Miért pont én? /Charles Leclerc ff./

5.🏎

Olivia

Miközben mentem reggelizni találkoztam Carlossal és Landoval.
-Sziasztok, reggelizni jöttök?
-Aha, te is?-kérdezett vissza Lando.
-Aham, izgultok az új szezon első időmérője miatt?
-Kicsit, mint mindig-most Carlostól kaptam választ.-Hallod Liv!
-Igen?
-Charles elmesélte hogy fogadtatok.
-Tényleg? Azt is hogy miről?
-Aha... Nem gondolod hogy ez annak a lánynak szarul fog esni, ha megtudja?-basszus, erre nem is gondoltam, ah igaza lehet Carlosnak.
-Hé! Miről van szó? Mindig kimaradok mindenből!-kezdett el hisztizni Lando.
-Mert kicsi vagy még.
-Fordulj fel Carlos.
-Liv elmondod ennek a kisfiúnak is?
-Igen.-nevettem fel.-Fogadtunk Charles-val hogy kezdjen el közeledni egy lány felé, aki bejön neki. Ha beleszeret 1 hónapon belül nyerek. Ha nem akkor ő nyer.
-Ez szemétség!-igaza van Landonak, de eszembe jutott más.
-Igen, rájöttem én is. Mondjuk Charles-nak így is bejön, szóval annyira nem.
-Tudod ki az a lány?-
-Nem!
-Mivan ha te vagy az?-kérdezett rá teljesen természetesen Carlos, mire hangosan felnevettem
-Én?
-Igen!
-Nem vagy normális, a nevem se bírta megnevezni, még nála nagyobb bunkót se láttam, elviselhetetlen.
-De bejön neked!?-nem tudom hogy ezt kérdésnek vagy kijelentésnek szánta-e Lando, de elgondolkoztam rajta.
-Nem, dehogy jön, te is hülye vagy.
Szerencsére odaértünk abba a terembe ahol az összes olyan ember reggelizett akik a forma 1-be dolgoznak. Megkerestem a szememmel Ricciardot aki épp Max-vel reggelizett. Jézusom de rég láttam, régen nagyon jóba voltunk. Imádtam a srácot. Mióta itt vagyok nem találkoztam vele, remélem még megismer.
-Sziasztok.-köszöntem kicsit félénken.
-Hali Liv, látom jó társaságod volt.-nevetett fel Daniel.
-Ne is mondd!-nevettem fel vele.
-Várjunk! Olivia? Jézusom de megváltoztál!-állt fel Max és szorosan magához ölelt.
-Szia Max!-öleltem vissza.
-Jézusom, de hiányoztál már! Alig vártam hogy egyszer csak megjelenj itt. Mondjuk egy idő után ezt elengedtem mikor mondta Daniel, hogy nem tartjátok a kapcsolatot. Mindig kérdeztem felőled, de nem sokat tudtam meg, csak annyit amit az instán is láttam.
-Te is hiányoztál Max! Keresni akartalak, de inkább elengedtem. Nem voltam felkészülve arra, hogy bárkivel is beszéljek a múltamból.
-Semmi baj, én is kereshettelek volna.
A reggeli jó hangulatba telt el. Csatlakoztak hozzánk még Landoék, George és Pierre is. Hiányoltam Charlest, azt hittem ő is itt lesz, de nem jött.
Daniellel együtt indultam meg a pályára. Carlos felajánlotta, hogy a mai edzést és az időmérőt nézzem a Ferrarinál, elfogadtam a meghívást.
-Danny!
-Hm?
-Carlos mondta, hogy menjek ma a Ferrarihoz és hogy...
-Tudom!
-Tessék?
-Én mondtam neki.
-Miért?
-Majd megtudod, egyszer.
-Daniel ne csináld ezt!
-Mit?
-Ezt amit most csinálsz!
-Nyugi hugi! Csak érezd jól magad!
-Fhu! Utállak.
-Én is szeretlek! Szia!
Elsétáltam a Mclaren istállójától, csak az a baj, hogy annyi ember van, elfogok tévedni a Ferrari garázsáig.
Mikor már kezdtem elveszni, szembetaláltam magam a megmentőmmel.
-Hali Charles, tudnál segíteni?
-Persze, csak sietek az autóhoz, mondd gyorsan.
-Pont oda megyek én is, csak kicsit elvesztem.
-Miért? Azt mondtad, soha nem leszel Ferrari fan.
-Nem is, Carlos mondta, hogy a mai napot töltsem ott.
-Oh!-kicsi csalódottságot láttam meg az arcán.-Szóval te meg Carlos?
-Mi? Nem dehogy! Barátok vagyunk.-nevettem fel.-Talán féltékeny vagy?
-Én? Ugyan minek? Na de itt vagyunk ha kellek megtalálsz a szobámban, vagy az autó körül.
-Aha, köszi!
Jézusom még itt is sok az ember, nagy volt a pörgés, ma csak időmérő lesz, mi lehet itt ha a futam van. Megláttam Carlos és odamentem hozzá.
-Szia. Megvagyok sértve!
-Szia Liv. Miért?
-Itt sunyiba titkolózol Daniellel!
-Az idióta elmondta? Azt is hogy miért vagy itt?
-Azt nem, azt mondta majd máskor megtudom.
-Akkor jó!
-Ne már! Carlos mondd el!
-Nyugi, csak bízz bennem!
-Ah...jó. De ha valami olyat csinálsz, megöllek!
-Nyugi, ez még csak az eleje.
-Utállak titeket.
-Kiket?-érkezett meg Charles.
-Carlost és Danielt.
-Miért?-nevetett fel.
-Mert titkolóznak!
-Inkább elmegyek, ha már utálsz.-ment el Carlos.
-Liv!
-Igen Charles?
-Az Oliva jobban tetszett.
-Most komolyam? Azt hittem valami értelmeset akarsz mondani, de mondjuk neked azt nehéz, nem sok értelem van a fejedben.
-Auch, ez sértő volt.
-Jaj, megbántottam a cuki kis pofidat?
-Szóval cuki vagy?-nézett r perverz mosollyal.
-Nem! Nem vagy!
-Persze Ricciardo, hazudj csak magadnak.-kacsintott és elment.
-Komolyan kikaparom a szemed!-kiabáltam neki, de erre már nem válaszolt.
Nagyon jó egyedül maradtam.
Senki nem volt itt azok közül akiket Carlos bemutatott még a reggelinél így arra a helyre mentem ahol mondták, hogy követhetem majd az eseményeket.

A szabadedzésnek vége, ebédelni is a Ferrarinál csináltam, aztán nem nagyon beszéltem a fiúkkal mert ezerrel készültek a szezon első időmérőjére.
Elkezdődött az időmérő. A Ferrari rögtönk kiment és megkezdte a Q3-at. Ez teljesen simán ment. Mind a kettő pilóta benne van a Q2-be. Jó helyen végeztek a Q3-ban, Charles P2 még Carlos P4. Charles kicsit panaszkodott a fékekre, de azt mondták, minden rendben.
Két perc van hátra a Q2-ből, most jön vissza mindenki a pályára. Megkezdik az utolsó köröket, jól állnak a srácok, de mindenki javítani fog így ők se pihenhetnek. Danielt látom most a képernyőn. A legjobb idején van amikor kiadjak, hogy piros zászló, a kamera átvált a összetört piros kocsira, nem látni, hogy Carlos vagy Charles kocsija tört-e össze. A rádió üzenetekből kiderül, hogy Charles kocsija. Szerencsére jól van. Most hozzák vissza a garázsba.
Mikor ideért csak elrontott az emberek között és bement a szobájába.
-Senki nem megy utána?-kérdeztem körbe az embereket.
-Nem, ilyenkor nem merjük zavarni, ha megnyugodott majd kijön.-mondta az egyik alkalmazott.
-Akkor majd én bemegyek!
Ezzel a lendülettel rontottam be hozzá.
-Ki a fasz...-nem fejezte be mert meglátott.-Liv bocsi, azt hittem valamelyik idióta.
Kicsit megijedtem mikor felém rontott.
-Én...-próbáltam valamit elmondani.
-Istenem, mekkora idióta vagyok, nem akartalak megijeszteni sajnálom.-lehajtotta a fejét Charles és a szemembe se mert nézni
-Semmi baj!-mosolyogtam rá és felemeltem a fejét.- Csak megakartam nézni, hogy, hogy vagy.
-Szarul?!-próbált egy műmosolyt magára erőltetni.-Elbasztam, megint önfejű voltam és belevágtam olyanba amiből tudtam, hogy ez lesz, megint kockáztattam, pár másodperc miatt.
-Hé! Megtörtént, ezzel nem tudsz mit csinálni. Majd tanulsz ebből és következőleg jobban odafigyelsz. Most már koncentrálj a holnapra! Arra, hogy minél több pilótát megtudj előzni! Jól mész a pályán!
-De ha nem bírják összerakni a kocsit? Falnak megyek!
-Ne is gondolj erre! Nagyon jók a szerelők. Megcsinálják!
-Köszönöm!
-Mit?
-Azt, hogy bemertél jönni és maradtál is!-szemembe nézett a gyönyörű kék szemeivel, bármennyire fáradtak voltak, gyönyörű volt.
-Charles ez semmiség! Rám mindig számíthatsz.
-Igen tudom, ilyenek a barátok.-mondta ki teljesen lazán, ez nekem olyan volt, mintha egy kést szúrtak volna belém.
-Igen, a barátok.-mosolyogtam rá.-Most viszont nekem mennem kell.Szia.-gyorsan kirontottam a szobából, fogtam egy Taxit és visszamentem a hotelba.
Lehet igaza volt Landonak? Nekem lehet tényleg bejön Charles, de miért? Bunkó volt velem, volt ah, ez az hogy csak volt. Egyáltalán miért érdekel mi van vele. Tegnap este elkellett volna küldenem, ma meg be se kellett volna mennem hozzá, más lány jön be neki, miért vagyok egy idióta?
Nem mentem már ma el sehova, a srácok hívtak enni, de inkább csak a szobába voltam, Charles is írt, de nem válaszoltam neki, egész végig még el nem aludtam, csak gondolkoztam, filmet se tudtam nézni. Mi van velem?

———————————————
Remélem tetszett az új rész, kicsit nekem most olyan szedetlen lett, de fáradt vagyok, és írni akartam valamit, így most erre futotta. De azért remélem élvezhető.