Diabolical - Harry Potter fanfiction

18.fejezet

A következő hét az RBF vizsgákat jelentette az összes ötödéves tanulónak a Roxfortban.
Lara kifejezetten örült, hogy nem ő az, aki vizsgázik, látva a diákok kétségbeesett fejét, amint az előttük lévő jegyzetekből próbálnak meg kihámozni valamit.

Lara a kedvesség feltétel nélküli megnyilvánulásának érezte azt, amikor önszántából kezdte el osztogatni a csokibéka kártyákat az ötödéveseknek úgy, hogy néha benne hagyta az édességek ehető részét is a csomagolásban.
Úgy tűnt Diane ezt nem gondolta ugyanígy, mert minden alkalommal, mikor Lara ezt csinálta, megrovó pillantást vetett a lányra.

Lara nem úgy fogalmazta volna meg, hogy kerüli Ellát a hétvégi eset óta, de nem is igazán ment oda hozzá, hogy fáraszthassa a lányt az órákon, vagy az étkezések közben. Igazság szerint, direkt figyelt arra, hogy mindig a lehető legtöbb ember legyen köztük, ha esetleg közös órán vannak, és inkább Diane-hez és Scarletthez csapódott a köztes időben.

Ez persze azzal is járt, hogy többet kellett lennie a mardekáros bandával, és ezért nem igazán rajongott.

A slepp még nem teljesen mondott le arról, hogy megtudják Lara előéletét, és hogy pontosan miért is iratkozott át a Roxfortba, de Raisa halálát Oroszországban sem akarták nagy dobra verni. Igor Karkarov valószínűleg minden szálat megmozgatott, hogy a haláleset ne csorbítsa az iskola már így is elég sötét hírnevét.

Lara nem látta esélytelennek azt, hogy az egyikük végül kideríti mi történt, és összerakja a kirakóst, de úgy döntött, azzal majd akkor birkózik meg.

Szerencséjére viszont a banda nagy része ötödéves volt, ami azt jelentette, hogy mindegyikük orra benne volt egy-egy nagy könyvben, vagy teleírt jegyzetben, ő pedig nyugodtan kínálhatta meg Pansyt is csokibéka kártyával, anélkül, hogy valami nagyobb következménye lett volna.

A legtöbb RBF vizsga utáni hét csütörtök reggelén Lara aztán Scarlett és Diane félhangosan történő beszélgetésére ébredt.

Megszüntette a Salvio hexiát, ami az ágya körül volt, és komótosan kimászott onnan.

– Te hallottad mi történt tegnap, Lara? – kérdezte tőle Diane, az izgatottság érezhető volt a hangjában.

Lara, aki éppen viszonylag vállalható ruhákat próbált találni magának, most a válla felett hátrapillantva nézett a többiekre; meglepve tapasztalta, hogy Ella a bevetett ágyán ül ahelyett, hogy lent lenne reggelizni, és jádezöld szemeit elgondolkodva függeszti rá.

Diane nem várt választ, folytatta amit elkezdett, szőke haja által keretezett orcái egészen kipirultak.

– Hagridot tegnap Umbridge, és pár minisztériumi varázsló el akarta vitetni az Azkabanba, de nem tudták őt elkábítani az óriás vére miatt! Elvileg McGalagony is közbelépett, rá viszont annyian küldték a kábító átkot, hogy át kellett szállítani a Szent Mungóba. Nem csodálom, az ő korában.. – csóválta meg a fejét a lány.

Lara persze nem volt meglepve, Hagrid figyelmeztette őket, de azt mégsem gondolta, hogy a főinspektor azonnal le akarja tartóztatni a vadőrt.

Ella itt felkelt az ágyáról, szemeiben valami furcsa nyugalom ült, ahogy Lara fele sétált.

Diane és Scarlett már valami új témáról beszélgettek idő közben, így nem igazán figyeltek, mikor Ella megtámaszkodott az ágy oldalánál.

– Tudod, már szólni akartam este is erről, miután úgy néztél ki, hogy elég közel kerültél a griffendéles bandához és Hagridhoz. – Ella hangja fenyegetően békés volt. – De valami megakadályozott abban, hogy odalépjek az ágyadhoz.