– Jézusom... – vonta össze a szemöldökét.

Haha, tipikus pasis reakció.

Magyaráztam még neki egy darabig, hogy ez, meg ez kicsoda és mit kell tudni róluk. Vicces, de jobban lekötötte ez a sorozat, mint a legtöbb lányt. Mikor az izgi rész jött volna, tehát a továbbjutottak kihirdetése, megszólalt a csengő. Arra számítottam, hogy egyből fölpattan majd, és rohan kinyitni, csakhogy vége legyen ennek a szörnyűségnek, ám ő ülve maradt, a szeme a képernyőre tapadt és Chelsey nevét suttogta imádkozva.

Jó, akkor kinyitom én...

Kissé remegő kézzel indultam a bejárat felé, és ugyanolyan izgalommal fordítottam el a zárat, valamint tártam ki az ajtót.

– Helló! – mosolyodtam el. Egy pillanatnyi meglepettség suhant át az arcukon, de hamar el is tűnt és kedvesen üdvözöltek ők is engem. – Gyertek be! – álltam félre.