Chapter 59

332 23 3
                                    

-Jiminie Nem megyünk inkább sétálni egy kicsit a városban? Az biztosan jót tenne mindkettőnknek. -simogatta meg a hajamat Kook az ágyban fekve, mivel már egy órát biztos feküdhettünk, miközben gondolkoztunk, és próbáltuk megbeszélni ezt a dolgot. Jungkook felkészített arra is, hogy mi lenne akkor, ha kiderülne az, hogy ő volt az egykori apám, amit én nem tudnék elfogadni. De persze azt is megbeszéltül, hogy ennek kicsi lenne az esélye, és nem szabad felesleges tévhitekben ringatnunk magunkat.

-Nem akarok kimenni innen.. -motyogtam.

-Jimin, nem ezért hoztalak el ide, te is tudod. Szard le azt a férfit és inkább foglalkozzál velem. -nézett rám a nagy bambi szemeivel, ami miatt kénytelen voltam elmosolyodni.

-Végülis... igazad van. Nem ezért jöttünk el. És mondd csak... mit csináljak veled? -fordultam én is felé.

Kooknak igaza volt. Nem cseszhetem el ezt az öt napot, ami csak is a miénk és ki kell használnunk.
Ez most csak rólunk szól, és nem hagyhatom, hogy más elrontsa ezt.
Most minden olyan jó, és nyugis. Ennek így is kell maradnia.

-Lenne pár ötletem... Tudod, itt most távol vagyunk Szöultól és mindenkitől. Eléggé feltüzel a gondolat, hogy te itt és most bármit megtehetnél velem, nem gondolod? -csúszott mégközelebb hozzám, és perverzen elvigyorodott.

-Azt akarod, hogy újra a magamévá tegyem a te kerek és izmos seggedet? Mert eddig ez jött le nekem abból, amit mondtál. -mélyítettem el a hangomat, majd fölé kerekedtem, és úgy néztem le az ő kis megszeppent valójára.

-J..Jimin... -makogta cukin.

Olyan aranyos, istenem. Úgy megzabálnám a kis piros pofiját.

-Na mi van? Erre nem számítottál, nem igaz? -simítottam végig orrom hegyével a nyakán.

-Jimin... fejezd... be. -markolt bele a bicepszembe.

-Hiszen te mondtad, hogy bármit megtehetek most veled. Akkor ne is ellenkezzél. -csókoltam a nyakhajlatába.

-Neh... Nem akarok újra alul lenni... -nyelt egy nagyot, miután beletúrt a hajamba.

-Hm... kár... pedig most megjött az önbizalmam és én is szeretek domináns lenni... Tudod én sem vagyok ám mindig gyengéd ilyen téren... -suttogtam az utolsó mondatot a fülébe, miközben ráültem a csípőjére.

-Nem akaromh, Jimin... -nyögött bele egyet a mondatba.

-Miért nem? Talán nem élvezted a múltkorit, amikor én voltam felül? Pedig akkor még egy második menetért is könyörögtél. -túrtam én is selymes tincsei közé.

-Tudom. Deh... én vagyok a top a kapcsolatunkban. -válaszolta nehézkesen.

-Ugyanmár... én is lehetek az, ha szeretnék. -másztam be lábai közé, majd a bejáratához nyomtam a már éledező tagomat. -Látod, már az is vagyok. Nincs itt olyan, hogy top és bottom. Itt csak mi vagyunk... -mondtam halk, mély hangon, mire Jungkook csak nyöszörögni kezdett.

Aranyos, hogy mennyire más oldalát mutatja így nekem, ha én játszom a domináns szerepét.
És az az igazság, hogy szívesen a magamévá tenném őt újra, de őszintén meg nem tudom... az kicsit olyan furcsa lenne.

-De, én akartalak téged... -nyöszörgött továbbra is.

-És ha én most nem engedném meg? -kezdtem el ingerelni az alsó felét.

-Vagy... mi lenne ha kipróbálnánk, hogy milyen... tudod... szájjal? -pillantott rám elködösült tekintettel, mire nekem is nyelnem kellett erre egy nagyot.

𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔Where stories live. Discover now