Egy Namikaze és egy Hatake története

19. fejezet

Namikaze Miyo:
Reggelig őrködtem. Egész éjszaka nem aludtam. Korán reggel felébresztettem a csapatomat. Sakura felvette Fuso- t, Sasuke Mimi- t, Hiomari Kiota- t, én pedig fogtam Menma kezét és így mentünk tovább. Hiomari pedig mellettem sétált és fedezett minket, nehogy baj legyen. Szerencsére semmi gond nem volt. Két óra alatt Konoha határán voltunk. Onnan már sietősebbre vettük a lépteinket. Gyorsan a kapuhoz értünk, ott köszöntünk az őröknek, akik azonnal hozzánk is siettek.
- Mi történt? Ők kik? - nézett ránk aggódva Genma.
- Az nem számít. Elvinnétek kérlek őket a csapatommal együtt a kórházba, míg én jelentek a Hokage- nek? - kérdeztem.
- Persze, én megyek. Te maradj itt addig - nézett Genma Anko- ra.
- Oké - intett neki aggódva Anko. Így Menma- t átadtam Genma- nak és rohantam is a Hokage irodájába. Az iroda előtt rögtön be is kopogtam az ajtón.
- Szabad - hallottam meg a Hokage hangját. Így azonnal benyitottam és rá néztem.
- Hokage Úr, baj van - mondtam.
- Nem sikerült a küldetés? Valaki megsérült? - kérdezgetett.
- Nem erről van szó Uram. A küldetés csak egy átverés volt. Valójában azért hívtak minket oda hárman, hogy mentsünk meg négy gyereket - mondtam.
- Szóval hárman kérték tőlünk ezt a küldetést.
- Igen.
- És milyen gyerekekről van szó?
- Uzumakikról, akiken kísérleteztek. Egyet kivéve, mert ő mindenre immunis volt.
- Úr isten, szóval léteznek még Uzumakik. Nem halt ki mindenki.
- Nem Uram. A Hold rejtekiek megölték négyük szüleit és a gyerekeket elrabolták és kísérleteztek rajtuk. Három Ninja- nak megesett rajtuk a szíve és ők hívtak minket. Nekik hála sikerült épségben mindannyiunknak vissza jutnunk.
- Hála égnek - sóhajtott egyet a Hokage.
- Holnap leadom a jelentést. A csapatom a kórházban van éppen a négy gyerekkel. Mehetek én is? - kérdeztem.
- Persze - válaszolta. Én meghajoltam előtte és már szaladtam is. Nagyon gyorsan a kórházhoz értem. A recepciónál a váróban ültek a többiek. Azonnal hozzájuk mentem.
- Ők hol vannak? - kérdeztem.
- Mindegyiket vizsgálják. Valakit pedig műtenek - válaszolta Hiomari.
- Atya ég - ültem le egy székre. Ők is mellém ültek és mindenki a gondolataiba merült. Elénk szaladt egy orvos. Kiba nővére.
- Sziasztok - nézett ránk. Én csak értetlenül néztem, mert ő tudtommal állatorvos.
- Te nem állatorvos vagy? - kérdezte Sakura, megelőzve engem.
- De igen, csak nagyon kevés orvosunk van. Így én is besegítek. Mivel mielőtt állatorvos lettem, a kórházban segítettem rengeteget. Főleg a műtéteknél - mondta Hana.
- Értem.
- Segítenétek beazonosítani a négy gyereket? - mutatott felénk négy kartont. A gyerekek aktái lehettek, hogy mi van velük. Mindegyikben volt egy kép, az adott gyerekről.
- Ő Uzumaki Mimi - mutatott Hiomari az egyik képre.
- Rendben - mondta Hana és arra az aktára rá írta Mimi nevét.
- Ő Uzumaki Menma - mutattam egy képre. Arra az aktára rá írta Hana Menma- nak a nevét.
- Ő Uzumaki Kouta - mutatott Sasuke egy képre.
- Ő pedig Uzumaki Fuso - mutatott Naruto is egy képre.
- Rendben, köszönöm - rá írta mindkettőre Hana az adott nevét.
- Hogy vannak? - érdeklődtem.
- Nem tudok mindenkiről nyilatkozni. Csak arról, akit én vizsgáltam.
- És ő melyik?
- Menma - mondta.
- Ő hogy van? - néztem rá ijedten.
- Jól van. Nem aludt már egy ideje, így nagyon kimerült. Szerencsére nincs nagy baja.
- Hála az égnek - suttogtam megnyugodva.
- Csak azt nem tudjuk, hogy ezt a négy gyereket hova fogják elhelyezni. Hiszen nincs ennyi hely - mondta szomorúan.
- Az a baj, hogy olyan helyre kéne őket elhelyezni. Ahol negtanulnak mindent. Egy Uzumaki- hoz - mondta Hiomari.
- Igen, így igaz. Vagy Naruto vagy ti - nézett rám Hana.
- Megbeszélem a szüleimmel - mondtam neki. Erre csak bólintott egyet. Majd magunkra hagyott, mivel mennie kellett Menma- hoz. Gondolom még maradt ki néhány vizsgálat.
- Jobb, ha nem velem lesznek. Semmit sem tudok a Clanomról. Még a családomról sem tudok semmit sem - mondta szomorú Naruto, majd kiment a kórházból. Én is elköszöntem a többiektől, majd Hiomari- val haza indultunk. Otthon köszöntünk anyuéknak és mindent elmondtam nekik.
- Nálunk élhetnek? - kérdeztem.
- Így is nehezen férünk el. Ez a ház nem nagy - szólalt meg apa.
- De nem hagyhatjuk őket magukra - védett meg Hiomari.
- Igen, igazad van. De ez a ház tényleg nem nagy. Nem férnénk itt el ennyien - sóhajtott egyet anya.
- Igen, de van erre megoldás - mondta apa.
- Kakashi, de hisz ez a te gyermekkori házad. A tiéd és a szüleidé volt. Nem adhatjuk el.
- Nem is kell. Megtartjuk ezt a házat. A gyermekeinket - mosolygott apu.
- Rendben, drágám.
- Akkor én nézek is holnap egy nagyobb házat. Addig is menjen mindenki aludni - mosolygott ránk apu. Elköszöntem tőlük, ahogyan Hiomari is. Majd mind a ketten mentünk aludni a testvéreinkhez. Hiomari és tesói is egy szobában vannak, ahogyan én is a testvéreimmel. Tényleg jobb lenne egy nagyobb ház. De mindig is itt nőttem fel. Nagyon fog nekem hiányozni ez a hely. Hiszen ez a ház az erdőben van. Itt tök nyugis minden. De sajnos minden jónak vége szakad egyszer.

Uchiha Akane: Uchiha Itachi és Uchiha Izumi lánya. Uchiha Hayate ikertestvére.

Uchiha Izumi és Uchiha Akane: