*Jimin pov.*
Mikor megkaptam a dogámat, kissé meglepődtem a feladatok sokasága miatt. Volt kb. 10 feladat! Ennyi mindent nem tanultam meg.
Tudtam, hogy nem nyavalyoghatok, ötöst kell írnom. Egyből nekiláttam. Az első 5 feladatot könnyen vettem. A többi viszont elég nehéz volt. Próbáltam vele megbirkózni, de bepánikoltam. Kisujjamat a számba véve kezdtem azt rágcsálni, és gondolkodtam. A maradék 5-ből 3-at megoldottam, de az utolsó kettő nem ment.
Felpillantottam a tanárra. Láttam, hogy írogat valamit, tehát nem engem néz. Lassan benyúltam a padba, és kihúztam a nyitott füzetemet. Gyorsan belenéztem, és így megoldottam az egyik feladatot. Visszatoltam a füzetet, mert feltűnő lenne. Az egyik kérdésre írtam valami random választ -remélem rossz lesz, nem akarok lebukni-. A következőre is írtam valamit.
Lassan befejeztem a dogát, és a napot is túléltem. Az utolsó órámon visszakaptam a dogát, de nem mertem megnézni. Elraktam a táskámba, és elindultam haza. Pár perc alatt haza is értem. Bent letettem a táskám, majd keresni kezdtem Jungkookot. Nem találtam sehol, ezért kimentem az udvarra. Odakint szakadt az eső. Megláttam Jungkookot, ahogy a fűben fekszik csukott szemmel. Nem tudtam eldönteni, hogy elájult vagy csak alszik. Bementem a házba egy esernyőért, majd visszamentem, és magunk fölé tartottam. Finoman megráztam Jungkookot, aki pár pillanat múlva rám nézett.
- Hány óra?
- Délután három.
- Kilenc óta alszok a szakadó esőben? - a meglepetésre azonnal felült.
- Nem tudom. Gyere inkább be. - felhúztam, és bementünk. Leültettem a kanapéra, és kimentem a konyhába teát csinálni. 10 perc alatt végeztem vele. Mikor visszaindultam, Jungkookkal találtam szembe magam. - Hát te?
- Segíteni akartam. - mondta zsebre dugott kézzel.
- Inkább fürödj le és öltözz át. Meg szárítsd meg a hajad. Teljesen eláztál.
- Nem baj, nem fogok megfázni.
- De igen. Indulj. - megtoltam.
- És hogy sikerült a doga?
- Majd később megnézzük. Menj már. - eltoltam a lépcsőig.
- Oké, oké. - felment.
*Jungkook pov.*
Mikor beálltam a forró víz alá, felsóhajtottam. Sokkal jobb volt, mint a hideg eső. Teljesen ellazultam. Majdnem el is aludtam, de éreztem, hogy majdnem elesek, így kinyitottam a szemem. Hamar végeztem is a fürdéssel, mert érdekelt Jimin dogája. Felöltöztem, megszárítottam a hajam, és lementem a fiúhoz.
- Tessék. - nyújtotta felém a bögrét.
- Köszi. - elvettem, és leültem a kanapéra. - Mutasd azt a dogát.
Előszedte, és a kezembe adva leült mellém. - Itt van.
- Tudod, hányas?
- Nem mertem megnézni. Félek, hogy rossz lett. - kicsit lehajtotta a fejét.
- Szerintem csillagos ötös.
- Puskáztam, direkt rontottan párat.
- Puskáztál?
- Az utolsó két feladatra nem tudtam a választ. - újra lehajtotta kicsit a fejét.
- Nem baj, én is puskáztam néha. - ránéztem a dogára.
- Na? - csak felé nyújtottam. Remegő kézzel elvette tőlem, és megnézte. - Ötös?
- Ügyes vagy. Megérte tanulni.
YOU ARE READING
A Bébiszitter [JAVÍTÁS ALATT]
Teen FictionJeon Jungkook egy 22 éves bébiszitter, aki remekül végzi a dolgát. Egy nap viszont kap egy egy hónapos munkát, ami eddigi legnehezebb feladata lesz. Vajon sikerül neki elvégezni, vagy beleőrül a feladatba?