Black Friday | 𝘣𝘦𝘧𝘦𝘫𝘦𝘻𝘦𝘵𝘵

15.

— Szerinted? — nézett rám az ismeretlen fiú, aki válaszra várt tőlem. Én azonban arra se figyeltem, hogy mit kérdezett és miről zagyvált már egy ideje.

— Szerintem is — bólintottam, majd meghúztam a vodkásüveg tartalmát. Fogalmam sincs, hogy mire válaszolhattam a fiúnak, de ezután nagyot nevetett.

Az üveg hangosan koppant a padlón, mikor kiittam az utolsó cseppet is és kiesett a kezemből. A körülöttem állók nem is foglalkozva velem tovább vonaglottak a zene lassú ritmusára. Hirtelen a vodka megtette a hatását és határozottan megindultam egyenesen Wayne irányába, aki ekkor vett észre.

Tekintetétől még jobban belémszállt a bátorság és egy hülye ötlettől vezérelve mihamarabb megakartam csókolni. Nem tudom mi ütött belém, de akkor nagyon jó ötletnek tűnt. Azonban a fiúig nem jutottam el, mert valaki rámborította a pohara tartalmát, ami a felsőmön landolt. A sör átáztatta a fehér felsőmet és a dekoltázsomba is befolyt a hideg ital. A szerencsétlen fiúra néztem, aki csak vigyorgott előttem. Abban az állapotban viszont nem kellett nekem se több és egy pofonnal gazdagabban ment azon az estén haza. Így hát a fürdőszoba felé vettem az irányt az emeletre. A lépcsőn feljutva benyitottam Megan és Heath szobájába, az ajtót nyitva hagyva lekaptam a felsőmet és tanulmányozni kezdtem. Nagyot sóhajtva eldobtam valamerre a szobában és csalódottan lehuppantam az ágy szélére. Nem tudom, hogy a felső miatt vagy Wayne miatt volt inkább a nagy szomorkodásom.

A gondolataim azonnal a fiúra terelődtek, aki a következő pillanatban elhaladt a szoba előtt. Mikor meglátott rögtön visszafordult és belépett a szobába.

— Te mégis mi a fenét művelsz, Audrey? — nézett a szemembe, de nem sokáig tudta tartani a szemkontaktust. A tekintete felsőtestemen kezdett felfedezőútba, mire a fülem mögé tűrtem egy hajtincsemet zavaromban.

— Feljöttem — rántottam meg a vállamat.

— Azt látom, de miért nincs rajtad ruha?

— Leöntöttek sörrel — magyaráztam neki hevesen gesztikulálva.

— És ezért sztriptízelsz? — fonta keresztbe maga előtt a karját.

— Nem sztriptízelek — tiltakoztam.

— Azért van csak egy melltartó rajtad — égetett a koponyámba lyukat a tekintete.

— Annyira utállak — fújtattam. — Nem tudom ki volt az, aki pucéran szaladgált a szobájában — céloztam az ominózus estére, mikor rányitottam.

— Audrey — csóválta a fejét mosolyogva. — Ne legyél ostoba.

— Ne hívj így! — léptem közelebb felé elég ingatag lépésekkel.

— Mert mi lesz? — mosolygott továbbra is.

— Mert betapasztom a szádat — böktem a mellkasára.

— Kár lenne szerintem — vigyorodott el és megnyalta az alsó ajkát. Teljesen megbabonázott a fiú, minden egyes vonása magába szippantott és mindennél jobban vágytam rá.

— Mindenkinek jobb lenne — tettem mutatóujjamat ajkaira, amin Wayne is meglepődött.

— Ashley... — suttogta halkan. — Nem akarok semmi meggondolatlant sem tenni, részeg vagy.

— Beszari vagy, Wayne. Mindig is tudtam — húztam az agyát.

— Ha nem lennél ennyire kívánatos, talán könnyebb lenne.

— Beszari vaaagy — vigyorodtam el. Tényleg minden nagyon viccesnek tűnt.

— Ashley, most azonnal fejezd be — szívta be élesen a levegőt.