Gretta Baron
Június 17. szombat
Savannah Norris tényleg nagyon kedvesnek bizonyult, és ez megnyugtatott valamennyire, de ettől függetlenül is nehezen tudtam otthagyni a kislányomat, aki egyébként gyorsan összhangba került Mila babával, aki Lando unokahúga volt. Összhang alatt pedig azt értem, hogy pillanatok alatt elfelejtkezett a létezésemről, és játszani kezdett.
- Látod, megmondtam, hogy Savannah jó fej –szólalt meg Lando, miközben Max Fewtrell háza felé tartottunk.
- Igazad volt, de attól még nehéz volt otthagyni Lanie-t.
- Lanie le se szarta, hogy eljöttünk –vágta rá, mire mérgesen rá pillantottam.
- Mármint nem hatotta meg annyira –korrigálta magát. Az ablak felé fordítottam a fejemet, majd figyeltem a suhanó épületeket, és fákat. Végül egy dombos oldalon lévő háznál álltunk meg, ahol hangosan szólt a zene.
- Lehet, hogy ez a fürdőruha dolog nem annyira jó ötlet –szólaltam meg, miközben leállította a motort.
- Miért?
- Mert csúnya a testem –feleltem, mire felröhögött.
- Párszor már láttam, és hidd el gyönyörű vagy –közölte, amitől az arcomra pír szökött.
- Azóta szültem –reagáltam, bár sima szülésem volt és az alakomat is visszanyertem, mégsem voltam elégedett a tükörképemmel. Lando megforgatta a szemét, és nagyot sóhajtott, úgy tűnt nem kíván tovább vitatkozni a testemről, bár azt hiszem jobb is. Kiszálltunk az autóból, majd a kovácsoltvaskapuhoz léptünk, ami nyitva állt. Pár métert tettünk befelé, amikor egy idegen srác, és egy szintén idegen csaj lépett hozzánk. A pasas rögtön Landohoz kezdett beszélni, míg lány felém fordult.
- Szia! Maria vagyok, de a csak hívj Riának –mosolygott kedvesen, és jóval magasabb volt, mint én. Bár nálam mindenki magasabb.
- Szia! Gretta Baron –mutatkoztam be én is.
- Tudom –mosolygott, majd rám kacsintott, amit nem tudtam mire vélni. Lando kicsit feszülten átkarolt, és tovább invitált.
- Én Steve vagyok –mutatkozott be a srác is, miközben felmentünk a feljárón, és egy hatalmas kert tárult elénk. A medence elképesztően nagy volt, és még elkülönített rész is volt benne. Már jó páran a vízben voltak, és egy személy állt a grillnél, akit távolról is felismertem. Max Fewtrell.
- Van rajtad fürdőruha? –kérdezte Ria, miközben megálltunk a bejárónál.
- Nincs, szóval bent valahol átvehetném? –kérdeztem, mire a lány megragadta a csuklómat, és maga után húzott. Ria megállás nélkül beszélt, miközben az emeletre mentünk, majd egy fürdőszoba előtt megálltunk. Én beléptem és becsuktam az ajtót, de ez sem állította meg a lányt abban, hogy tovább beszéljen. Öt perc alatt át is öltöztem, ekkor már Ria valami ruhamárkáról beszélt, én pedig teljesen elveszítettem a fonalat. Ahogy kinyitottam az ajtót, Ria végigmért.
- Basszus, te tényleg szültél vagy Lando hazudott? –kérdezte, mire zavarba jöttem.
- Igen, szültem –mormogtam.
- Én is így akarok kinézni egy gyerek után! Na gyere! –ragadott ismét karon, és elindultunk vissza a medencéhez.
- Amúgy szingli vagy? –váltott témát.
- Igen –bólintottam.
- Akkor ti most Landoval... –húzogatta a szemöldökét.
- Nem, csak barátok vagyunk, mellesleg a kislányom keresztapja –magyaráztam, mire Ria bólintott.
