15. fejezet (E/1)

11 2 0
                                    

Mi történt? Elájultam? Homályosan látok egy zöld foltot előttem. Egy növény? Hallok valamit.
– Tamayo-sama! Felkelt az a fiú!
Tamayo-sama? Azt mondta a növény? Várj, mi? Nem növény, hanem egy lány… egy zöld hajú lány.
A szobába belépett egy sötét hajú, vékonyka nő. Ő Tamayo.
– Rendben vagy Shouta? – kérdezte finom hangon.
Én csak feküdtem az ágyban, meg se tudtam szólalni hirtelen.
A zöld hajú lány közelebb jött, tisztán hallottam minden egyes lélegzetvételét. – Ne haragudj, hogy növénynek néztelek– szólaltam meg, s ezzel a mondattal végtelenül nevetségessé tettem magamat, a lány halkan kuncogott.
– Hogy hívnak? – próbáltam terelni a figyelmét, az előbbi megszólalásomról.
– Haru vagyok – mondta.
– Mi történt pontosan? – érdeklődött, ami nagyon jól esett nekem.
– Ott volt a második telőhold. Őhhm… Hát… Az biztos hogy bevertem a fejemet. A többire nem emlékszem.
– Valószínűleg megrepedt a koponyád. Igen, abból is ítélve, hogy bevérzett a szemed, és néhány perce még az orrodból is ömlött a vér.
– Arról fogalmam sincs. De a sensei is megsérült. Ő hol van? – kérdeztem.
– Ő téged vár. Bekötötte a saját sebét, azt mondta, hogy ne segítsek neki. Azt is, mondta, hogy mondjam meg neked, hogy nem győzte le a démont, miután nem volt megfelelő búvóhelye már a napfény elől, elmenekült.
Szóval… egy hajszál híján leszakadt a karja, ennek ellenére nem kért segítséget?
  Ezek a gondolatok után már futottam is Tomioka-senseihez. Alig tudtam, megállni a lábamon, de mennem kellett, mert nagyon aggódtam érte.

Tomioka Giyuu tanítványa (Demon slayer fanfiction) Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz