My World On Fire (1.évad)

12. Élettársak

Az autóba a házhoz menet szinte végig valamilyen szinten érintett engem. Vagy a kezem fogta vagy a combomat markolta. De mindig éreztette velem hogy akar engem. A legfontosabb pedig hogy az övé vagyok. Ez pedig így volt. Az övé voltam.
-Úgy látom sikerült bepakolniuk a dolgaidat.-jegyezte meg ahogy megpillantotta a ruháimat a szekrényében.
-Most...én kiszorítottalak a saját szekrényedből?-figyeltem a ruháimat amik a szekrényben lógtak.
-A bugyijaid amik az én térfelemen vannak ne merészeld lenyúlni.-húzott magához.
-Biztos vagy benne hogy ezt szeretnéd? Mármint....
-A tudat hogy minden este egymás mellett alszunk? Hogy téged látlak meg elsőként ha felébredek? Hogy bármikor megcsókolhatlak ha arra vágyom? Mindennél jobban ezt szeretném.
-Mással is ilyen gyorsan haladtál?-mosolyodtam el.
-Melyik rész érdekel?
-Kár volt megkérdeznem.-nevettem.
-Nem fogom titkolni, volt akivel lefeküdtem és ennyi volt.
-Ezt ha nem mondtad volna is gondoltam.-a kezem a tarkóját cirógatta.
-Hogy összeköltöztem e? Egy nő volt csak. Mint gondolhatod a volt menyasszonyom.
-Ezt is gondoltam.
-Hogy voltam e ennyire szerelmes valakibe is valaha?-a szemébe néztem.-Soha. Te vagy az első aki ennyire elrabolta a szívem.-nem hittem neki.
-Te most hazudsz igaz?-nevettem. De ő komoly volt. Most ez komoly? Én vagyok az első?
-Eve...
-Ne mondj semmit.-fogtam be a száját mire felhúzta a szemöldökét.-Mert ha mégjobban belédszeretek biztosan meg fogok bolondulni. Így is hülye vagyok.-belemosolygott a tenyerembe, éreztem. Elhúzta a kezem a szája elől.
-Szeretlek te bolond.-istenem ehhez valaha is hozzá fogok szokni? Imádom mikor kimondja. Ahogy mélyen a szemembe néz és biztosra megy hogy megértsem mit érez, mit jelentek neki.
-Kérem a desszertem.-estem vadul az ajkainak.
-Erre azt szokták mondani én is téged szívem.-humorizált.
-Szeretlek de add a desszertet.
-Mit szeretnél desszertnek?-húzott el egy picit el az ajkaitól hogy válaszolni tudjak.
-Tudod, nem?-ki voltam rá éhezve. Akartam őt. Őrülten akartam.
-Hallani szeretném.
-Téged.
-Hogyan?-domináns volt. Ettől pedig kérdés nélkül benedvesedtem.
-Tövig bennem ahogy a matracba döngölsz.
-Imádom hogy egyre gondolunk.-kapott fel könnyedén ahogy pillanatok múlva már az ágyon feküdtem.-Végre letéphetem ezt a ruhát rólad.
-Komolyan azért költesz méregdrága ruhákra hogy utána széttéphesd?-haraptam az alsó ajkamba.
-Pontosan.-istenem a tekintete.
-Bolond vagy.-nevettem ahogy újra és újra érezni akartam a csókjait. Mégis a következő pillanatban a ruhám egy szinte zavarbaejtő lazasággal tépte szét rólam.-Te komolyan széttépted?-feküdtem fehérneműben előtte.
-Mondtam édes. Ezeket csak ezért veszem.
-Mond hogy magadévá teszel.
-Nem kell kimondanom. Tudod hogy így teszek. Mert nem bírom ki hogy ne tegyem meg.
-Elképzelted már az irodádban milyen lehet mikor...-a kezem végigsimult a testemen.-...magam elégítem ki a kis eldugott irodámba?
-Ugye most szórakozol velem?-fogta le a kezeim a fejem mellett ahogy hitetlenkedve nézett a szemeimbe. Természetesen játszottam vele.
-Nem. Kíváncsi vagy hogy szoktam csinálni?-a kezem kiszabadítottam ahogy a lábaim közé kezdtem irányítani de ő gyorsan elkapta és visszahúzta a fejemhez.-Nem érdekel? Talán nem izgat fel ha látod ahogy...?
-Többet ne csináld.
-Miért?
-Mert ne.
-És akkor mit csináljak akkor ha akarlak de nem kaphatlak meg?
-Olyan nincs. Bármikor megkaphatsz. Ahogy én is téged.
-És ha konferenciád van?
-Csak írj. Egy percen belül az asztalomon fogsz ülni széttárt lábakkal.
-Akarlak. Most szóltam. Akkor megkaphatlak?
-Szétnyitni a lábakat.-teljesítettem. Egy kaján mosoly ült az arcára.
-Most hogy ideköltöztettél minden este edzésben lesz részem? Mert bérletet nem igényeltem, nehogy kidobjanak az edzésről.
-Korlátlan használat vonatkozik rád.
-Wow, micsoda nagy...-egy váratlan pillanatban már a lábaim között volt, a bugyim félretolta és megéreztem őt.-...lelkűség.-fejeztem be a mondatot. A testem hirtelen felmelegedett. A vágy eluralkodott rajtam. A hátam ívbe feszült és az ajkaim egyre több sóhaj hagyta el.-Istenem....
-Annyira édes, annyira finom.
-Andy....-a nyelve fürgén járt. Közel voltam.
-Had ízleljelek meg.
-A-An...Andy....-markoltam a lepedőbe.
-Add nekem magad.-csúsztatta fel két ujját hirtelen. Túl közel járok. Ha az ujjai mozogni kezdenek...és ha a nyelve is...
Megelőzött. Egy gyors ütemet vettek fel Andy ujjai és a nyelve tökéletes játékot játszott. Elélveztem. Egy önelégült mosollyal hajolt fel hozzám.
-Ügyes kislány.-mondta ahogy megcsókolt.-Hogy akarod folytatni?
-Hogy, hogy akarom?
-Alul, felül? Vagy esetleg hátulról?
-Há-hátulról még soha se csináltam.-jöttem zavarba.
-Akkor majd máskor megmutatom.-csókolt újra.-Felül vagy alul?
-Feküdj le.-mondtam egy huncut mosollyal ahogy felültem.
-Oké.-teljesítette a ,,parancsot". Egyenesen ráhelyezkedtem. A méreti adottságait ilyenkor mégjobban megéreztem.-Tudod a szabályt édes.
-Teljes hossz.
-Ügyes kislány.-tette a kezét a derekamra. Teljes hosszát magamba foglaltam és az a bizsergő érzés elkezdődött.-Nem kell sietned. Lassan lovagolj...utána majd rásegítek.
-Abban biztos voltam.-hajoltam le egy csókért.
-Őrülten szexin nézel ki.
-Most csak azért mondod mert meztelenül ülök rajtad?
-Ez csak bizonyítja a tényt.-lassan kezdtem mozogni fel-le. Tökéletes mozgásban voltam és láttam hogy Andy is élvezi. Hirtelen más nem érdekelt. A tudat hogy ő is azt érzi amit én bőven elég volt.-Gyorsíts édes.-adta az utasítást. Én pedig milyen barátnő lennék ha nem teljesíteném? Levegőért kapkodtam ahogy Andy mellkasán támaszkodtam. De az ő légzése is szabálytalan volt. Az erei kidudorodtak. Kurva szexi.
-Élvezz belém.
-Eve....-közel járt ahogy én is. De akarom érezni ahogy kitölt.
-Kérlek élvezz...belém...-könyörgő hangom pedig meghallgatta. Megremegett. Én pedig követtem ahogy egy boldog mosollyal dőltem a mellkasára amire egy csókot nyomtam. Egymásra néztünk és elnevettük magunkat. Boldogan váltottunk csókot.
-Szeretlek édes.-ennél édesebb dolgot még nem mondtak nekem szex után. De ez a szó remek befejezés volt.
-Én is szeretlek.
Fura volt most itt Andyvel ébredni. Pedig nem ez volt az első alkalmam. De ez valahogy más volt. Hisz a ruháim nem a tegnapi nap után kell összevadásznom a földről hanem a szekrényből leakasztani a frissen vasalt, illatos ruhadarabot.
-Annak a bugyinak semmi értelme ma is rajtad. El fogja lopni.
-Nem sétálhatok úgy végig a folyosón mintha bepisiltem volna, ha kilépek az irodádból.
-Most arra célzol nem jó munkát szoktam végezni?-szorított a szekrényhez.
-Remek munkát végez Mr. Barber. De ha nincs lehetősége elvégezni velem a munkát akkor mit tegyek?
-Ahogy mondtam tegnap. Amikor csak akarod, amikor csak én akarom. Bármikor a tiéd vagyok ahogy te az enyém.
-Tudod mennyire imádom hogy ilyen domináns vagy?
-Csalódtam volna ha azt mondod nem kedvelsz. Most költöztünk össze.
-Eve...
-Tessék.
-Mostantól az embereim, a te embereid is. Kérlek...ne lepődj meg ha úgy viselkednek veled ahogy velem.
-Andy...
-Hisz...ha azt nézzük a ház legértékesebb nője vagy. Az úrnő.
-Mire akarsz célozni?
-Ne érezd magad kellemetlenül ha...tehát olyan tisztelettel, alázottsággal beszélnek hozzád mint hozzám.
-Mit szeretnél tőlem?-értettem mire gondol. De képes leszek rá, hogy ilyen előkelő módon viselkedjek?
-Húzd ki magad és tudd az értéked. A világot jelented nekem. Ezt pedig mindenki tudni fogja.
-Ugye nem akarod szétkürtölni hogy...élettársak vagyunk? Nem akarom elveszíteni a munkám.
-Nem kürtölöm szét. De tudtára fogom mindenkinek egynap adni ki is vagy pontosan nekem.
-Mégis hogy?-kérdeztem.
-Úgyhogy egy kibaszott nagy gyémánt fog az ujjadon csücsülni.-azt hiszem elélveztem.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*