I fell in love with you... My fault...

T W E N T Y FIVE

8:00

-Mindenki megvan?-kiabál Mr. Duke a két osztálynak.

Rengeteg hangos igen, nem és elvileg szócska jut a fülembe. A szememmel egyetlen személyt keresek. Angelt. Áhh. Meg is van. Éppen egyedül álldogál. A telefonját bámulja, miközben a bőröndjén ül. Nem a pulcsi van rajta, amit adtam neki. Ez fájt, hiszen odáig volt érte. Összeakadt a tekintetünk, de ő hirtelen elkapta a szemeit és valami érdekesebb után kutatott.

Angel

Én
Neharagudj. Nem akartam hogy rosszul erezd magad. Elcsesztem az egész kirandulasodat...

Angel
Nincs semmi Dylan. Megvagyok én egyedül is. Vagyis majd beszélek Jessel. Kérek tőle tanácsokat. Tudod. Ha esetleg egyszer lefekszünk;)

Én
Most miert vagy ilyen? Elszurtam oke.. alairom, de en sem hozom fel az exedet.

Angel
Dylan, ez nem erről szól. De látom társaságod érkezik, úgyhogy nem zavarlak.

Én
Leszarom. Melled fogok ulni es akkor kenytelen leszel szoba allni velem.

Angel
Meg ne próbáld.

Én
Meglatjuk szerelmem!

Végül, mily meglepő, de nem ültem mellé. Helyettem az az átkozott Will igen. Igazából sosem bírtam, de most egyenesen ki nem állhatom.

~Angel szemszöge~

Willel végigbeszéltük az egész utat. Nagyon jó társaságnak bizonyult, mivel bármilyen téma jött fel, ő mindig hozzá tudott szólni. De utána az a kérdés jött, amire nem számítottam.

-És hogy álltok Austinnal? Elvitt már az első randira?-nevetgélt, közben játékosan a könyökével bökdösött.

-Várj mi?-értetlenkedtem.-Nekem nem tetszik Austin. Ő inkább olyan nekem, mint a bátyám. Ahogy a többi srác is.-vontam meg a vállam.

-Ja csak a pali annyit beszél rólad, hogy igenis összejöttök egyszer, hogy lassan nem lesz más téma. De nyugi, nem hiszem, hogy komolyan gondolja.-átkarolt a szűkös ülések ellenére, majd magához húzott.

-Én teljesen nyugodt vagyok. Amúgy meg ti ilyen jóban vagytok?-nevetve elhúzódtam tőle, jelezve, hogy nem nagyon akarom ezt az ölelkezős dolgot.

-Aha. Nem. Mi sosem bírtuk egymást. Ahogy Dylannel és Justinnal sem. Troy meg Noah nagy spanom.-magyarázta. Aha értem. Vagyis nem, de biztos úgy van, ahogy mondja.

-Értem..-kinéztem az ablakon és egy nagy sóhaj hagyta el a számat.

-Mi a baj? Valami rosszat mondtam?-az érdekes arckifejezésemet figyelte.

-Ja, nem, dehogy.-hamis mosolyt villantottam.
Csak Dylanen járt az eszem. Jessica viselkedését nem tudom mire vélni. Vajon őszinte a közeledése, vagy csak el akar szakítani Dylan-től. Bár kétlem, hogy tudna bármiről is. És ha őszinte akarok lenni, nincs is semmi köztünk. Hivatalosan legalábbis nincs.

*****

-Én szívesen leszek veled!-sipítozza kissé idegesítő hangon.