Diabolical - Harry Potter fanfiction

2.fejezet

A Süveg, a hangosan kimondott ítélet után elnémult, Lara pedig úgy kapta le magáról a fejfedőt, mintha az égetné a fejét.
Dumbledore vesébe látó pillantása hirtelen túlságosan ismerősnek tűnt, ahogy Lara visszanyújtotta neki a Süveget.
A lány emiatt inkább újra a polcokra kihelyezett könyveket kezdte el figyelni, kezeit visszadugta zsebeibe.
Modern varázsláselmélet...A Roxfort története...A hippogriffek lélektana..ki gondolná, hogy valakit izgat a hippogriffek lélektana..?
Lara pislogott párat, még pont elkapta Dumbledore beszédének utolsó felét;

- ...Piton professzor pedig megmutatja neked a Mardekár klubhelyiségét.

Lara szélesen elvigyorodott, pillantása időről-időre visszatért a könyvespolcok felé, miközben felállt.

- Öröm volt megismerni önt élőben is, igazgató úr! - a lány kinyújtotta a jobbját, amit Dumbledore mosolyogva el is fogadott. - A csokibéka rendkívül finom itt, Nagy-Britanniában, de a kártyákat sajnos nem tarthatom meg.

Lara ezzel elengedte az öreg varázsló kezét, és várakozón Pitonra nézett, aki úgy állt a sarokban, mint egy denevér. A Mardekár házvezető tanára kimért léptekkel elindult az ajtó felé, Lara pedig utána.
Nem fordult hátra, hogy lássa a Dumbledore hosszú, csontos ujjai közül kikandikáló csokibékás kártyát, amin a megszokott mozgó kép helyett most egy főnix élethű mása látszódott.

***

Az egész egy másodperc alatt történt.

Miután Piton elkísérte őt a Mardekár klubhelyiségéhez a pincébe, (ahol elmentek szitkozódó portrékat hagytak maguk után; bár ez lehet amiatt volt, mert Lara fütyörészve jött végig a folyosón) és bemondta a jelszót (Aranyvér), a fekete és a szürke tekintet összetalálkozott.
Lara érezte, ahogy Piton belenéz, belelát, az emlékeit keresi..
A lány nagy lélegzetet vett, és kiürítette az elméjét, pont úgy, ahogy ezelőtt rengetegszer gyakorolta, ahol kiderült, hogy tehetsége van hozzá.
A kőfal megnyílt előttük, Piton arca üres maszk volt, egyedül a szemében csillogott a döbbenet.

Lara mosolyogva lépett be a Mardekár hosszúkás alakú, zöld fényben úszó klubhelyiségébe. Különbözött a durmstrangostól, ahol egy toronyban szállásolták el őket a házakba a beosztás hiánya miatt.
A kandallóban égett a tűz, az előtte elhelyezett kényelmesnek kinéző székeken diákok ültek. Lara szeme felcsillant a látványra, és izgatottan szaladt oda a zöld tűzhöz, ahol aztán leguggolt előtte.
Utána pedig egyszerűen..

Belenyúlt a lángokba.

- Mégis mi a jó Merlint csinálsz? - visított fel mögötte egy lány, és Lara érezte, amint egy erős kéz megragadja az övét, és kihúzza az égető forróságból.

Lara kíváncsian nézett fel, aztán zavartan felnevetett, mikor meglátta, hogy a klubhelyiségben mindenki őt figyeli, Piton pedig az orrnyergét masszírozza a - már lezárult - kőfalnál.

- A durmstrangban nem volt igazi a tűz, csak megbűvölt. Kíváncsi voltam, hogy itt milyen.. - heherészett a friss mardekáros, miközben felkelt a földről.

- Nem tudtad volna távolabbról megnézni? - kérdezte hisztérikusan a lány, aki előbb felsikított.

Piton nagy léptekkel odasétált a csapathoz, és monoton hangon ezt mondta;

- Lenkov kisasszony az új diák, akit Teszlek Süveg valamiért a mardekárba osztott be. Ezt a döntést erőteljesen megkérdőjelezem a tüzes eset után - fejével merev mozdulatot tett a kandalló felé, hangja gúnyossá vált - de biztos vagyok benne, hogy ilyen önveszélyeztető akció nem történik többször. Parkinson, Malfoy, magukra hagyom, hogy mutassák be Lenkovnak a klubhelyiséget és majd holnap az iskolát is.