-Te randizni voltál vele?
A reggeli kávémat az udvaron iszogatva hallgattam a madarak csicsergését egészen meghitt volt főleg,hogy Aiden alszik,Eliot pedig dolgozni ment hajnalban már,ahogy az imént is említettem meghitt volt a hangulat míg megnem jelent ismét Black.
Hitetlenkedve állt meg a kis asztal előtt. Már jó ideje nem járt Annánál,mert Brynt amióta elvitte innen azóta folyton vele van,de a két jó barát nem bírja ki,hogy ne lógjon mindennap a másik nyakán így hát ha így ha úgy,de mindennap hallgathatóm Aiden nyafogását,hogy engedjem ki az utcára biciklizni.
-Igen, talán baj?
-Ez a legnagyobb baj! Egyáltalán,hogy mert téged elvinni randizni? Látod mondtam,hogy el akar titeket venni tőlem.-miközben elképedve néztem rá ő addig gondolkodva ült le az asztalhoz.
A hirtelen féltékenykedése arcul csapott,nem számítottam,hogy felnőtt férfi létére a felesége mellett itt osztja nekem az észt.
-Az a baj a mondanivalóddal,hogy egyáltalán nincs igazság benne.Senki nem tudd elvenni egy olyan dolgot a másiktól ami soha nem is volt az övé. A fiammat tartottad egy pillanatig is a kezedbe csecsemő korában? Nem. Kerestél minket, kíváncsi voltál ránk? Nem.
-Arra kérlek téged hagyd ezt a nárcisztikus fölényeskedő stílusod,mert téged csak az zavar,hogy már tiszta szívedből tudod,hogy eljátszottad az esélyeid! Menny a feleségedhez és a gyermekedhez.
A mondanivalóm cseppet sem hozta el nála azt a hatást amit vártam. Elszánt szemekkel nézett egy darabig mígnem aztán felnézett a házra.
-Tudod,igazad van abban,hogy a fiam mellett nem voltam,nem éreztem,nem hallottam első kacagját,szavát. Kimaradtam belőle,de pár dolgot nem tudsz.
-Mindennap bánom és úgy érzem minden percben megszakad a szívem ahányszor ide jövök és látlak titeket,de az is zavar,hogy itt van Eliot az a szemét! Tudom már az első pillanattól amikor találkoztam vele,hogy szerelmes beléd. Biztos vagyok benne,hogy mindent megtesz értetek..
-...biztos vagyok benne,hogy mindkettőket óvni próbál mindentől és minden erejével azon van,hogy te beleszeress,de abban is biztos vagyok,hogy én túl önző vagyok ahhoz,hogy ezt engedjem,mert mikor a halál megfogja a kezemet a másikkal a tiédet akarom tartani,hogy megígérhessem megtalállak minden életemben.
Fölém haljolva a hajamat eltűrte a fülem mögé mielőtt apró csókot nyomott a homlokomra.
-Mindig téged fog szeretni a szívem,Leila. Kérlek,hozd ma át Aident és beszéljünk el szeretnék mondani pár dolgot.
-Akkor ma együtt megyünk haza, anya?
Végül eljöttem,ahogy befelé sétáltam egyre inkább azt éreztem az oroszlán karmai közé sétálok,úgy éreztem megkell tudnom bizonyos dolgokat amikre soha nem kaptam választ.
-Igen,de nem maradunk sokáig,Aiden, jó?
- Üdvözlöm önöket nálunk.
Öregebb nő jelent meg az ajtó előtt,kedves szemeit egy keretes szemüveg fedte, apró termetén egy hatalmas lisztes kötény volt ami mosolyt csalt az arcomra.
-Aideen! Haver,gyere már. Tudod mióta várok már rád?
Hátsó udvarból szaladt előre Bryn a szőke fürtjei ide- oda libbent,ahogy próbált minél gyorsabban hozzánk érni, apró száját össze szorította,ahogy végül "dühösen" ránézett Aidenre ami persze nem tartott sokáig,mert abba a másodperc,ahogy egymásra néztek ki kiáltották a verseny szócskát majd hangos nevetések közepette ott is hagyott a fiam.
-Kérem hölgyem erre jöjjön,Black úr megkért,hogy vezessem magát a rózsakertbe.
Amióta legelsőnek be tettem ennek a háznak az udvarára a lábaim a ház minden miniméterrét szerettem és egyben túlzásnak véltem,de kétségtelenül a rózsakert volt a leggyönyörűbb.
-Köszönöm,Ms.Skylar. -Szólalt meg elsőnek,Black.
Mikor már csak kettesben maradtunk akkor sem tudtam levenni a szemem a gyönyörű helyről és kilátásról.
-Mindig te jutottál eszembe erről a helyről,mindig itt voltam és mindegy volt akarom vagy sem,de folyton rólad álmodtam, nyitott szemmel.-hangtalanul fertőzte magát közel a hátamhoz.
-...és folyton ugyanaz játszódott le lelki szemeim előtt,ahogy ide hozlak majd a te szemeid csak a rózsákat és a tájat lesik,tele van a szemeid imádattal,ahogy most is,de az én szemeim csak benned gyönyörködnek.-kezeit derekamra vezetve apró csókokat nyomott fedetlen nyakamra.
-És aztán? -jól esset az érintése,de nem éreztem helyesnek.
-Aztán szerelmet vallanék neked annyi édes dolgot mondanék neked,hogy már csak egymást kívánánk aztán bekötöznénk egymás sebeit azzal,hogy újból együtt vagyunk.
-Black..-ki akartam bújni kezei közül,de csak mégjobban magához szorított.
-Igen,tudom,hogy ez lehetetlenség,mert nem tudsz már megbízni bennem és tönkre tettem mindent ami a milyénk volt..-nem engedte,hogy kibújjak a kezei közül csak mégjobban magához szorított.
-Leila ne mozogj már annyit,hadd élvezem azt,hogy a karjaimban tarthatlak legalább egy kicsit,ha tudnád mennyire hiányzott már ez.
-Nem tehetjük ezt. -már nem akartam,hogy elengedjen,sokkal inkább azt ,hogy a lábaimon megtartson elképesztően gyengének éreztem magam.
-Miért nem? Tisztába vagyok,hogy kijátszottam magunkat,de annak is tudatába vagyok,hogy már sok mindennel szembe néztünk és mindig visszatértünk egymáshoz,sokat szenvedtünk amiben leginkább én vagyok a hibás,tudom,de én úgy érzem nem kapok levegőt ha nem vagy velem főleg,hogy mostmár egy fiam is van.
Felé fordultam,akartam látni azokat az érzéseket amiket kimond és annál többet is láttam. A szemei úgy csillogtak rám mint amikor együtt voltunk.
-Nekem ott van Eliot,aki a belét is ki dolgozza értünk,Black. Nem akarom átverni őt.
A keserűség a szemeiben futótűzként terjedt.
-Eliot? Arra az Eliotodra gondolsz aki az én cégemnél dolgozik és már másodszorra próbál sikkasztani tőlem?
-Miről beszélsz,ő ne-..
-Ő nem olyan,ugye? Akkor nézd az irodám felvételeit első perctől azért vettem fel,hogy lássam milyen ember,de rossz embernek engedted át a bizadalmadat.
Asztal elé tolt ahol a laptopot felnyitva elindította a videót.
-Elsőt elnéztem még én intézkedtem,hogy ne tartoztassák le azt a szemetet,de ahogy ma át mentem hozzátok tudtam,hogy te elkezdtél benne bízni és én nem akarom,hogy egy ilyen ember legyen mellettetek. Akire te azt hiszed este dolgozni van közbe meg?
Apró, ironikus kacagás hagyta el ajkait miután egy másik videóra kattintott.
-Közbe meg éjszaka élvezi az életet egy sztriptíz klubban.
Fájt,mert én tényleg elkezdtem bízni benne,de a két videó tényleg bizonyította,hogy ne tegyem. Ott ült egy irodában az asztal előtt kis cédulán Black teljes neve volt feltűntetve szorgosan ügyködött miközben folyamatosan az ajtót nézte. A második klipben már javában folyt az élet feltehetőleg dillerek voltak akikkel ott volt tisztán látszik,ahogy egy zacskót a zsebébe súlyeztenek miközben fehérneműben lévő nők ültek az ölükben nevetve néztek egymásra.
Én végig azt gondoltam a munkától fogyott le eszemben sem volt,hogy ő drogozna.
- Elmondom mielőtt megtenném,hogy ne érjen meglepetés,de még egy darabig megfigyeltetem majd eltörlőm az utunkból.