Biztos Idegen Maradsz?...(Tom Kaulitz X reader)

43(csak gyerek voltál)

Bill de !erről tudni szeretnék. - néztem rá majd Tomra....
- Tommy édes el mondod Ana-nak ?- nézett Gustav Tomra S közben rebegtette a nem létező pilláit.
- muszály ?- húzta el a száját Tom
- Tom mivel anyád fel hozta. Nah persze ha Gustav nem szólta volna el magát. Ezt le rendeztétek volna egymás között. De hát most kénytelen leszel be avatni Ana-t.-jegyezte meg Georg
- tényleg muszály ? Erről már nem beszéltem neki?- kérdezett vissza Tom
- lehet beszéltél neki erről. Csak elszórtan vagy valami. De tényleg el kellene neki modnani. - jegyezte meg Bill is
- rendben legyen. - egyezett bele Tom. Én csak néztem ahogy próbálják meggyőzni a férjemet hogy avasson Be.
Féltem hogy mi lesz. Mit fog mondani. Milyen kihatással lesz rám. Vagy a frissen kötött házasságunkra. De attól még ugyan úgy szeretni fogom. Legalábbis úgy érzem ez nem fogja befolyásolni az érzelmeimet.
- Tom ha nem akarod nem muszály.- néztem rá de attól még reménykedtem hogy el fogja mondani
- szerintem még muszály.- jegyezte meg Bill
- én azt hiszem inkább ki megyek. Úgy érzem ez nem tartozik rám. - jegyezte meg Eve majd fel állt Bill öléből.
- szerintem nekünk is menni kellene. - nézett Gustav felé Georg
- lehetséges. - egyezett bele Gustav is
- én maradok. - dőlt hátra a székében Bill
- rendben de mi megyünk. - S ekkor Georg már nyitotta is az ajtót
- akkor majd jövünk. - adott egy csókot Eve Billnek és már mentek is ki.
Hárman maradtunk a szobában. Tom Bill és én. Nagy csend volt. Gondolom Tom próbálta össze szedni a gondolatait.
Nagyjából negyed órája ültünk csöndben
- Tom ideje lenne. - szólalt meg Bill és megtörte a fullasztó csöndet
- igen tudom. - nézett testvére felé és a szemei mintha szikrákat szórt volna
- akkor kezd el végre!- csapott a fotelba Bill amitől én meg is ilyedtem
- ne haragudj Ana. - nézett rám sajnálkozva Bill
- semmi gond. - néztem vissza rá
- nekem ez nem fog menni!- kelt fel Tom mellőlem és ki viharzott a szobából. Én csak néztem utána. S megtörve éreztem magam.
- talán ennyire nem bízik bennem? Vagy nem is szeret igazán....- gondolkoztam el hangosan
- erről szó sincs Ana. Utána megyek várj egy kicsit kérlek. - nézett rám Bill
- rendben. De ha ennyire nem akarja el mondani akkor inkább hagyjuk is annyiban. - sütöttem le a szemem. Úgy érzem ezt a témát kár volt fel hozni.
- adj egy kis időt. Addig pihenj vissza. Beszélek a fejével. - kelt fel a fotelből Bill. Úgy látszik ő is ideges volt
- legyen. - fújtam ki a levegőt. Majd Bill távozott is a szobámból. De előtte még gyorsan meg ölelt
- nem lesz semmi baj. - súgta oda nekem
- köszönöm - öleltem vissza. Majd tényleg ki ment a szobából.
Amint távozott én oda léptem a nagy ablakokhoz. Ki téptem a katétereket. Nem édekelt hogy nem lehetne. Levegőre volt szükségem. Meg folyt ez a hely. Utálok itt lenni. Utálom a korházakat. Utálom ezeket a helyeket!
Ahogy egyre jobban ezen gondolkoztam kezdett el kapni az a nyomasztó érzés. Kezdtem be panikolni. A világ forgott velem. Nem tudtam rendesen a lábamon állni. Nem tudom ennyi idő telt el. Én csak a földön feküdtem. És kapkodtam a levegő után.
Nem kapok levegőt! Meg fogom fulladni! A világ szűkül körülöttem. Mi a faszért kaptam pánik rohamot?!
- Ana kisasszony!- rohant oda hozzám valaki.
- orvost gyorsan!- kiabált a nő. De alig hallottam a hangját mintha több kilométerre lenne tőlem. Vagy mintha egy víz burkoban lennék
Majd be lépett egy orvos is. Fel szedtek a földről és vissza vitték az ágyba. Oxigént kötöttek rám. Hogy csillapodjon a levegő vételem. Nem sokkal később már jobb is volt.
- mi történt Gaunder kisasszony?- nézett rám az orvos
- úgy gondoltam egy kis friss levegő jól jönne. Így oda mentem az ablakhoz. Amd elkezdtem gondolkodni hogy mennyire utálom ezeket a helyeket.- ismét elfogott egy szorító érzés. - majd ez történt.- fejeztem be gyorsan hogy ne kelljen rá gondolnom
- úgy látom pánik rohamot kapott. - nah nem mondja igen okos. Gondoltam magamban. - lehet bent kell tartani egy kis ideig még
- biztos hogy nem!- törtem ki magából
- akkor viszont orvoshoz kell mennie. - jegyezte meg a doktor
- mégis milyen orvoshoz?- néztem rá mire ő csak át nyújtott egy névjegy kártyát
- pihenjen kérem és próbálja meg...- ekkor minta golyót lőttek volna ki a két fiú betört a szobába...
/ Tom szemszögéből/
- de nem nem megy ez! Nem érted meg?!- rivaltam rá testvéremre. Kint álltunk az eső lábát már lehetett érezni. Fújt a szél és eső illata volt a levegőnek
- de el kell neki mondanod!- szólt vissza az öcsém
- de mégis miért ?! Mi van ha ezzel tönkre teszem mindent is ?- szóltam vissza. Majd az ablakba néztem. Megláttam abban a szobában egy nővért ahol Ana van. Éppen elég ilyedt fejét vágott.
- ne kalandozzál el most ide kell figyelned!- szólt vissza Bill ismét
- valami baj lehet. - gondoltam el
- vannak ott orvosok. Ana-nak semmi baj nincs. - szólt vissza ingerülten Bill. - ne tereld a témát Tom Kaulitz! Azért kell elmondanod neki. Mert mi van ha majd fel bukkan az a csaj?! Ha? Hogy magyarázom meg Ana-nak ha oda állít vele ?- nézett rám a testvérem és közben egy cigit szívott
- és mi van ha nem fog? Nem jelentkezett eddig sem. Most sem fog. - néztem vissza rá S közben én is szívtam a cigim. Tudom azt mondtam le teszem de most túl ideges vagyok
- lehet ? Lehet nem jelentkezett eddig de mi van ha majd fog?! Akkor volt az a lány 18 éves. Most már 20 éves. Lehet lassan fel fog keresni. - dőlt a falnak testvérem
- akkor volt 18 saját döntése volt. Nem az én hibám!- rivaltam rá ismét és elnyomtam a cigit. Az eső már elkezdett csepegni.
- hova mész?- vette fel a tempomat Bill
- megyek meg nézem mi van Ana-val. Az előbb egy orvos is be ment hozzá!- szóltam vissza neki majd gyorsabbra vettem a tempomat
- csak nem ?- kérdezett vissza testvérem
- Nem tudom mi van vele. Lehet pánik rohamot kapott. - siettem a lifthez majd fel arra a szintre ahol a terhes kismamák vannak.
- kaphat olyat ilyen helyen ?- nézett rám Bill a tukörből.
- nem vetted észre hogy milyen le tört volt? Mintha utálna itt lenni- amint nyílt a lift ajtó már léptem is ki rajta és mentem Ana szobájába. Csak úgy fel téptem az ajtót.
- de el kell neki mondanod hogy...- billbe bele fagyott a szó. Ahogy én is megálltam. Any-n egy oxigén maszk volt
- pihenjen és próbálja meg...- az orvos egy kicsit abba hagyta a beszédet. - próbálja meg feldolgozni ezeket az eseteket ami pánik rohamot okozhat. Ha nem megy kérem keresse fel a kártyán lévő embert. - fejezte be az orvos a beszédet
- akkor most megyünk..- nézett ránk a nővér majd az orvossal az oldalán távoztak.
/ Ana szemszögéből/
Próbáljon meg feldolgozni?! Elment az esze az orvosnak. Vagy mi van?
Eközben a két fiú helyet is foglalt velem szembe a fotelban.
- mi történt?- nézett rám Tom
- oda mentem az ablakhoz hogy egy kis friss levegőt szívjak. Majd rám tört egy kevés emlék a kórházzal kapcsolatban és pánik rohamot kaptam a földön kötöttem ki. De most. Már jól vagyok. - mondtam miközben le vettem az oxigén maszkot
- nem dolgoztál fel mindent. Akarsz róla beszélni?- nézett rám Tom aggódva
- egyezzünk meg abban ha elmondod amire anyád utalt akkor mesélek én is szívem. - dőltem hátra. Nem szeretek ilyet csinálni. Nem szeretek másokat tőrbe húzni. De most muszály vagyok. Bassza Csörömet hogy miről lehet szó
- legyen.- egyezett bele
- nyugalom haver nem lesz gond. - fogta meg Bill Tom vállát
Úgy látszik nagy dologról lehet szó. Így végig Tomot néztem.
- szóval két évvel ezelőtt. Volt egy görbe kalandom egy lánnyal. Éppen egy koncertől jöttünk haza mikor is egy lány csak úgy be szállt a kocsiba. Nekem még akadt a szemem rajta. Mely kivágott póló és mini farmer szoknya. Felül egy mini bördzseki. - Bill a szavába vágott
- ha el akarod baszni Ana kedvét részletezd tesó hogy nézett ki a csaj. De térj a lényegre.- vágta oldalba Bill
- hagyd csak Bill. Nem zavar. - legyintettem majd tovább figyeltem Tomot
- szóval be szállt mellénk a lány. És hát nem volt hajlandó ki szállni. 18 éves volt akkor. Mikor mi 16 évesek. Így hát azt gondoltam nem lesz gond. A lány tette nekem a szépet jót és hát sikerült el érnie amit szeretett volna. Nem az eszemmel gondolkoztam hanem férfi eszemmel. Így hát bele mentem. Azt mondta szedi a gyógyszert! Én hittem neki. - Tom meg állt egy pillanatra. Rám nézett mintha csak arra várna hogy szakitsam félbe. De én csak bolintotttam. - szóval be jutott az ágyamba. Nem azt mondom hogy nehéz dolog. Mert tudod milyen életet éltem előtted. De most már más vagyok!- imádom mikor ilyen aranyosan próbál javítani a helyzet súlyosságán. De most a történet érdekel. - szóval össze feküdtem vele. Majd másnap elment. Nem beszéltem vele sokáig. Aztán  eltelt vagy 2 hónap és az egyik koncerten megjelent. Már volt egy kis hasa a csajnak. Én majdnem le estem a színpadról.- Bill megint félbe szakította
- ne szépisd le is estél és hát a tömegbe folytatták azt a maradék pár sort. - kuncogta el magát Bill. Ezen én is elmosolydtam.
- igaz le is estem. Majd miután végeztünk a lány oda jött elém. És mutatta a tesztet. Hogy terhes. Nem hittem el neki hogy ez én gyerekem az. Mondtam neki vetesse el. Nem is tudom mit akart egy 18 éves egy 16 évestől. De ő nem vetette el. Sőt még apasági tesztek is el kellett mennem. - ekkor én szakítottam félbe
- de hát ezt az újságok nem hozták le meg semmi. - néztem rá érdeklődve. Érdekel mi lesz a kimenetel
- persze hogy nem hozták le mert ez már a színfalak mögött történt. Csináltam egy apasági tesztet és ki derült én vagyok az apja. Össze kaptam vele. Hogy tőlem ne várjon ott és akkor semmit. Mert csak egy gyerek vagyok. Így hát ő fel is szivodott. Le fizettük hogy ne mondjon senkinek semmit. De végül egy kis információ ki szivárgott. Miszerint Leina Juliussy terhes egy hireségtől. És már a 9. Hónapban van. Majd rá pár hétre meg jelent egy kép a gyerekkel és a lánnyal. Miszerint megszűlte. És az újdonsült barátjával neveli. Soha nem zargattak apasági pótlékkal. - most ismét félbe szakítottam
- de hogy most 18 éves vagy. Már úgy mond felnőtt. Mi lesz ha elő kerül. A csaj a gyerekkel?- nézetem aggódva Tomra
- most két éves lehet az a kisgyerek. A német sem tudom. Persze a nevét sem. Én már úgy mond el temetttem magamban ezeketek az emlékeket hogy nem hozom fel mert felesleges. Otthon persze nagy para lett belőle. A szüleim ki akadtak. De engem nem hatott meg akkor már turnézni jártunk a fiúkkal. Soha nem voltam kötött helyen. Szóval igazat megvallva azóta nem láttam a lányt. Nem tartom vele a kapcsolatot. Anyám engem ököl hogy fel csináltam....
- de hiszen gyerek voltál! Honnan a faszbol kellet volna tudnod hogy ez lesz?!- kelt ki magából Bill. Én csak meredtem magam elé.
- Ana mondj valamit kedvesem. - jött oda mellém Tom. Én csak néztem magam elé és próbáltam fel dolgozni a dolgokat
- Tom nem tehetett erről. Tényleg gyerek volt. Egy koncert utáni dolog ahol már ittunk is. Egy lány aki fél kinálta magát. Senki nem gondolt bele. - próbált szépíteni Bill. És ezt nagyon is értékelem.....