Biztos Idegen Maradsz?...(Tom Kaulitz X reader)

38(otthon édes otthon?)

!holnap nem lesz időm írni mert sűrű a napi tervem így ma teszem fel az új részt remélem tetszeni fog drágáim!!

- igen is. - feküdt oda mellém Tom....
- és mi lesz a gyerekek neve ?- nézett rám egy kis idő múlva Tom
- ezen nem gondolkoztam. És mi az hogy gyerekekek? Nem csak egyről volt szó ?- kaptam oda hirtelen a fejem
- nekem megfelel az egy is. De nem lenne rossz ha lenne majd egy kis idő múlva még egy. Nem akarom rád erőltetni. Nagyon örülök hogy végül is úgy döntöttél hogy marad a baba .- mosolygott rám Tom mire meglágyúlt a szívem.
- úgy érzem nem hoztam rossz döntést. - mosolyogtam vissza férjemre. Majd adtam neki egy csókot ismét. Majd bele feledkeztünk a csókba és már félig ruha nélkül voltunk.
- nem lesz baja a babának?- kaptam észbe
- nem lesz baja nyugi. - mosolygott rám Tom majd nyomott egy csókot az ajkamra.
Kiéltük piszkos kis vágyainkat, majd Tom vissza feküdt mellém.
- még mindig olyan élvezetes veled mint az elsőnél.- mondta Tom miközben a fejét rá helyezte a vállamra
- ezt jó tudni. Te lökött. - löktem egyet a fején. Mire ő csak fel nevetett
- de hát ha ez az igazság baba.- terült ki az ágyon majd a plafont kezdte el nézni.
- miaz Tom ?- néztem rá majd én is a plafont kezdtem el nézni. Észre sem vettem eddig, hogy egy égbolt van rá festve. Igazán ki van dolgozva. Tényleg a legjobb szobákat kapja a Tokió Hotel.
- olyan mint egy álom. - jegyezte meg miközben a csillagokat szugerálta
- nekem mondod ?- nevettem fel. Majd fel ültem az ágyon.
- hova mész ?- kapta felém a fejét
- cigizni. - néztem rá mintha csak azt jelentettem volna ki hogy a fű zöld
- Ana nem gyujthatsz rá. - nézett rám szigorúan.
- de Tom. Nikotin hiányom van. - néztem rá
- ha le teszed én is le fogom. Nem akarom hogy a gyereknek baja legyen. Hogy kiskorától már nikotin fügőséggel kelljen majd küzdenie. - nézett rám szigorúan majd fel kapta a cigis dobozát oda sétált a kukához és bele dobta. Csak olyan egyszerűen ki hajította.
- ez most komoly ?- néztem rá hülledezve
- igen. Mondtam, én is le fogom tenni. Nem fog jót tenni a babának. - nézett rám komolyan. Tényleg nem viccelt
- rendben. Legyen.- egyeztem bele. Szóval most kezdődik a leszokás.
- és van már terv a gyerek nevére ?- nézett rám Tom
- drága szerelmem. Nagyjából 2 órája tudom hogy terhes vagyok. Még fel sem dolgoztam. Így még nincs. - ekkor eszembe jutott hogy el kell mennem orvoshoz.
- telefonálnom kell egyet. - kerestem elő a telefonom a cuccok aljáról. Majd kerestem is egy telefon számot.
- kit kell hivnod ?- nézett rám férjem
- egy orvost. - jegyeztem meg neki
- milyen orvost ?- nézett rám kérdőn
- nőgyógyászt kell hivnom. - modntam neki és már tárcsáztam is a számot.
- minek is ?- lépett oda hozzám majd át ölelt hátulról. Kezeit a hasamra tette. Nem látszódott meg semmi sem. De ő már most hisz a gyyermekben.
- mivel kell mennem majd vizsgálatokra. Így jobb lesz ha már felkeresem őt most. - kuncogtam fel szerelmem tettén.
- nem lehetnék én az orvosod?- puszilta meg a nyakam.
- nem hiszem hogy te meg tudnál úgy vizsgálni ahogyan egy orvos. Te máshoz értesz.- döntöttem oldalra a fejem majd elé fordítottam és megcsókoltam
- csak pár percet adj. - mosolyogtam rá
- legyen. Utána megyünk vásárolni. - egyezett bele Tom
- minek is ?- kérdeztem rá most én
- kellene venni új ruhákat Billnek. Nekem is. Meg neked is. Az őrült rajongók ki nyújtottak a pólómat. Nagyon szeretem őket. De tönkre teszik a ruhámat. A múltkor is majdnem le szedték a színpadról. Egy kicsit meg is ilyedtem.- a történet hallatán felnevettem.
- mi olyan vicces ?- kapta rám a tekintetét
- csak az hogy a rajongók majdnem le szedtek. Erről eszembe jut az amikor már veletek mentem el a koncertetekre. Amikor el dobtad a polodat akkor az én kezemben landolt. Ám egy rajongó ki kapta onnan. Majd mondtad hogy adsz egy másikat. Le vetted a polodat a színpad mögött. Majd velem szembe álltál. A szemed csilogott az ajkaid közeledtek az enyémhez majd rá helyezted és megcsókoltál. Màr akkor rabul ejtetted a szívemet. De akkor nem akartam megmondani neked. Mert azt hittem hogy csak egy futó kaland lesz. - ekkor Tom félbe szakított
- örülök neki hogy így emlékszel az első csokunkra. Én már akkor sem csak egy futó kalandként gondoltam rád. Már akkor úgy érzem hogy te vagy az igazi. A kicsapongó életemet miattad hagytam hátra. Mert szeretlek. És örülök neki hogy végre az enyém is vagy. - jegyezte meg Tom. Majd ki ment az erkélyre. És csak nézett kifelé.
- be kellene fonni a hajad egyszer. - kuncogtam el magam.
- lehet róla szó. Terveztük Bill-el hogy stílust váltunk majd frizura téren. - ekkor oda sétáltam mellé én is. A nap már lemenőben volt. Olyan szépen nézett ki ahogy a horizonton a kék és a lilás narancsos égbólt egybe folyik. Még csak este 19:15 volt de már ment le a nap. Lassan tavasz. Majd jönnek a madarak és a többi szép dolog. Imádom mikor tavasz van. Egy kicsit elkapandoztam a gondolataimmal.
- Ana fel kellene hivnod az orvost. - ekkor észbe kaptam
- Oh igaz is. - tárcsáztam a számat nem sokkal később fel is vette.
- Üdvözlettel Gaunder kisasszony. - szólt bele az orvos. Sokszor jártam már nála. Az első menstruáció miatt. Aztán amikor fertőzést kaptam. Meg egyéb dolgok. Szóval eléggé ismer már.
- üdvözlettel Dr Parker Julius. -  a neve megtévesztő lehet de ő egy nő. Az ötvenes éveiben jár.
- férfi ?- kapta oda a fejét Tom
- nem. Ő egy nő. - magyaráztam neki
- akkor miért ilyen a neve - kérdezett vissza
- nem tudom édesem. De most telefonálnom kell rendben ?- ekkor Tom be vágta a gyerekes durcát. Én csak megsimogattam a vállát mire ő megfogta a kezem és megcsókolta. Utána fogva tartotta össze kulcsolta az övével és figyelt rám
- idő potnot szeretnék kérni. - mondtam tovább az orvosnak.
- éves vizsgálat ?- kérdezett vissza az orvos
- nem. Hasi ultrahang vizsgálat.- magyaráztam az orvosnak.
- terhes ?- kérdezett vissza
- elvileg igen. - jegyeztem meg neki.
- rendben. Legkorábban 2 nap múlva tudom fogadni. Addig vigyázzon magára. - jegyezte meg az orvos
- rendben akkor két nap múlva. Jah van egy kis gond. Én most német országban élek. - jegyeztem meg az orvosnak.
- meg adom sms-ben az ottani klinika címét. Ott várom két nap múlva délután háromnegyed négyre. - mondta az orvos
- rendben. Akkor szerdán háromnegyed négyre ott leszek.- jegyeztem meg az orvosnak.
- én is megyek. - mondta Tom. És láttam rajta hogy nemleges választ nem fogad el
- legyen. Akkor a férjem is jönne velem. - modntam az orvosnak
- rendben. Gratulálok a házasságához. Láttam az újságban a lefolyását. Elég nagy port kavart. De az titok ki a férje. Nekem elmondaná?- kérdezett rá az orvos kíváncsian
- azt nem tehetem. Köszönöm az idő potnot. Ott találkozunk. Viszhall- tettem le a telefont
- miért tetted le ilyen hirtelen ?- nézett rám kérdőn a párom
- érdeklődött az felé hogy ki is a férjem. Azt látta az újságban hogy mi történt az esküvőn de azt nem tudja ki a férjem. - fújtam ki a levegőt
- elmondhattad volna neki. - adott egy puszit a homlokomra
- de én nem akartam. - dacoltam Tommal
- nem baj. - mosolygott rám
- akkor induljunk vásárolni tommy.- nevettem fel
- hogy hívtál ?- nézett vissza rám és elég vicces fejét vágott.
- a múltkor hallottam hogy Bill is így hívott és nagyon megtetszett. - nevettem el magam
- Jól van Any- jegyezte meg Tom mire fel nevettem a bece nevemen
- ez tetszik.- nevettem el magam ismét majd Tom is nevetésben tört ki.
- mi olyan vicces ?- rontott be Bill
- Tommy és Any - nevettünk fel egyszerre és egymásra mutattunk közben
- jól van Tommy és Any induljunk vásárolni. - Nevette el magát Bill
- rendben Billy!- vágtuk rá egyszerre. Majd fel kaptam a bankkártyámat. Tom is az övét és a kocsi kulcsot. Én fel vettem még a fekete vászon táskát majd megindultunk.
- hova megyünk ?- kérdezett rá Bill
- a Plázába mivel ott sok kisebb üzlet van. - jegyezte meg Tom
- de túl sok az ember is. - válaszoltam rá
- nálam vannak az álruhák- kapta ki az ülés alól Bill
- tessék ana.- nyomta a kezembe a párokát. Már rutinból fel vettem és rá a sapkámat. Tom át cserélte a sapkáját és fel kapott egy napszemüveget. Bill fel vette a kapucnit és egy szemüveget.
- szépen nézünk ki! Mosolyt!- vettem elő a Polaroid fényképezőgépet és lőttem egy képet. Az utolsó papírom jött ki
- ahh neemár!- nyögtem fel
- mi az ? Tán hülye a fejünk ?- nézett rám Bill nevetve
- az nem kérdés. Az a baj hogy ki fogyott a papír. De ez még pont ki jött. - jegyeztem meg majd abba hagytam a papír rázását
- akkor majd veszünk azt is. - rántotta meg a vállalt Tom majd tovább kémlelete az utat.
Be vásároltunk. Elég sok ember elment mellettünk. Néhányan fel is ismerek és képet csináltak velünk. De annyira most nem volt gázos a helyett mint szokott. Vettünk jó sok ruhát és kiegészítőket. Meg pár baba cuccot. Mondjuk szerintem még felesleges mivel nem nagy a pici a hasamban így a német sem tudják meg mondani. De nem akartam Tom kedvét elrontani. Olyan arányosan nézte a gyerek játékokat, hogy azt hittem elolvadok. Ezt ő is észre vette és csak fel nevetett. Majd vett pár játékot és kész.
Haza felé meg álltunk kajálni. Ittunk shaket is, csináltam pár képet. Teljesen megfeledkeztünk a világról. Csak jól éreztük magunkat. Ám amikor mentem be megcsörrent a telefonom. Mivel az én kezem és Tom keze is tele volt. Bill pedig örömködve és kajával a kezében szedte össze Gustavot és Georgot így ő sem tudta helyettem fel venni a telefont. Így hagytam csörögni
- elég kitartó. - jegyezte meg Tom miközben elkezdett pakolni. Egy kis ideig leszünk itt. Aztán megy tovább a banda.
- mi lenne ha ma nálam aludnánk?- kérdeztem rá Tomnàl
- nálad ?- kérdezett vissza
- igen. Apa rám hagyta a házat. Össze költözött a baratnőjével. Így az a ház most üresen áll. Ma reggel írt mikor még nem tudta a hírt. De gondolom akkor is a miénk lesz a ház. - Tom az összes cuccot eldobta majd oda jött hozzám
- miaz?- néztem rá
- ez egy csodálatos hír. Akkor oda le tudunk pakolni pár dolgot. - jegyezte meg Tom majd össze szedte a cuccokat. De előtte nyomott egy csókot a számra. És már indultunk is az autóba.
- skacok le léptünk. Ma Ana-nál alszom sziasztok. - szólt be Tom a többieknek. Akik éppen pizzát majszoltak
- sziasztok!- kántálták egyszerre.
Mi pedig autóba is ültünk és már. A ház nagyjából fél órára van innen.
Míg utaztunk zenét hallgatunk és nem lényeges dolgokról beszéltünk. De nagyon élveztem. Az ilyen beszélgetések annyira jók. Csak felszabadultan beszélsz a semmiről. De jó. Igazából a művészet érdekelte Tomot. Nah meg persze. A szóbám is. Már csak úgy ott hagytam.
Meséltem neki a bátyámról. Hogy milyen ember is ő
- igen Ray tényleg ilyen!- nevettem fel
- de én ezt nem hiszem el nem úgy néz ki mint aki kicsapongó életét élt volna. - nevetett fel Tom
- pedig igaz. Sokszor össze verték a közép iskolában. Lehet hogy most már ügyvéd. Vagy tudom is én mi. De akkor nagyon olyan ember volt aki a mának élt. Bulizott és csajokat hozott haza. Esténként néha üvöltő zene mellett aludtam el. Aztán be nőtt a feje lágya és a tanulásra kezdett el figyelni. - ekkor eszembe jutott.
- miaz Ana ?- nézett rám Tom
- holnap suliba kell mennem!- kaptam észhez
- miért is ? Mi sem járunk be. Majd jössz a mi tanárunkhoz. Tényleg az is holnap jön. - nyögte el magát Tom
- rendben. De akkor fel kell hivnom majd a sulit hogy ott hagyom. - modntam Tomnak. Örültem neki hogy nem kell oda vissza mennem. De mégis lesz valami a  Kezemben. Egy diploma és ennyi. Meg hát a rajz végzettség amivel sok mindent tudok kezdeni
- meg is érkeztünk.- parkolt le Tom
Elő kerestem a kulcsom majd a zárva helyeztem. Jo ideje nem jártam itt. Meg is tettem hogy apa is elköltözött. Egyedül szar lehetett... Itt hagytam őt egyedül... Vagy fél évre....
- nincs semmi baj.- fogta meg a vállam Tom. Mire én vettem egy nagy levegőt és le nyomtam a kilincset. .....