Lucifer vigyorgó képpel nézte az angyalok egyre elsápadó arcát, ahogy azok a feléjük érkező tűzzel borított lényt nézték.
A Démonlord testéről végül a tűz kialudt és egy vörös hajú, vörös szemű, vörös ruházatot viselő férfi alakja tűnt föl. A démon meghajolt Lucifer előtt, majd egy hátborzongató pillantást vetett az angyalokra.
- Örök Kárhozatot, Lucifer fejedelem. Miben lehetek szolgálatodra? - köszönt méltóságteljes hangon a démon.
- Örök Kárhozatot, neked is, Kronos - köszönt vissza Lucifer. - Látod ezeket az angyalokat, Lordom?
A Démonlord újra az angyalokra nézett különösen veszélyes pillantással.
- Látom őket, csak nem újabb árulók az égiek országából? A szárnyuk helyén csak egy csonk van, tehát gondolom igazságszolgáltatás végett vesztették azt el - mondta ki azt, amire gondolt a démon.
- Eltaláltad. Azrael barátunk, aki oly szívélyesen adományoz nekünk lelkeket, tette ezt ezekkel a gaz árulókkal - mutatott az angyalokra.
- Azrael? Ilyenre is képes azaz angyal? - lepődött meg Kronos.
- Sokkal többre képes, mint az bárki gondolná. Azrael az egyik fő angyal Michael mellett, aki az én helyemet vette át, úgyhogy hidd el, erősebb és veszélyesebb, mint bármelyik arkangyal - mondta Lucifer és újra letérdelt az angyalokhoz. - Na, de hagyjuk most Azraelt, ezekkel kéne kezdeni valamit. Szeretném, ha kiszednél belőlük egy nevet. Azt a nevet, aki lázadást szít a Mennyben.
- Lázadás van a Mennyországban? Na, de az nekünk csak jó, nem? - vont vállat Kronos ördögi mosollyal. - Ha megbukik a Mennyek országa, akkor sokkal egyszerűbb lesz megszerezni a hatalmat a földön.
- Nem feltétlenül. Ha az angyalok országa megbukik, akkor megtörik az egyensúly a jó és a rossz között, ami akár a világ végét okozhatja, amit én nem akarok. A hatalmat akarom a világ fölött, nem elpusztítani azt - mondta Lucifer komolyan. - Na, de hagyjuk ezt - legyintett a kezével a férfi.
Lucifer az angyalokra nézett, akik még mindig fehér arccal nézték Kronost, mintha sejtenék, hogy a Démonlord kínzási módszerét lehet hogy nem fogják kibírni. Az angyalok és emberek nem sokat tudnak a démonokról, csupán annyit, hogy kegyetlenek, veszélyesek és megbabonázzák az embereket. Azonban a véres valóság sokkal rosszabb, mint azt bárki gondolná.
A pokol ura kaján vigyorral az arcán nézte az árulókat, majd átkarolta a vezér vállát, mintha csak régi barátok lennének.
- Hoppá, milyen udvariatlan egy alak vagyok, drága angyalkám, be se mutattam az új kínzótokat, aki hamarosan olyan változatos kínzásokkal szedi ki belőletek az igazat, hogy az én kérdezősködéseim csak simogatásnak fognak tűnni - mosolygott Lucifer és az angyalok nagyot nyeltek félelmükben. - Ismerjétek meg, Kronost, a kilenc régió egyik uralkodóját, aki Észak Régiójának a Démonlordja, valamint ő az Apokalipszis négy lovasának vezére, aki a Háború és Viszály megtestesülése. Jobb, ha tudjátok, hogy ő már azelőtt a Pokol egyik démonlordja volt, mielőtt még én bukott lettem volna. Akkor még a jó öreg Sátit szolgálta.
- Sáti? Az kicsoda? - kérdezte az egyik angyal kissé meglepetten.
- Ti angyalok Sátánnak hívjátok, de én azt a nevet olyan fennköltnek éreztem hozzá, hiszen csak egy apró szörnyecske volt, aki villával fenyegetőzött és mégis olyan erős és hatalmas lénynek hitte magát. - forgatta meg a szemét Lucifer. - Szóval, nem tetszett az a név, ezért elneveztem Sátinak, amiért persze a mai napig morog - kuncogott Lucifer az emlékektől.
- Várj, ezt most úgy mondod, mintha nem te lennél a Sátán - mondta döbbent arccal az áruló angyalok vezetője.
Lucifer felállt és vörösen izzó szemmel nézett az angyalokra.
- Ne keverj engem össze azzal a kis pondróval, aki még csak démonnak se mondhatja magát, nemhogy a pokol urának. Az én erőm sokkal nagyobb és fenségesebb annál a patásnál, ha csak egyszer a saját bőrödön éreznéd, lehet hogy nem élnéd túl - mondta hátborzongató vigyorral a száján. - Kronos, szedd ki belőlük a választ, felőlem használhatsz bármit, fel is darabolhatod őket, csak a szájukon jöjjön ki a válasz. Megértetted?
A démonlord meghajolt azzal mutatva, hogy megértette ura szavait. Kronos ezután az angyalokhoz lépett és megragadta őket a karjuknál fogva. Füttyentett egyet, mire egy tűztestű ló jelent meg és egyenesen urához vágtatott, majd megállt előtte.
A démonlord feldobta az árulókat a lóra, majd ő maga is felugrott mögéjük. Megrántotta a kantárt és a ló nekilódulva egyenesen beleugrottak a lávafolyóba, majd eltűntek Lucifer szeme elől, csak az angyalok kiáltását hallotta még sokáig.
A pokol ura ezután megfordult és elhagyta a lávafolyó területét, majd a saját területe felé vette lépteit.
Ahogy a saját régiója felé közeledett szeme megállás nélkül vizsgálgatta a pokol mélyén élő démonokat, hiszen lehetnek még olyanok, akik az egykori uralkodót szolgálják. Keze kardja markolatán volt arra az esetre, ha villámgyorsan kell kirántania azt.
Sok - sok évszázada már, hogy az Úr letaszította őt a Mennyből és Michael leszakítva szárnyait a Pokol mélyére vitte. Ott hagyta halálos sebekkel és emlékek nélkül, mivel egy arkangyal, ha elveszíti szárnyait, a múltját is elfelejti.
Lucifer akkor nem értett semmit, nem tudta hogy került egy olyan kietlen és száraz helyre. Botladozva, sérülésekkel teli testtel indult útnak. Magányosan járta a poklot, míg egy nap találkozott Sátánnal, aki maga mellé vette. Lucifer száz évig szolgálta őt, de végül megunta a szolga szerepet és elfoglalta birodalmát, majd ő lett a Pokol új uralkodója.
A Pokol lényei először nem akarták elfogadni őt uruknak, ezért Lucifernek bizonyítania kellett rátermettségét. Több száz démont ölt meg azon a napon, akik életét akarták venni, ám ezzel megszerezte a Pokol fölött az uralmat.
A pokol hatalmas volt, ezért régiókra volt osztva, hogy ne kelljen az egész Pokollal egymaga foglalkoznia. Sátán idejében csak öt részre volt osztva, amit a négy lovas és Sátán irányított.
Lucifer változtatott ezen és kilenc régióra osztotta szét a birodalmat, hogy jobban áttekinthetőbb legyen a Pokol. A négy lovas, Kronos, Silas, Caspian és Methos maradt a Pokol négy égtájának ura, Lucifer pedig a birodalom közepét foglalta el, ahol felépített magának egy kastélyt arra az esetre, ha a démonlordjai találkozni akarnak vele.
A maradék négy régióba olyan démonokat választott, akik a legrátermettebbek voltak, őket az Electorat démonok soraiból választotta ki. Ők a démoni arisztokrácia alsó szintjén élő démonok, ezért bár erős démonok, nem mindegyikből lehet démonlord, csak úgy ha az egyik Electorat démon legyőzi a választott démonlordot, ezzel bizonyítva Lucifernek, hogy ő érdemesebb a rangra.
Lucifer uralkodása alatt rengeteg démonlord követte a másikat ezzel a módszerrel, csak két démonlordnak sikerült eddig megtartania pozícióját. Ez a kettő pedig Lilith, az észak-keleti régió Úrnője; a másik pedig Mephisto, a dél-nyugati régió Ura.
Lucifer tudta, hogy ez a két démonlordja soha nem fogják magukat megadni semminek és senkinek, és legalább emiatt nem kell nyugtalankodnia.
A másik két régió már fejtörést okozott neki, mert szinte havonta váltogatják egymást a régiók uralkodói, és ő már lassan unni kezdte, hogy mindig új démonlordot kell kineveznie, miután győzedelmeskedik a másik felett.
Jelenleg az észak-nyugati régió Ura Indrah volt, a dél-keleti régióé pedig Balaam volt. Mindketten erős démonok voltak, de Lucifer nem tudta meddig lesznek a démonlordjai.
Lucifer lassan területére érkezett anélkül, hogy bárki megtámadta volna és belépett a sötét kastélyba, ami otthont ad neki. Egy vörös hajú, fekete ruhás, vonzó külsejű férfi köszöntötte őt, mély meghajlással.
- Örök Kárhozatot, Fejedelemség - mondta a férfi, mire Lucifer hasonlóképp köszönt.
- Volt valami, amíg nem voltam itthon, Sammael? - kérdezte Lucifer, majd leült a kígyó motívumokkal díszített trónjára.
Sammael volt az egyik ark-démon a Pokolban, akinek rangja a démonlordokénál is magasabb. Az ark-démonok tulajdonképpen Lucifer helyettesei voltak, akik felügyeltek a Pokolban lévő dolgokra, míg az uralkodó épp távol van.
Két ark-démon volt, az egyik azaz Sammael a belügyekkel foglalkozott, úgy mint az emberi lelkek elszállásolása és régiókba való osztása, valamint ő felügyelt a szerződésekre is.
A másik ark-démon a külügyekkel és hadügyekkel foglalkozott, a börtön fölött is ő rendelkezett, az ő neve Abbadon volt.
Sammael elővett egy papírt, hogy a rajta írásba foglalt történteket felolvassa.
- Először is, Sátán szokásához híven magához hivatott téged tömlöcébe, és azt mondta, ha nem mész el hozzá, akkor kénytelen lesz komoly eszközöket bevetni - olvasta Sammael az első ügyet a papírról.
- Még hogy komoly eszközök - forgatta a szemét Lucifer. - Akkor se tudott komoly eszközökhöz nyúlni, mikor még ő volt a Pokol Ura, nemhogy egy cellából. Na, de mindegy is, legyen hát. Meglátogatom, ha már annyira akarja, úgyis rég játszottam vele - vigyorgott a férfi, majd kezére támasztva fejét intett egyet. - Mondd tovább!
- Igenis. Újabb furcsán viselkedő lényeket fogtunk el miután azok megpróbáltak bejutni a börtönbe, így kénytelenek voltunk a többiek közzé zárni őket.
- Mitől voltak furcsák? - kérdezte Lucifer felhúzva szemöldökét.
- Nos, szerintem eléggé furcsa, ha néhány tündér nekitámad a démonoknak - mondta Sammael elgondolkozva.
- Nos, igen ez tényleg fura. Úgy látom a vírus folyamatosan szedi az áldozatokat. Már csak azt kéne kideríteni, hogy mégis kicsoda terjeszti a vírust, bár van egy sejtésem hogy ki állhat a háttérben - mondta Lucifer és karba tette karjait. - Mi van még, amiről tudnom kéne?
- A szerződés, amit ma kötött...
- Szerződés? - lepődött meg az uralkodó, majd eszébe jutott Emily. - Oh, hát persze, a szépséges Emily és bájos viselkedése. Mi van vele?
- A szerződés biztos érvényes, Fejedelem? Elvégre nincs semmilyen gonosz dolog, ami a lelkén száradna, így lényegében haszontalan nőszemély. Gyenge és mihaszna, biztos rögtön a démonok céltáblája lesz - mondta Sammael gúnyos hangon. - Bár, ha olyan csinos, a démonok szajhája még lehet belőle - vigyorgott az ark-démon.
-Haszontalan? Gyenge? Mihaszna? - villant fel vörösen Lucifer szeme, majd egyetlen ujjával intett egyet mire a démon hátrarepült és a falnak nyomta erejével. - Jól jegyezd meg, Sammael, soha nem haszontalanok az emberek, se nem gyengék. Sokkal erősebbek, mint hinnéd.
Lucifer lassan felállt és a démonhoz sétált, majd megragadta a torkát.
- Na és még valami. Soha nem fogom senkinek megengedni, hogy bántsa őt, sőt még csak hozzá sem érhet senki egy ujjal sem, mert azt apró cafatokra tépem - vicsorogta a szavakat a démon nyakát egyre jobban szorítva.
- Fe.. Feje... delem... Ő csak... egy nőstény... aki csak arra jó... Te is tudod - nyögte ki alig hallhatóan a szavakat.
- Ő nem csak egy nőstény, ahogy gondolod. Az a nő az enyém!
Lucifer határozottan nézett szolgájára és tudta, hogy amit neki mondott úgy is érzi. Az a nő valamit felébresztett benne, olyat érzett, amit talán csak Yofiel iránt érzett.
Yofiel volt azaz angyal, aki szerelemmel töltötte meg a szívét, akinek a karjai közt boldog volt, ám Emily egyetlen szavától úgy érezte, hogy végre él és nem csak létezik. Pont ezért azt a nőt meg fogja szerezni, ha kell beveti a csábítás minden fortélyát, de megszerzi.
Sziasztok, íme a kövi fejezet. Ez a rész most a mi kedvenc ördögünkről szólt, ami remélem elég érdekes lett. Fontosnak tartottam bemutatni a poklot is elvégre Lucifer is egy fontos főszereplője ennek a történetnek, akinek múltja szorosan kapcsolódik hőseink életéhez. A kövi fejezet hamarosan hozom. Addig is sziasztok.
By animechan89