Sunderon 1. Az Ördög Vére (A könyv nyomtatásban is megjelent)

16. Füstbe ment terv

Phellenor Akrass Heltron az ereje segítségével megemelte a testét. Gyors rezonanciára ösztökélte a körülötte lévő részecskéket, aminek hála súlytanná vált, így nem érezte a bőrébe tűzdelt milliónyi izzó kampó égetését – amikre felakasztották –, sem a lábán lógó két papírt, amin egy-egy súlypecsét volt.

A világtalan démon kezdett türelmetlen lenni a király felszabadító parancsával szemben. Tudta, hogy fel fogják menteni a bűnei alól, mondjon akármit is Átkozott Arzelles. Mivel Phel volt az utolsó világtalan démon Nefrában, nem volt mitől félnie. A képessége túl hasznos volt ahhoz, hogy az Ördög meg akarjon válni tőle.

Ugyan nem volt szeme, így sem a fényt, sem a színeket nem érzékelte, de úgy „látta" a világot, ahogy senki más. Érezte a körülötte áramló részecskék rezgéseit, és úgy olvasott a különböző szerkezetű anyagok formájában és a démoni erőkben, ahogy soha senki nem tudott volna. Ha nagyon koncentrált, érezte a falakon túl a testek mozgását, és el tudta kapni az agyhullámok rezgéseit, amiken keresztül rá bírt kapcsolódni az elmékre, és képes volt beszélni mások fejében. Az apja állítólag még a gondolatokban is képes volt olvasni, habár erre nem talált semmilyen bizonyítékot.

A világtalan démon új faj volt, és még sok minden nem derült ki róluk. Első példánya az apja, Trashel volt, akit néhány évvel Phel születése után az Ördög kivégzett. Állítólag Trashel megpróbálta megzsarolni a királyt valamilyen titokkal, hogy előnyt szerezzen a családjuknak. El akarta érni, hogy a leendő lányát válassza be a herceg orvéi, vagyis a leendő feleségjelöltjei közé. Az alku nem köttetett meg, a király kivégezte a démont, mielőtt lányt nemzhetett volna, így már csak Phellenor maradt.

Az apja tette mindenképpen dicséretes próbálkozás volt a feljebbjutásra, ugyanis a fiú a saját bőrén tapasztalta, hogy a világtalanok faját mennyire megvetették törékeny, alacsony testük és csúf arcuk miatt. Mivel Phel egyetlen dolgot nem érzett a világból, saját magát, ezért jó ideig nem értette, mi lehet a gond vele, de mire megtalálta a módját, hogy feltérképezze a saját testét, már rég nem is érdekelte. Ha megszerzi a gondolatolvasás képességét, onnantól fogva nem lesznek előtte titkok, és az ellenségei még a vele való találkozástól is rettegni fognak. Persze sokkal okosabban fogja használni a képességet, mint az apja. Elsősorban a nemességet állítja vele a szolgálatába, és utána magát az Ördögöt fogja letaszítani a trónról.

Halk nyögés ébresztette Phelt jövőbeli terveinek gondolatából. Nemcsak ő várt ítéletre. A kínzómester kamrájának volt egy másik rabja is. A fiatal rabszolga neve Brian volt. A vallatása során kiderült, hogy a kevés angyali fénnyel bíró emberi lény Sun Whiscost testőre volt, akit azzal vádoltak, hogy szövetkezett az angyalokkal.

A fiú összeverten, kifacsart testtel, még mindig ájultan szunnyadt a lábától balra, egy – legalább hat méter magas – kádban, miközben néhány vérhernyó az ujjvégeit rágcsálta. Az volt a baj ezekkel a puhatestűekkel, hogy akkor kezdték el fogyasztani az áldozataikat, amikor azok aludtak. Ráadásul folyamatosan érzéstelenítőt fecskendeztek prédájukba, így az nem érzett semmit.

A fiú ugyan tagadta, de Phel nagyon is szerette volna, ha valóban az angyalokkal és Mushsal lenne. Teljes szívvel támogatta a káoszt és a Föld elfoglalását. Nevetségesnek vélte, hogy a király nem vezette ide a népét, és taszította rabszolgaságba az emberi fajt. Elvégre magasabb rendű lényként a démonoknak kellene birtokolniuk ezt a helyet, nem pedig bujkálni a zsákmány elől, és védelmezni őket.

Brian meglehetősen erős hangja kavarta fel a kínzókamra levegőjét, még az ordítása is tiszta volt. A fiatal férfi próbálta kidobálni a hernyókat, de azok mind visszapotyogtak rá. Értelmetlen harcnak tűnt áthajítani a magas falon. Végül nem volt más választása, mint agyoncsapni őket. A nefrai hernyók ilyenkor vérpacákká váltak, de Phel tudta, ha majd ismét elalszik a fiú, az élősködők ismét zabálni kezdenek majd. Ez addig fog tartani, míg annyi erőt nem gyűjtenek, hogy felvegyék eredeti, vérengző formájukat.