FREJA MEDWIN egész házasságát a túléléssel töltötte, hiszen düh problémákkal küzdő férje kiszámíthatatlan, és soha nem lehet tudni, hogy mikor telik be nála a pohár. Az ártatlan fiatal nő rettegésben él, de férje bántó karjai között elfogadta sorsát...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mindenhol káosz és rendetlenség volt. A koszos ruhák a fal mellett hevertek, az emberek pedig árgus szemekkel figyeltek minket. A kicsi, fénytelen helyiségben egy fa asztal telis tele volt pénzzel és összecsomagolt droggal. Ez a hely tipikusan olyan, ahova átlag ember nem teszi be a lábát. A fehér falról omladozott a vakolat, illetve a kicsi villanyról pókhálók csüngtek. Az akció filmekben megjelenített drog tanyák hirtelen értelmet nyertek. Eloltottam a cigit és végigfutott rajtam a borzongás. Pályafutásom során sok hátborzongató dologgal találkoztam már: sikátorokkal, rémisztő hidakkal és metró alagutakkal. Viszont ez a hely a legrosszabb mind közül. Fél szemmel Owen felé pillantottam, aki apró biccentéssel erősítette meg azt, hogy valóban ő Arturo Smith.
Arturo Smith kérte meg az ékszerészt, hogy tizenkettő darab ékszert csináljon. Szóval ez azt jelentette, hogy Arturo elvezethet az emberhez, aki miatt ez az ügy kirobbant. Összehúzott szemekkel figyeltem, hogy poros asztal mögé áll, majd barátságosan ránk mosolyog. - Elnézéseteket kérem a kellemetlenség miatt! A rendőrök miatt jobban szeretem itt fogadni az ügyfeleket - ünnepélyesen széttárta karját, így kék öltönye a válla felé csúszott. Tehetetlenül igazított a törött szemüvegét, majd a csomagok felé nézett. - Mennyi van nálatok? - szegezte felénk a kérdést. Owen és én szinte olvastunk egymás pillantásából. Az lesz a legjobb, ha nem feltűnően, de szóra bírjuk őt. Muszáj kihúzni belőle pár információt, hiszen talán ő lehet az utolsó, aki elvezethet minket a fickóhoz, vagy nőhöz. De a megérzéseim azt mondják, hogy férfi áll a dolgok mögött.
A helyzet csak jobban kiéleződött, ezért mindketten tudtuk, hogy nincs vesztegetni való időnk. Vagy szóra bírjuk és kihúzunk belőle valamit, vagy elbukunk. És én nem bírom jól a kudarc ízét. - Szeretném tudni, hogy minőségi termékért fizetek - kezemmel az asztal felé böktem, majd közelebb léptem, de Arturo a fejét rázta.
- Jobban szeretem én irányítani a dolgokat - egyenesen állt, majd végig nézett rajtunk. A pillantása arról árulkodott, hogy megváltozott a rólunk alkotott véleménye. Furcsa és távolságtartó volt velünk. Próbáltam természetesen viselkedni, de sürgetett az idő. - A pénzt - tette maga elé a kezét.
- Szóval nálad így megy az üzlet - zsebembe nyúltam, majd kihúztam egy köteg pénzt és ujjaim közé helyeztem. - Az ügyfeleidet lehúzod pénzzel és csak utána adod át a szert? Még csak az sem garantált, hogy nem baszod át őket - nehezen adtam át a pénzt, majd tovább nyújtottam a kezem.
- Ennyiért két csomag jár - harsányan elnevette magát, majd felvonta a szemöldökét.
- Azt hittem, hogy tizenkettő - támaszkodtam rá asztalra. Minden ember életében eljön a pillanat, amikor elveszti maga felett az irányítást és meggondolatlanságot csinál. Az én életemben most jött el ez a pillanat. Ezt úgy hívják, hogy "kurvára elbasztad, bazdmeg". Owen elkerekedett szemekkel nézett rám, majd szinte lassított felvételben láttuk, hogy két fekete férfi belép az ajtón.
