Harry annyira meglepődik tettemen, hogy ideje sincs ellenkezni, már egyik kezemmel a mellkasát is elkezdem felfedezni.
Furcsa, mennyire hasonlít Tomnak a szájára, fejem pedig olyan ködös, hogy már azt látom magam előtt, ahogy szerepet cseréltek.
Tudtam, hogy hiányzik az érintése, hogy legtitkoltabb vágyaim közt bújik meg tökéletes teste, és azok a szavak, jesszusom...
Elégedetten húzódok el a fiútól, akinek mintha egyből leesne, mi történt, átnéz felettem. Biztos Tom arcát figyeli, én viszont nem fordulok meg, csak elsétálok tőlük. Nem várom meg a reakciójukat.
Ahogy átverekedem magam a tömegen, szívveréseim száma is kezd csökkenni, a tüdőm is több levegőhöz jut.
Lábaim meginognak, a konyha felé veszem az irányt, hátha rátalálok Samre, és akkor megkérhetem, hogy küldje el bátyját a faszba helyettem is.
A következő kortyot akarnám meginni a drágalátos kis üvegemből, mikor feltűnik, hogy teljesen kifogyott.
Szomorúan dobom el kezeimből, és egy másik ital keresésére indulok.
– Miért vagy egyedül ebben a nagy házban, szépség? – szólít meg egy ismeretlen, én pedig oda sem nézve bemutatok neki egyet. Sikerül kiszúrnom egy asztalon hagyott vodkás üveget, amiben bár nincs túl sok, azért elveszem.
Mindet lehúzom egyszerre, azt sem érzem, hogy milyen hatással kéne lennie rám, csak azt tudom, hogy továbbra is szomjas vagyok.
Megérzek egy kezet derekamon, és már arra sincs erőm, hogy lelökjem magamról. Elkezdi az alkohol teljesen átvenni felettem az irányítást, olyan érzésem van, mintha lebénulnának a végtagjaim.
De nem bánom. Csöppet sem.
Az arcát sem látom, csak azt tudom megállapítani, hogy elég alacsony. Még nálam is alacsonyabb, bár nem zavaróan kisebb. Aranyos kis fekete fürtjei az arcomba lógnak, cirógatják számat.
– Nem akarsz felmenni inkább egy szobába? – suttogja a fülembe a szavakat, mire elég lassan sikerül bólintanom egyet.
– Nem akar. – Valaki elég hangosan szólal meg mögöttem. Már el is lököm magamtól a srácot, hogy rá tudjak förmedni az illetőre, akinek nem volt elég, hogy elrontotta az egész eddigi éjszakámat, még most is elrontja az éppen készülőben lévő kis kalandomat!
– MENJ AZ ANYÁDBAAAAA!
– Bocs, te ki is vagy? – nézi az ismeretlen Tomot, és elég bátornak tartom, amiért szembe mert szállni vele még úgy is, hogy minimum 20 centivel magasabb az a faszfej.
– Semmi közöd hozzá – szűri ki a fogai közt Tom, aztán megragadja egyik kezemet. Nem is tudok ellenkezni, csak hagyom, hadd rángasson maga után.
– Szerintem nem te fogod eldönteni a csaj helyett, kivel akar hazamenni, oké kisfiú?
Tom mintha meg sem hallaná a szavakat amit neki intéznek, tovább vonszol engem, hátra sem néz. Csak foltokat látok, érzem, ahogy egyre nehezebbé válik a járás.
Valaki hirtelen megragad hátulról, kezeim azonnal elszakadnak Tomtól. Hátam egy mellkasnak ütődik, csak vigyorogni van erőm, ahogy megszólalok.
– Na, most akkor melyikőtök fog elrabolni?
– Vedd le a mocskos kezeidet róla, te vén fasz – kezd el Tom közeledni felém, aztán egy jól irányzott mozdulattal bever egyet az engem szorongató embernek.
Megint a göndörke vezet, immáron többen is felénk kapják a fejüket, de nem szólnak semmit.
Nem tudok már hátranézni, de abban biztos vagyok, hogy fájt a srácnak. Bocsánatot kellett volna kérnem tőle, de már mindegy.
Tom kinyit egy ajtót, aztán ahogy behúz engem, be is csukja magunk mögött. Teljes sötétség borít be mindent, egy helyben állva várom, mi fog történni.
Állapotomat tekintve valószínűnek tartom, hogy vagy összeesek, vagy meg fogok halni.
Mindkettő gondolattól mosoly kúszik arcomra, aztán eszembe jut, éppen készülőben volt egy menetem, amit Tom baszott el nekem.
– Mit keresel itt?!?!?
Továbbra sem látok semmit, és a nagy csöndtől mérgesebbé válok.
– Mi a faszért rángattál el attól a sráctól?? AZZAL FEKSZEK LE AKIVEL AKARO-
– Nem egy srác volt, hanem egy bácsi. Minimum harmincas volt, ha nem több. – Nem hiszek a szavainak, túlságosan mérges vagyok rá.
– Jajj nehogy megpróbáld magadat beállítani a hősnek, Thomas Stanley Holland!!!
Hirtelen kattan egyet valami, aztán halvány fény borítja be a szobát. Feltűnik, hogy egy hálóban vagyunk, és Tom volt az, aki felkapcsolt egy kis lámpát a franciaágy melletti éjjeliszekrényen. Fekete ingje felül ki van gombolva, haja kuszán pihen feje tetején.
Még ilyenkor is olyan jól néz ki!
– Nem vagyok hős, de nem fogom hagyni hogy olyat tegyél, amit utána meg is bánsz egyből.
Hangosan felnevetek, kezdem lassan visszanyerni az erőmet. Úgy látszik, a vitáért még fél lábbal a halálból is képes vagyok visszajönni.
– Szóval most szerinted szívességet tettél nekem? – Lépek egyet előre, ám többet nem tudok megtenni, mert egyből szédülni kezdek. Azért megpróbálok a szemeibe nézni. – Hát képzeld el Thomas Stanley Holland, hogy még egy lélegeztetőn fekvő vénembert is szívesebben megdugnék, csak hogy ne kelljen veled összezárva lennem!!
– Olyan gyerekes vagy – röhögi el magát, hozzá társítva lenéző tekintetét. Nem hiszem el, hogy képes volt ennyivel lerendezni. De mit is vártam tőle?
– Én erre nem érek rá – kezdek bele a beszédbe, határozottan megfordulok, hogy kisétáljak. Csak pár lépésig jutok, amikor két kéz a derekamon megfordít, és a fiúval találom szemben magam. Megpróbálok hátrálni tőle, ezzel viszont csak azt érem el, hogy erősebb fogással nekinyom az ajtónak.
A hirtelen mozdulattól azt sem tudom, mit reagáljak.
– Mi a faszt nem tudsz megérteni azon, hogy nem mész sehová? – Sötét szemeiben megcsillan a düh, olyan közel kerül az arca hozzám, hogy elfelejtek levegőt venni.
Valamiért teljesen az ellentettjét éri el annak, ami a célja volt. A szívem a fülemben kezd dübörögni, képtelen vagyok elszakítani magam tőle, és nem csak azért, mert sokat ittam.
Azért a szavaimra sikerül odafigyelnem.
– TÖK JÓ, HOGY EGY FÜGGETLEN NŐ VAGYOK!
– Az lehetsz, ha magadnál vagy – folytatja kicsit nyugodtabb hangon, hajamat kezdi el megvizsgálni. – Alkoholtól bűzlik még a fejed is. Nem foglak visszaengedni ahhoz a pedofil beteghez.
– NEHOGY AZT HIDD, HOGY NEKED NINCS UNDORÍTÓ SZAGOD! – Próbálom megvédeni magam, mindent bevetek, ami csak eszembe jut. – Ránézek arra a csúnya fejedre és aztán jön ez a lehellet-
– Én legalább tudom, hogy hol vagyok. – Már azt sem tudom min kezdtünk el veszekedni, csak érzem, hogy tombolnak bennem az érzelmeim.
– Ilyenkor úgy utállak, hogy legszívesebben-
– Mit csinálnál velem legszívesebben? –Rekedtes hangon szólal meg, ahogy szemeimbe néz, egyik szemöldökét kihívón felhúzza. Uram atyám, hogy lehet valaki ilyen vonzó? Az alkohol borzasztó hatással van rám.
Próbálok szavakat összerakni a fejemben, bármit, ami eszembe jut, de teljesen leblokkolok. Egy apró részem egyetért vele, tényleg szidtam volna magam reggel rendesen, de akkor sem ér, hogy ilyen heves érzéseket vált ki belőlem még akkor is, amikor leszid mint valami rossz gyereket!
Tökéletes arcát figyelem, egyre többet pillantok le finoman ívelt szájára. Csípőm akaratlanul közelebb mozdul felé, végigfut rajtam a sóvárgás érzése.
Érezni akarom minden porcikáját. Minden lélegzetvételét, az összes mocskos szót, ami elhagyhatja száját.
– Én...nem tudom – találom meg végre a hangomat, aztán próbálok arra koncentrálni, hogy azonnal ne essek össze.
– Olyan röhejesen nézel ki amikor ilyen...összeszedetlen vagy. – Ha lehetséges, még közelebb hajol hozzám, szája súrolja alsó ajkamat. Amennyire csak tudok, koncentrálok, hogy ne nyissam szét őket. Nem vetem magam a karjaiba! Nem fogom azt tenni, amire vágyik.
Még akkor sem, ha én is szeretném.
Érzem a lélegzetvételeit bőrömön, amitől kiráz a hideg.
Lehunyom a szemeim, hátha könnyebb lesz türtőztetnem magamat, próbálok a fejemben felidézni valamit, amivel ismét előtörhet bennem az a gyűlölet, amit az előbb éreztem.
De most nem történik semmi. Sőt, jobban kínozni kezd az egyre csak intenzívebb vágy.
Szeretnék vele csókolózni, de nem merek közelebb hajolni hozzá.
– Tudom, hogy mit műveltél odakint – folytatja, már füleimnél jár. – Azt akartad, hogy féltékeny legyek.
Lassan bólintok egyet, bár nem hiszem, hogy megerősítésre vár. Egyik keze derekamról lejjebb vándorol, másikkal továbbra is szorosan magánál tart. Érintésétől végigfut a hátamon egy bizsergető érzés.
– És tudod, hogy mi a legdühítőbb ebben? – Halkan felnevet, lehelletével csiklandozni kezdi nyakamat. Hirtelen belemarkol a fenekembe, amitől olyan hang hagyja el torkomat, amit már nem tudok visszafogni. Elpirosodok, ajkaimba harapok. – Kibaszottul működött.
Felemeli nyakhajlatomból arcát, én viszont képtelen vagyok ránézni.
Szégyellem magam, hogy ilyen intenzív reakciókat tud kiváltani belőlem.
Hogy hiába akarom olyan erősen utálni, hiába tudom, hogy rohadtul nem tart többre bármelyik másik kis kalandjánál, testem hevesen ellenkezik és képes lenne bármelyik pillanatban odaadni magát az élvezetnek. Egyik kezét felemeli, államat megfogva fentebb dönti fejemet. Kénytelen vagyok szemeibe meredni, a gyér fényben is tisztán látom elsötétült szemeit.
– ...Úgyhogy gratulálok. Nyertél.
Szavai után nem hagy sok időt a gondolkodásra, gyorsan tapad ajkaimra.
Eddig tudtam visszatartani a felgyülemlő érzéseim iránta, most kitörve saját kalitkámból, boldogan vetem magam karjai közé.
Nyelve számba csúszik, egyik kezével már sokkal telhetetlenebbül simít végig oldalamon.
Másikkal néhány tincsemet fülem mögé tűri, arcomat megfogva próbál közelebb húzni magához.
Teljes kábulat borul agyamra, olyan vagyok, mint egy gépezet, amibe csak egy dolgot építettek be, amit folyamatosan mondogatnom kell magamnak; még még és még.
Puha hajába túrok, meghúzom néhány tincsét, amire halk nyögés tör fel torkából. Érzem, ahogy minden apró kis reakciójára úgy mozdul a testem, mintha agyam irányítása nélkül működne.
Az ágyhoz botladozunk, lerángatom róla pólóját. Ahogy eldőlünk a paplanokon, hagyom, hogy felém kerekedjen. Egyik kezemmel tarkójánál fogva közelebb húzom magamhoz, hogy tovább csókoljon.
Majd mindkét karommal megpróbálom még jobban összekötni magunkat, ekkor hirtelen átfordulunk az ágyon.
Mostmár én vagyok fent, és el is kezdem lerángatni magamról nadrágomat. Az ő sliccéhez nyúlok, elkezdem letolni lábán farmerét, amikor váratlanul megszédülök.
– Azt hiszem, hogy-
A mondatot már nem tudom befejezni, mert lassan minden elsötétül előttem.
Írói megj.:
Úúh, hosszú rész!
Szerintem most jön a karaktereknek igazán a mélyleves😬
Ahogy máskor, most is kíváncsian várom a véleményeteket!
Én meg tanulhatok jövőhétre, szuper ez az iskola🙄
Legyetek jók!!
<33