evelinetti just for u 😂🖤
t i z e n n y o l c a d i k f e j e z e t
Az Ő karjaiban
YASMIN
Nem sokkal azután, hogy sikeresen beégettem magam Kyrre előtt, a gép leszállt Shanghaiban. A telefonom automatikusan jelezte az időeltolódást - míg otthon, Norvégiában még csak tegnap este volt, itt már javában tizenkettedike hajnal volt.
Lelépve a repülő utolsó lépcsőfokáról kezdtem érezni, hogy bizony egy kicsit hideg van így egy szál pulcsiban. Na mindegy. A belváros felől hallani lehetett a közeledési zajokat, felfigyeltem a hatalmas felhőkarcolók innen picinek tűnő ablakjaiban a fényeire.
- A taxis dugóba keveredett fél órája, de most indult el megint, legkésőbb negyed óra és itt van - magyarázta Myles felnézve a telefonjából.
- Ahj, meghalok - dőltem fáradtan nyöszörögve Justin vállának, ő pedig a fejét az én fejemre hajtotta. Csodásan nézhettünk ki.
- Mentek Instagram-napba - hallottam meg a menedzser hangját. A következő pillanatban Justin és én tökéletesen egyszerre mutattunk be a telefonba, mire felfigyeltem Sandro nevetésére.
- Jesszus, inkább ne rakd ki - mondta Justin mellettem. - Semmi kedvem az "Úristen, együtt vagytok?" kommentekhez.
Na, igen..az elmúlt két hétben néhányszor voltam Justinnal reggelente starbucksozni meg ilyenek, és egyszer készültek rólunk képek is, ahogy elhagyjuk a kávézót - ezzel együtt pedig elkezdődtek a találgatások arról, hogy járunk-e. Én sem, és szerencsére Justin sem fújta fel annyira a helyzetet. Mindketten normálisan lereagáltuk a hozzászólásokat, de a folyamatos tippelgetés folytatódott. Igazából nem annyira törődünk vele, mindenki higyjen azt, amit akar, de egy idő után kifejezetten idegesítő tud lenni, hogy az új posztod alatt minden ötödik komment ezzel kapcsolatos.
- Késő - vigyorgott Myles, mire álmosan, de elnevettem magam.
- Készülj fel. Megint - pillantottam Justinra.
- Áhh, már hozzászoktam. Lassan tényleg kezdem azt hinni, hogy a csajom vagy - kacsintott. Válaszul csak óvatosan oldalba böktem, de mindketten röhögésben törtünk ki.
- Amúgy nem megyünk be? Már nem azért, de nincs kedvem negyed órát itt kint ácsorogni - szólt közbe hirtelen Kyrre mély hangja.
Miközben hülyültünk észre sem vettem, hogy ő is kiszállt a gépből. Olyan volt, mint mikor Norvégiába mentünk haza - csendes és komoly. Éles arccsontja néha-néha megfeszült. Idegesnek és zaklatottnak tűnt.
- Igazad van, lehet iszok egy kávét. Mondjuk akkor lehet nem alszom, de mindegy - gondolkodott hangosan Justin. Myles a fejét fogva röhögött, aztán elindultunk befelé.
Justin mellettem lépkedett, és ahogy egy pillanatra hátranéztem láttam, ahogy Kyrre valamit nagyon magyaráz Sandronak, de hallani már nem hallottam.
A reptérre belépve egy pillanatra összeszűkültek a szemeim az épületben levő, a kinti után erős fénytől, majd tekintetemmel egy szabad kanapét vagy foteleket kerestem, de Myles megelőzött, így a többiekkel követtem őt.
A bent töltött idő semmi érdekessel nem telt: a fiúk mint a telefonjukat nyomkodták, és én is írtam Madisonnak (hiába az a tizenkét óra eltolódás), hogy megérkeztünk, aztán utána azon voltam, hogy ne aludjak el.
...
A hotel, ahova jöttünk kívülről és belülről is elég puccosnak és nem mellesleg méregdrágának tűnt - mondjuk, Kyrre-től mit is vártam?
- Jó estét - köszöntem a recepciós pult mögött álló nőnek, aki egy halvány, de látszott, hogy fáradt mosollyal visszaköszönt. A nő visszaköszönt, természetesen angolul, de az akcentusa erősen érezhető volt.
- Két szobát foglaltattam múlt héten, egy négy-és egyágyas - magyarázta Myles a harmincas éveiben járó nőnek.
- Neve?
- Myles Shear.
A recepciós a gépén kezdett valamit pötyögni, majd pár másodperc múlva felnézett a képernyőről.
- Itt az áll, hogy egy három-és egy franciaágyas szobát kértek Myles Shear névre - magyarázta a nő.
- Öö, az nem lehet - nevetett fel kissé kínosan Myles. - Tisztán emlékszem, hogy..
- Uram, ismétlem, a neve mellett a foglalók listáján egy-és háromágyas szoba van - erősítette meg a nő azzal, hogy laptopot enyhén elfordította, hogy mi is lássuk.
Nem is mi lennénk...
Myles fáradtan, de egyben feszülten sóhajtva vöröses-barnás hajába túrt. A variálásra már nem volt lehetőség, így a kulcsok elkérése után picit félrevonultunk.
- Na, akkor dönteni kell, ki alszik Yasminnal, ugyanis azt nem fogom megengedni, hogy két fiúval legyen egy szobában - közölte Myles rám pillantva, mire akaratlanul is elmosolyodtam.
- Ahj, pedig.. - vigyorgott Justin, de látva a felvont szemöldököm megakadt. - Naa, csak hülyültem - mentegetőzött. - De amúgy én leszek veled, ha akarod.
- Vagy az lenne a.. - kezdett bele Myles, de a szavába vágtam.
- Figyeljetek, ez mind kedves meg jól esik, de légyszi ne kezeljetek már úgy, mint egy tizenöt éves kislányt, aki a titokban pedofil nevelőapjával készül aludni egy ágyban - hadartam egy szusszal. Justin és Sandro egyszerre röhögték el magukat, Myles csak a szemét forgatva mosolygott, Kyrre pedig..Kyrre tekintete összetalálkozott az enyémmel, ajkaira pedig egy félmosoly kúszott.
- Majd én leszek Yasminnal - mondta hirtelen, mire egy pillanatra elkerekedtek a szemeim.
...
A hotelszobánkba Kyrre udvariasan beengedett maga előtt, majd ahogy becsukta utánunk az ajtót a bőröndjeim fogantyúját elengedtem és a táskámat is hagytam lecsúszni a vállamról, és felé fordultam.
- Kyrre, te akkora egy barom vagy! Nem elég, hogy a repülős sztorival is szekált Justin, most e.. - Nem tudtam befejezni, ugyanis a fiú nevetve lépett hozzám, és ujjaival gyengéden körbefonta a karomat. Szórakozott mosollyal nézett rám.
- Nyugi már, Yasmin. Miért érdekel ennyire, hogy Justin mit gondol?
- Nem erről van szó, mert nem is érdekel, de utálom, ha valami olyannal piszkálnak és hozzák fel azt a témát, ami amúgy rohadtul nem igaz - feleltem.
- Ahj, ne már..pedig azt hittem, majd megint hozzám bújsz - vigyorodott el, mire csak eltátottam a számat és kiszabadítottam magam a kezei közül.
- Elmész te a francba! - löktem meg a mellkasát felháborodva. Kyrre csak elröhögte magát, míg én totál elvörösödve mentem a franciaágyhoz a cuccaimmal.
- Ne haragudj, muszáj volt - hallottam magam mögül a mosolygós hangot. Megfordultam és ismét szembetaláltam magam vele.
- Nem érdekel - vágtam rá azonnal, és nagyon igyekeztem nem mosolyogni a helyzeten. - És nem mellesleg, az ágy jobb oldala az enyém. Most pedig megyek tusolni, ha megbocsátasz - kaptam fel az ágyra közben kikészített dolgaimat, majd kikerültem Kyrre-t, hogy a szobához tartozó fürdőszobába mentem.
...
Körülbelül negyed óra után szálltam ki a kabinból. A repülőn való alvásnak meg annak, hogy az agyam még nem állt át az itteni időzónára egyáltalán nem voltam álmos.
Magam köré tekertem a hotelekre jellemző fehér törülközőt és a mosdóhoz mentem. Fogmosás és a szokásos esti rutinjaim után felvettem a pizsamámat (ami amúgy egy szürke pamutshortból és egy babarózsaszín pólóból állt), majd fehér tincseimet egy kontyba fogtam össze.
Kilépve a fürdőből Kyrre-t az ágy szélén pillantottam meg. A telefonját nyomkodta, de az érkezésemre felém kapta a fejét.
- Na, megnyugodtál? - méregetett mosolyogva.
- Én eddig is nyugodt voltam - közöltem kimérten. Ő csak a szemét forgatta. Kezdett nagyon idegesíteni. - Most mi van? - nevettem fel hitetlenül.
- Semmi - felelte a fejét ingatva, majd felkelt, és ő volt az, aki bement a fürdőbe.
Nem telt el egy perc, mikor a telefonom pittyegni kezdett. Madison írt.
mads 💘💘
Uuu, milyen a hotel? És jesszus, egy szobában kell lenned azzal a négy barommal?
Me
szép hely, és valószínűleg kurva drága 😂 - válaszoltam.
Me
és nem.. kyrre-vel vagyok
mads 💘💘
ÚRISTEN ÖSSZEJÖTTETEK??? TUDTAM TUDTAM KYMIN IS REAL
Me
isten ments, dehogy ! madison !!
mads 💘💘
Aaaaaaahj ne már, pedig tök beleéltem magam :((
Me
csak a szobákkal volt egy kis probléma, és így alakult. mindegy, kibírom.
Egy újabb Messenger ablak villant fel - Justin írt.
Justin 🐒
Rapunzel, minden oké? - jött az üzenet a mellettünk levő szobából.
Me
persze - válaszoltam.
Me
Kyrre most zuhanyzik, de titkon reménykedem, hogy elcsúszik vagy valami :))
Justin 🐒
Édes Istenem, mit csináltatok? 😂🤦🏻♂️
Me
justin, ez az ember rohadtul idegesítő! egyszerűen..arghh, az agyamra megy
Justin 🐒
Kitartást 😂🤞🏻 azért álmában ne fojtsd meg
Me
ahj, pedig pont azt terveztem... 😂
Justin 🐒
Te lány 😂😂...
Justin 🐒
Jó éjt
Me
jó éjt 😊❤ (mondjuk nem hiszem, hogy hamar elalszom, mert amúgy nem vagyok álmos, de próbálkozom 😂)
Justin 🐒
Áhh, nálunk már csak én vagyok fent. Sandro meg Mylo úgy dőltek ki, mint egy zsák krumpli
Me
😂😂
Hamarosan ajtónyitódás hangjára lettem figyelmes, mire annak irányába kaptam a fejem.
- A-aaa, így aztán be nem fekszel mellém! Vegyél fel egy pólót, légyszives - néztem az alsónadrágban kisétáló Kyrre-ra. Világosbarna tincsei vizesen lógtak a homlokába, ami csak fokozta a helyzet nehézségét (legalábbis számomra).
A francba is, kicseszettül jól nézett így ki.
- Nem - felelte egyszerűen. - Meg amúgy is, megnyugodhatsz, én az ágy másik végében alszom, egy ujjal nem érek hozzád - forgatta a szemét, szándékosan felbosszantva, amire csak egy grimasszal válaszoltam. Nem volt kedvem megint veszekedni.
Oké, tuti olyanok voltunk, mint a három évesek az oviban, akik azon veszekednek, kinek jobb a rajza.
Hajnali három körül járhatott az idő, mikor tényleg úgy éreztem, hogy álmos vagyok, így lenémítottam a telefonomat és az éjjeliszekrényre tettem, majd nem törődve a mellettem még zenét hallgató Kyrre-vel behelyezkedtem az alváshoz.
Nem telt el húsz perc, mikor még csukott szemekkel is érzékeltem, hogy kintről egy villámlás fénye világítja be a hotelszobát, majd pár másodperc múlva egy hatalmas dörgés következett. Már majdnem aludtam, de az ijedtségtől hirtelen felültem.
Akár gáz, akár nem, kicsi korom óta a mai napig félek a viharok alatt.
- Yasmin, mi a baj? - hallottam magam mellől Kyrre hangját. Felé fordultam, láttam, hogy elteszi a fülhallgatóját.
- Bocsi, semmi - motyogtam, de a következő pillanatban jövő dörgéstől ismét összeszorítottam a szemem.
- Félsz? - kérdezte Kyrre. Félhomály volt a szobában, így inkább csak a hangjából következtettem arra, hogy mosolyog.
- Egy kicsit - hazudtam. - Na jó, talán picit jobban - korrigáltam. - Oké, nagyon - ismertem be halkan felnevetve.
Újabb villám és dörgés.
- Gyere, bújj ide - mondta Kyrre. A hangjában egy cseppnyi piszkálódás és hülyülés nem volt érezhető. Valahogy másnak tűnt az egész, ennek hatására pedig hevesen dobogni kezdett a szívem és a hideg is kirázott.
Hagytam magam.
Pillanatokkal később az Ő karjaiban feküdtem. Nagy kezei a derekamon pihentek, miközben én a nyakába temettem az arcom és mélyet szippantottam a belőle áradó kellemes, mentolos illatból. Apró termetem szinte elveszett Kyrre ölelésében.
- Jesszus, te remegsz - állapította meg. - Nyugodj meg, itt vagyok - halkult el, és éreztem, ahogy egy puszit nyom a hajamba.
_____
hi babies !! ♡
1600+ szó, ilyen sem volt mostanában 😂 remélem elnyerte a tetszéseteket 🙈 vélemény a rész végéről? 🙊
all the love, Aida ♡