Extázis (Jikook) Befejezett.

37. Fejezet

Izgatottan hívtam fel egy itteni orvost időpontért. Amint megkaptam már írtam is Jungkooknak.

PJ20.
Szia Jungkookie! Szeretném ha eljönnél velem holnap. Ráérsz remélem?

JJK90.
Szia Édesem.
Persze, hogy ráérek holnap, de hova megyünk?

PJ20.
Majd holnap megtudod. Rendben?! De most megyek pihenni. Jó éjt Kookie. ❤️

JJK90.
Rendben. Jó éjt kicsim. ❤️ ❤️

Ahogy letettem a telefont iszonyatos émelygés tört rám és muszáj volt kiszaladtam a mosdóba. Amint végeztem a produkcióval a kézmosóhoz mentem, és arcot mostam. Feldagadt szemekkel néztem a tükörképem és azon agyaltam, hogy miért is csinálom ezt. A válasz viszont nagyon egyszerű volt.... Mert szeretem ő tiszta szívemből, és a kicsit is aki a pocakomban van. Óvatosan a lapos hasamra simítók, és mosolyogva nézem tovább magam a tükörben. Majd nagy nehezen visszamentem a szobámba, de persze előtte beneztem Junhoz is, aki úgy aludt mint a bunda. Lassan beértem a szobámba fáradtan dőltem az ágyba, és egyből elnyelt a sötétség.

Másnap reggel iszonyatos szagokra keltem és egyből megint szaladnom kellett a mosdóba. Mire végeztem bátyám az ajtófélfát támasztva nézett engem, és csak bőszen vigyorgott. Amint megláttam elhúztam a szám, és a kézmosóhoz mentem arcot illetve fogat mosni. Reggeli rutinom elvégzése után fordulok oda hozzá aki még mindig csak bámul rám.

-Mi van? Mit nézel? - teszem fel neki a kérdéseimet.

-Semmit csak azon gondolkodtam el, hogy mikor fogod elmondani az apának. - neveti el a mondat végét.

-Haha nagyon vicces vagy. Talán bohócot ettél reggelire?! - kérdezem vissza gúnyosan.

-Hát öcsi... lehet de ez akkor is kicsit vicces egy gyereknek két apja. - fordult ki a kis helyiségből, és indult a konyha felé.

-És mi van ha te is teherbe tudsz esni?! Ha? Végül is féltestvérek vagyunk. - most én nevetek a háta mögött.

-Hogy mi van?! Az tuti nem....

-Honnan veszed? Tudod megmondtam a doki, hogy ezt a gént férfiak hordozzák és mivel közös az apánk, így szerintem te is ki tudsz hordani egy gyereket. Ma úgy is megyek az orvoshoz jöhetnél te is. Meg legalább megvizsgáltatod magad.- jegyzem meg neki miközben elkezdtem öltözködni.

-Hát végül is... nem lesz bajom tőle. Akkor várj meg öcsi én is öltözők, és indulhatunk. - csak bólintottam rá, majd vissza mentem a fürdőbe fogat mosni. Ahogy végeztem vele telefonom csörgésére eszméltem fel. Hamar a kijelzőre pillantottam és szerelmem neve virított rajta. Gyorsan elhúztam a zöld ikon felé és a fülemhez emeltem a készüléket, majd vidám hangon bele szóltam.

-Szia Kookie! - köszönök neki.

-Szia Chim. Eléd menjek vagy oda menjek ahol találkozunk?

-Gyere a Szent Margit kórházba a recepción foglak várni. Pontban 1 órakor. Rendben?!

-Jó... de minek mész kórházba? Talán baj van édesem?! - kezd el aggodalmaskodni.

-Nyugi majd megtudod. De nincs semmi baj.

-Hát nem nyugtattál meg.

-Nyugi nincs semmi baj! Na de most leteszem megyek készülni. Szia életem. - hú basszus majdnem elszóltam magam. De szerencsére nem történt semmi.

-Bátyám Juni jön velünk kérlek öltöztesd fel.

-Jól van. - szólt vissza lentről. Amint elkészültünk mindannyian már az óra 12:30 mutatott. Így gyorsan elindultunk az úti célunk felé. Pont 1 óra előtt értünk oda és amikor beértünk az aulaba már a recepciónál várt Jungkook. Oda siettem hozzá és pusziltam meg lágyan az arcát. A látványától olyan sok érzés tört rám. Hirtelen azt sem tudtam mit csinálok.

-Szio Jungkookie. - ölelem meg a puszi után.

-Szia életem. Már azt hittem nem is jösz!

-Jaj ne mondd ezt. Már itt vagyok, és nincs semmi baj. - mosolygok rá.

-De várj be kell jelentkezzek. Fogd meg kérlek a fiad. - az utolsó szót oda súgtam neki, mert hát Juni még nem tudja az igazat. Gyorsan odaléptem a pulthoz, és a mögötte ülő nőre néztem.

-Szép jó napot kívánok. Dr. Leehez van időpontom.

-Jó napot máris. Egy nevet kérhetek.

-Park Jimin.

-Köszönöm. - gyorsan bepötyög pár dolgot a gépbe.

-Mehet az 5.emeleten a 541 szoba.

-Nagyon hálás vagyok. További szép napot.- ezzel visszamentem Jkhez és Hobihoz.

-Mehetünk az 5.re megyünk. - indultam meg a lift felé, majd vártam, amíg megjön. Közben azon gondolkodtam, hogy Jungkook vajon örülni fog-e neki. Vagy meg haragszik rám!? És elhagy, ahogy én őt 3 és fél éve?!

-Remélem minden rendbe van Jimin. - szól a hátam mögül Jk.

-Persze csak várd ki végét.

-Na arra én is kíváncsi vagyok öcsi. - nevet fel Hobi.

-Haaah nagyon vicces vagy te hermafrodita! - nevetem el a mondat végét amire Jk néz egy nagyot.

-Az meg micsoda?! - Néz ránk csodálkozva.

-Jungkook mindenre sor kerül. - válaszolok neki nyugodtan. Közben a lift is megjött és amint beszálltunk, már nyomtam is meg a kívánt emeletet. Hamar felértünk és síri csendben szálltunk ki, és kezdtük el keresni a megadott 541 szoba számot. Gyorsan meglett és a folyosón lévő székekre leülve vártuk ki a sorunkat. Remélem Jungkook most már hiszel majd nekem.