Lelkünk, testünk találkozása

1.6K 55 4
                                    

🔞Ez a rész 18+leírást tartalmaz🔞❗

Hirtelen szakadtam ki a kis korombeli hősöm kezei közül aki számtalanszor segített rajtam mikor otthon nagyon rossz volt a helyzet annak ellenére is,hogy nála sem volt jobb a helyzet

Hoppsan! Denna bild följer inte våra riktliner för innehåll. Försök att ta bort den eller ladda upp en annan bild för att fortsätta.


Hirtelen szakadtam ki a kis korombeli hősöm kezei közül aki számtalanszor segített rajtam mikor otthon nagyon rossz volt a helyzet annak ellenére is,hogy nála sem volt jobb a helyzet. Ryan,a szomszéd srác,a fogadott bátyám újra itt volt. Ki sírtam minden bánatom, meséltem Blackről elmondtam az ottani életem aztán vigasztaló ölelését egy gyors ajtó nyitodás zavarta meg.

Black bánatos, csalódott szemekkel nézett rám mint akit épp most árultak el arra is megesküstem volna,hogy könnycseppeket láttok a szemeiben ami teljesen új volt nekem.
Dejavu érzést váltott ki belőlem a kialakult helyzet,vajon én is így nézhettem ki amikor rájuk nyitottam?

A szobában megfagyott a levegő mindenki bámult a másikra olyan volt ez mint a vihar előtti csend.

Black szeme könnyekkel vegyítve elborította a harag csodálatos szemei csillogtak a benne lévő mély érzelmektől,ahogy elordította rólam a tekintetét a mellettem állóra az az Eliotra fura morgás tört fel a torkán.

-Hogy képzeled,hogy hozzá érhetsz?

Olyan gyorsasággal szelte át a köztük lévő távolságot,hogy alig tudtam követni a szememmel majd egy az eddig megfagyott testem mint aki tényleg rosszat csinált annyira lefagytam a szoba közepén végre felolvadt,hogy szétválaszthassam a két fiút. Eliot,Black utésének nagyrészét sikerült hárítania,de így is párszor eltalálta,de ahogy kapott úgy vissza is adta,régebb ökölvívó volt és mindig az elsők között volt
versenyeken.

Bármennyire is próbáltam elválasztani nem jártam sok sikerrel mint úgy általában lenni szokott, fizikailag esélyem sem volt ellenük ezért megragadva az éjjeli szekrényemen lévő vizes palackot rájuk locsoltam az egész üveggel

Hoppsan! Denna bild följer inte våra riktliner för innehåll. Försök att ta bort den eller ladda upp en annan bild för att fortsätta.

Bármennyire is próbáltam elválasztani nem jártam sok sikerrel mint úgy általában lenni szokott, fizikailag esélyem sem volt ellenük ezért megragadva az éjjeli szekrényemen lévő vizes palackot rájuk locsoltam az egész üveggel.

A kezek a levegőben maradtak majd csak két meglepődött fej nézett rám, más helyzetben nevettem volna a döbbenetől csordultig telt arcuktól,de most nem engedhettem meg magamnak.

-Fejezétek be gyászolni vagyok én itt,hogy ti ketten mit kerestek itt arról fogalmam sincs ,de ha így viselkedtek anyám fog kirepíteni innen mindkettőtőket ahogy haza ér.

-Nem ez lenne,ha ne azt látnám,hogy alig le lépsz máris máshol keresed a vigaszt.

Szavai egy kicsit mellbe vágtak,de ugyanezt gondoltam volna ha én is így láttom őt.

-Leilát kicsi kora óta ismerem leginkább húgomnak tekintem úgyhogy megnyugodhatsz én nem jelentek veszélyt.

Elioton nem is látszott az ezelőtti történések,melyeket lélegezve leült az ágyam szélére,onnan mérte fel Blacket aki még mindig olyan volt mintha egy vadállatal néztünk volna szembe.

-Hozzád ki a fasz beszélt egyáltalán ki vagy te?

Teljes testel Eliot felé volt fordulva engem figyelmen kívül hagyva. Megfogva a csuklóját egy kicsit magam felé húztam majd mikor rám nézett kezeinket össze kulcsoltam.

-Eliot kérlek most menny haza,rendben? Majd később beszélünk.

-Nem fogtok.

-Rendben.

Két válasz jött két személytől és mindenki tudja,hogy ki mit válaszolt. Eliot lustán fel tápászkodva az ajtó felé araszolt majd mikor kilépett rajta csak mi maradtunk,eltűnt a feszültséggel teli hangulat,lágy tekintettel nézett a szemeimben majd lassan vándorolt le tekintete a számra.

Közelebb hajolva szinte a számba morogott mikor lassan elkezdett beszélni.
-Ki volt ő,hmm?

Gyengédség szállt lábaimba megkellett kapaszkodnom derekamra szorított kezeibe mire közelebb vont magához,erősebben. Szapora lélegzetem próbáltam el titkolni,de nem segített a pimasz mosolya a szája sarkában, elégedett volt magával,hogy ilyen reakciókat váltott ki belőlem.

-Szomszéd srác régebben sokat..
Forró szája lassan érte el a nyakam, gyengéd harapás után édes apró puszikkat lehelt rá.

-Folytasd,sokat mi?
Morogta nyakamba miközben háta megfeszült ahogy feltette a kérdést.

-.. játszódtunk. Suttogtam elhaló hangon ahogy egy kisebb sóhaj kiszökött a számon.

Fel kapva az ölébe az ágyam felé sétált miközben nem hagyta abba nyakam ostromlását. Óvatosan tett le,szét feszítve a lábaimat elhelyezkedett köztük majd a szájával nagyobb csókokat adott a felsőm szegletének részén.

-A szomszéd srác..
Gúnyosan ejtette ki a megnevezést majd csak kis szünet múlva folytatta.
-.. tudja,hogy te csak az enyém vagy?

Hasamnál ráérősen húzta fel felsőmet hosszú ujai ahányszor a bőrömhőz értek összerándult az összes izmom.
Kibújtatva a felsőmből az egyik kezével hátrányult majd egy mozdulattal szét kapcsolta a melltartóm.

Masszírozótt,harapdált én pedig egyre többet akartam belőle ő pedig pontosan tudta mégis kínzott. Keze lassan simított végig belső combomon mire össze kellett szorítanom comjaim, hogy enyhítsem lüktetésem.
-Mit szeretnél, bébi?
Harapott a fülcimpámba, éreztem,ahogy a száján van a sunyi vigyora.

Kicsit sem voltam ráérős kedvemben hevesen kaptam le róla a ruhákat miközben mohón kerestem a száját ő pedig olyan szenvedéllyel csókolt meg,hogy már attól csillagokat láttam.

Megfogva a csuklóját a lábam közé nyomtam az öklének a bütykei ahogy végig simítottak rajtam felnyögtem.

-Gyerünk,kicsim mondd el a szép száddal mit szeretnél ,mert lassan feleted felrobbanok.

Lassú mozdulatokkal ingerelt, éreztem,hogy türközteti magát, éreztem mennyire akar, lüktet a vágytól csakúgy mint én mégsem csinált semmit míg nem hallotta a számból bármennyire is büszke voltam ilyen helyzetbe nem tudtam vissza fogni a szám.

-Csak téged akarlak senki mást. Gyerünk okozz nekem örömet,Black.

Apró kumcogás harsant a túlfűtött levegőben egy másodpercig a szívem is megállt édes hangjától.
-Istenem, hercegnőm a parancsolgatásod még inkább felizgat.

Nyelvével éhesen belém nyalt míg egyik kezével fel görgette magára az óvszert.
-Utállak.
Lassan hatolt belém,de még így is fájt. Olyan volt mint amikor legelsőnek csináltuk,de azóta sok idő eltelt nélküle.

-Igen?
Szórakozott volt a hangja kacér és egyben hívogató is.

-Teljes szívemből.
Nyögtem a szájába miközben körmeimet a hátába vájjtam.

-Én is utállak, bébi -Mormogta a fülembe.

Fogaimat össze kellett szorítanom,nem esset jól.
Valószínűleg látta rajtam mennyire be vagyok feszülve,mert a simogatást nem akarta abba hagyni.

-Ez így nem jó túl nagy vagy.
Felnézve rá elsimította a szemembe logó hajtincset majd csókokkal próbálta elfelejtettni a fájdalmat.

-Inkább azt mondanám te vagy túl szűk, életem,de egy férfi nem mondd ilyet.

Imádtam ahogy oda figyelt rám,várt míg megszokom őt egy kicsit majd úgy mozgott,hogy jól essen.
-Annyira feszítesz,de kibaszott izgató.
Nyögött ez a hang pedig újból és újból fel pezsdítette a vérem.
-Kibaszottul hiányoztál a mocskos száddal.

Újra egymásé voltunk hosszú idők óta újból, elmondhatatlan érzés volt az ő karjai közt lenni és érezni az írtam érzett vágyát. Képtelen voltam betelni vele.

Exem a mostoha bátyám?!Där berättelser lever. Upptäck nu