A Bébiszitter [JAVÍTÁS ALATT]

79.

*Jungkook pov.*

Miután végignéztük a több, mint 10 perces videót, leállítottam. Félve néztem le Jiminre. Az arcát nem láttam, mert a fejét a mellkasomon tartotta. Csak annyit hallottam, hogy sír. Egy pillanatra megijedtem, mert azt hittem, nem tetszett neki a videó.

- Drágám, mi baj? - emeltem magamra a tekintetét.

- Olyan édes vagy! - ugrott sírva a nyakamba. - Még hogy nem érdemelsz meg? Én nem érdemellek meg téged. - arcomra fogott, és megcsókolt.

Sokként ért, így elhúzódtam. - Megint nem tudlak követni.

- Nem kellett volna ilyen videót csinálnod. - mosolyodott el, miközben letörölte a könnyeit. - Nem érdemlek meg ekkora szeretetet.

- De igen. - eltűrtem szőke tincseit az arcából. - Még többet is megérdemelnél. Csak én nem tudok többet adni neked. Sajnálom.

- Ne sajnálkozz! - az ölembe mászott, és így jobban ölelt magához. - Bőven sokat kapok tőled.

- Kapsz majd többet is. Nekem az a fontos, hogy boldog legyél. - eltűrtem tincseit az arcából, és lágyan megcsókoltam. Jimin erre egyből reagált, és a hajamba túrva viszonozta a csókot. Hamar átvezettem a nyelvemet is a szájába. A csókunk egyre vadabb lett, mire sajnos mindkettőnk levegője elfogyott. Nagy nehezen elhúzódtam Jimin ajkaitól, és összeérintettem a homlokunkat.

- Ezt még mindig nem hiszem el. - vett Jimin hatalmas levegőket. - Annyira kedves tőled. Hogy hálálhatnám ezt meg?

- Ne hálálkodj, drágám. - simítottam meg puha arcát. - Érted tettem, nem a háládért.

- De akkor is úgy érzem, meg kell hálálnom ezt az egészet. - hajolt volna a nyakamhoz, de visszatartottam.

- Ne csináld. - kértem mosolyogva. - Semmi szükség erre.

- De amúgy is beígérted tegnap. - villantott egy perverz mosolyt. - Na?

Válasz helyett felálltam Jiminnel az ölemben. Felvittem őt a szobánkba, és rádobtam az ágyra. Fölé mászva csókoltam meg a lehető legszenvedélyesebben.

- Benne vagyok. - tértem volna át a nyakára, de a szőke ledobott magáról. - Mi baj?

- Tudod én jobban szeretem a vad verziót. - kotorászott kicsit a fiókban, aztán felmutatta a legutóbb használt bilincset.

- Oh, jaj. - kezdtem aggódni. - Megint?

- Megint. - alhasamra ült. - Hacsak nem baj.

- Nem baj. - mosolyodtam el bizonytalanul.

A szőke pimaszul elmosolyodva levette a régi kötést a kezemről, amiről még mindig nem tudom, miért volt rajtam. Utána Jimin levette a pólómat, majd kínzóan lassan kibilincselt az ágy végéhez.

***

Végül teljesen kipurcanva feküdtünk egymás mellé a szőkével. A csuklóm most is kisebesedett, bár ilyen pillanatokban csak a hülyét érdekli az ilyen dolog. Inkább csak hangosan lihegtem Jiminnel párhuzamban.

- Még mindig nagyon jó vagy. - néztem Jimin felé, akinek ismételten nem volt az ég világon semmi levegője.

- Kösz. - vette nehezen a levegőt. - Te is.

- Pihenj egy kicsit. - pusziltam meg vizes homlokát.

- Okéh. - hozzám bújt, és szorosan ölelve engem elaludt.

Boldog voltam. Mosolyogva néztem egy darabig a szőkét, majd a plafont. Két év után, ez volt az első olyan szeretkezésem, amit én is élveztem. Azt leszámítva, hogy a csuklóm már megint fájt, és tiszta seb volt. De nem nagyon foglalkoztam vele. A lényeg az volt, hogy Jimin újra velem volt és még le is feküdtünk. Többet nem is kívánhattam volna.

Kicsivel később bekapcsoltam a tévét, lejjebb vettem a hangerőt, és nézni kezdtem egy filmet. Reméltem, hogy Jimin nem ébred fel erre. Kicsit aggódtam, mikor mocorogni kezdett. De végül csak ráfeküdt a mellkasomra, és úgy aludt tovább. Megnyugodva néztem meg még pár filmet.

Néhány óra múlva keltegetni kezdtem Jimint. Kicsit megijesztettem vele. Végül fáradtan rám emelte a tekintetét. Láttam gyönyörű szemeiben a kérdést, hogy mégis mit akarok tőle.

- Vacsizni kéne. - válaszoltam a fel nem tett kérdésre.

- És ahhoz miért kellett engem felkelteni? - kérdezett nyűgösen.

- Veled akartam lenni. Belenézni a szemedbe. - tűrtem el tincseit az arcából. - Azokba a gyönyörű szemeidbe.

- Hogy tudsz ilyenkor is az udvarlásra gondolni? - helyezkedett kicsit.

- Úgy, hogy szeretlek. - megpusziltam, aztán felültem. - Gyere, csináljunk vacsit. - kimásztam az ágyból, és nyújtottam a kezem a szőkének. Ő meg is fogta, de nem reagált, így felvettem menyasszonypózban az ölembe. - Ne aludj el újra. Máskülönben felgyújtom a konyhámat.

- Nem alszok. - tiltakozott csukott szemekkel. Ám mire leértünk, addigra Jimin elaludt a karjaimban. Nem volt szívem felkelteni őt, ezért óvatosan lefektettem a kanapéra, és betakartam.

Pár percig nézegettem az alvó szőkét, aztán kimentem a konyhába. Előszedtem pár alapanyagot, aztán nekiláttam a vacsihoz. Küzdöttem vele egy kicsit, de egész hamar belejöttem. Nagyjából másfél órán belül elkészültem a vacsorával. Mivel ez megtörtént, kimentem a nappaliba, és letérdeltem a kanapé elé. A szőke olyan édesen aludt, nem volt szívem felkelteni. De muszáj volt ennie, így finoman megsimogattam puha arcocskáját.

- Mit akarsz? - nyöszörgött a szőke. - Miért nem hagysz aludni?

- Kész van a vacsi. - tűrtem el arcából a haját. - Megetesselek?

- Inkább hagyj aludni. - a fejére húzta a takarót.

- Megetetlek, utána aludhatsz. - felvettem őt az ölembe, és kivittem a konyhába. Leültem vele a székbe, és tartottam neki a kanalat. - Jimin-ah, ébredj. - ráztam meg kicsit.

- Ébren vagyok! - riadt fel hirtelen. Megrémülve nézett a szemembe. - Mit csinálunk?

- Vacsihoz készültünk. - válaszoltam nevetve. - Gyorsan megetetlek, utána aludhatsz.

- Jaa, jó. - kinyitotta a száját, amibe betettem a kanalat.

- Finom? - kérdeztem aggódva.

- Mm! - nyammogott bólogatva. - Nagyon. Imádom.

Mosolyogva etettem meg a szőkét. Utána felvittem őt a fürdőbe. Kicsit furán nézett, de miután levetkőztettem, már azzal volt elfoglalva. Mindketten lefürödtünk, aztán bebújtunk az ágyba.

- Kook. - szólított meg Jimin.

- Igen? - kérdeztem, közben félig már aludtam.

- Nem nézünk valamit? - tette fel a kérdést.

- Nem vagy álmos? - nyitottam ki a szememet.

- Már nem. - rázta meg a fejét. - A finom főztöd és a fürdés felébresztett.

- Engem viszont elaltatott. - dörzsöltem meg kicsit a szemeimet, hogy felébredjek. - Most tényleg filmezni akarsz?

- Igen, légyszi. - fogott a csuklómra kérlelésként.

- Au! - kaptam el a kezem.

- Mi baj? - kezdett aggódni.

- Fáj a csuklóm. - fogtam az említett területre.

- Ah, basszus, tényleg. - felült. - Gyere, kötözzük be.

- Nem kell. - tiltakoztam kicsit.

- De, de, gyere. - megfogta a kezemet, és behúzott a fürdőbe.

- Tényleg semmi szükség erre. - ültem le a kád szélére.

- Már hogy ne lenne. - előszedett a szekrényből pár dolgot, és elkezdte bekötözni a kezemet.

Végülis hamar végeztünk. A kezem leápolása után visszafeküdtünk az ágyba. Jimin miatt elkezdtünk nézni egy filmet. Igaz én bealudtam rajta, de ez Jimint nem zavarta. Ő végignézte az egészet, csak azután aludt el. Mindketten végigaludtuk az egész éjszakát.